ma 2026.3.14 9:48
Olvasási idő 5:47
Szabó Noémi

Az Oscar történetének legsikeresebb filmjei – Az idei díjátadó után a Bűnösökkel bővül a lista?

FILM + SOROZAT A GYŰRŰK URA DÍJÁTADÓ JAMES CAMERON OSCAR-DÍJ PETER JACKSON

Már a 2026-os Oscar jelölések kihirdetésekor új rekord született a legrangosabb filmes elismerés történelmében, hiszen Ryan Coogler mozija nem kevesebb mint tizenhat kategóriában versenyezhet a legjobbnak járó elismerésért. Erre eddig nem volt példa.

Az Oscar-díj története egészen 1929-ig nyúlik vissza, a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia ugyanis abban az évben osztotta ki először díjait. Az elmúlt közel száz évben pedig a gála igazi történelmet írt. Akadtak filmek, amelyek egyetlen emlékezetes pillanattal írták be magukat az Oscar krónikájába, és voltak olyanok is, amelyek rekordokat döntve és új mércét állítva az utánuk következők számára szinte letarolták a teljes mezőnyt. Jelenleg a Bűnösök is ezek közé tartozik, hiszen tizenhat jelölést eddig soha senki nem kapott az Akadémiától. Az esélyeket ugyan most nem szeretnénk latolgatni, viszont az alkotás kapcsán összegyűjtöttük azokat a mozikat, melyek nemcsak várományosokként, hanem díjazottakként is megismételhetetlen sikereket értek el. 

A legsikeresebb Oscar-díjas filmek
A Bűnösök 16 Oscar-jelöléssel indul neki az idei díjátadónak. Forrás Sinners/ IMDB

A Gyűrűk Ura - A király visszatér

A 2004-es, 76. Oscar-gála óta egy film sem könyvelhetett el olyan elsöprő sikert, mint A Gyűrűk Ura trilógia 2003-ban bemutatott befejező része, azaz A király visszatér. Peter Jackson rendező ugyan nem kis fába vágta fejszéjét, amikor vállalkozott J. R. R. Tolkien páratlan fantasy eposzának megfilmesítésére, hiszen A Gyűrűk Ura-kultusz a 2000-es évek elején ugyanannyira virágzott, mint napjainkban. Az azonban, hogy az adaptációkat sokszor éri kritika egy percig sem rettentette el a rendezőt. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy Jackson olyan tökéletes munkát végzett, hogy nem is érhette szó a ház elejét. Ebben pedig A Gyűrűk Ura rajongók, a laikus mozizók, a kritikusok és bizony maga az Akadémia is egyetértettek. A monumentális, 201 perces játékidejű (a bővített változat 256 perc) filmet tizenegy kategóriában nominálták a díjátadón, és rekordot állítva minden jelölését szoborra váltotta. A király visszatér a legjobb film, a legjobb rendező, a legjobb adaptált forgatókönyv, a legjobb látványtervezés, a legjobb jelmeztervezés, a legjobb vizuális effektusok, a legjobb hangkeverés, a legjobb vágás, a legjobb smink és maszk, a legjobb filmzene és a legjobb eredeti dal kategóriákban is maga mögé utasított mindenkit.

Titanic

James Cameron sosem vette félvállról a munkáját, így persze, hogy azt mindig kellően el is ismerte a szakma. Így volt ez az 1998-as Oscar-gálán is, ahol a Titanic-kal szállt versenybe. A rendező egészen új megközelítésbe helyezte az 1912. április 14-én elsüllyedt luxus óceánjáró történetét, mellyel nemcsak egy remek filmet, hanem egy szívbemarkoló szerelmi történetet tárt a nézők elé. Cameron persze nagyon alapos munkát végzett, hogy a lehető leghűebben adja vissza a tragikus sorsú hajó történetét. A korabeli cikkek, a beszámolók és a rendelkezésére álló feljegyzések felkutatásán túl, ő maga tizenkét alkalommal merült le az Atlanti-óceán mélyén fekvő roncshoz, mielőtt elkezdte megírni az ikonikus mozi forgatókönyvét. A fáradságos munka pedig meg is hozta gyümölcsét, a Titanic a 70. Oscar-gálán tizennégy kategóriában volt esélyes a díjra. A ceremónián pedig az alkotókat nem kevesebb mint tizenegy alkalommal szólították színpadra. A legjobb film, a legjobb rendező, a legjobb látványtervezés, a legjobb vágás, a legjobb operatőr, a legjobb jelmeztervezés, a legjobb eredeti filmzene, a legjobb eredeti dal, a legjobb hangvágás, a legjobb hangkeverés és a legjobb vizuális effektusok kategóriák szobrait vihették haza. Nem arattak viszont sikert a legjobb női főszereplő kategóriában jelölt, Kate Winslet, a legjobb mellékszereplőként nominált, Gloria Stuart (legjobb női mellékszereplő), valamint a film sminkjén dolgozó szakemberek sem. Na és persze Leonardo DiCaprióról se feledkezzünk meg, akit már ekkor is sújtott évtizedekig húzódó Oscar-átok, hiszen őt ekkor jelölésre sem méltatta a szakma.

Ben-Hur

A "tizenegyesek klubjának" harmadik ikonikus tagja az 1959-ben bemutatott Ben-Hur, amely nemcsak hogy felért A király visszatér és a Titanic sikeréhez, de bizonyos szempontból még túl is szárnyalta őket. Az 1960-ban ugyanis a film olyan korban aratott a gálán, amikor az Akadémia még jóval kevesebb kategóriában osztott díjat. Így a tizenegy Oscar-szobor különösen impozáns teljesítménynek számít. William Wyler rendező Lewis Wallace klasszikus regényét adaptálva alkotta meg ezt az időtlen, monumentális történelmi eposzt, amely máig a filmtörténet egyik megkérdőjelezhetetlen mérföldkövének számít. Kevesen tudják, de a Ben-Hur megszületése szorosan összefüggött az MGM pénzügyi válságával: a stúdió ezzel a grandiózus produkcióval próbálta visszahódítani a közönséget a mozikba és egyúttal megmenteni saját jövőjét. A merész vállalás végül tökéletesen bevált a látványos versenyjelenetek, a drámai történet és a technikai precizitás nemcsak a mozinézőket, hanem a szakmát is lenyűgözte. A film tizenkét Oscar-jelölést kapott, amelyek közül tizenegyet díjra is váltott, ezzel hosszú időre rekordot is állított. A Ben-Hur a legjobb film, a legjobb férfi főszereplő (Charlton Heston), a legjobb férfi mellékszereplő (Hugh Griffith), a legjobb rendező (William Wyler), a legjobb operatőr, a legjobb jelmez, a legjobb díszlet, a legjobb vizuális effektusok, a legjobb vágás, a legjobb hang, és a legjobb eredeti filmzene kategóriákban is tarolt. Utóbbi pedig külön büszkeségre is okot ad, hiszen azt a Budapesten született, és számtalan, mára kultikussá vált film zenéjét szerző Rózsa Miklósnak köszönhette a mozi.

West Side Story

Az Oscar történetének legsikeresebb musicalének címét 1961 óta őrzi a West Side Story. A Jerome Robins és Robert Wise által rendezett dráma ugyanis tizenegy kategóriában vívta ki a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia figyelmét, melyből a '62-es gálán tízet sikerült is díjra váltania. A New York West Side negyedébe áthelyzett, egyfajta Rómeó és Júlia sztori Shakespeare szinte minden eszközét felvonultatva írta be magát az egyetemes filmtörténetbe. A West Side Story elnyerte a legjobb filmnek, a legjobb rendezőnek, a legjobb operatőrnek, a legjobb férfi mellékszereplőnek (George Chakiri), a legjobb női mellékszereplőnek (Rita Moreno), a legjobb látványtervezésnek, a legjobb eredeti filmzenének, a legjobb jelmeztervezésnek, a legjobb vágásnak és a legjobb hangkeverésnek járó szobrokat is. Ezt a sikert pedig ebben a műfajban azóta sem tudta senki túlszárnyalni. 2021-ben ugyan a háromszoros Oscar-díjas, rendező legenda, Steven Spielberg is megpróbálkozott egy újabb reboottal, az ő West Side Storyját hét kategóriában nominálták, melyből végül egyet sikerült díjra váltani. A 94. gálán a legjobb női mellékszereplő kihirdetésekor Ariana DeBose-t szólították színpadra.

Gigi

Ha pedig a musicaleknél tartunk semmiképp nem mehetünk el szó nélkül az 1958-as Gigi mellett. Főként azért sem, mert a Vincente Minnelli által rendezett film kilenc kategóriában volt díjvárományos az 1959-es díjátadó gálán. A vegyes kritikákkal illetett és sokakat komoly erkölcsi dilemmába taszító mű ugyan nem mindenkit nyűgözött le, de szerencsére az Akadémia meglátta benne azt, amit sokak csak később fedeztek fel. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a legjobb filmnek, a legjobb rendezésnek, a legjobb operatőrnek és a legjobb adaptált forgatókönyvnek járó díjakat is megkapta, illetve zeneileg is elismerték, hiszen a legjobb eredeti dal és a legjobb eredeti filmzene kategóriában sem talált kihívóra. A Gigi tehát minden jelölését díjra váltotta, mindemellett pedig a Golden Globe-on, sőt még a Grammyn is több díjat nyert el.

Az angol beteg

Szintén kilenc Oscar-díjat tudhat magáénak a '90-es évek egyik legsikeresebb alkotásának számító Az angol beteg is, mely az 1997-es, 69. gálán tizenkét kategóriában szállt versenybe az elismerésért. Az Anthony Minghella rendezésében készült, Michael Ondaatje regényét adaptáló alkotás a második világháború árnyékában kibontakozó tragikus szerelmi történetével tehát nemcsak a közönséget, hanem az Akadémiát is lenyűgözte. A film elnyerte a legjobb filmnek, a legjobb rendezőnek, a legjobb női mellékszereplőnek (Juliette Binoche), a legjobb operatőrnek, a legjobb látványtervezésnek, a legjobb jelmeztervezésnek, a legjobb vágásnak, a legjobb eredeti filmzenének és a legjobb hangnak járó szobrot is. Ezzel pedig az évtized legnagyobb presztízsű filmes diadalát aratta. Üröm lehetett viszont az örömben, hogy a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat nem Ralph Fiennes vihette haza.

Az utolsó császár

Az Oscar történelmének ugyancsak kihagyhatatlan eleme Az utolsó császár címet viselő életrajzi dráma is, mely a 1988-as díjátadón kilenc kategóriában méretette meg magát. Bernardo Bertolucci mozija, mint azt címe is sejteti, Kína utolsó uralkodójának, Pu Ji császárnak rendkívüli és tragikus sorsát mutatja be, a tiltott város fényűző falaitól egészen a politikai bukásig és az egyszerű állampolgári létig. A film lenyűgöző vizuális világa, történelmi hitelessége és érzelmi mélysége egyaránt meggyőzte az Akadémiát, amely így a legjobb filmnek, a legjobb rendezőnek, a legjobb adaptált forgatókönyvnek, a legjobb operatőrnek, a legjobb látványtervezésnek, a legjobb jelmeztervezésnek, a legjobb vágásnak, a legjobb eredeti filmzenének és a legjobb hangnak járó díjjal ismerte el az alkotást. Az utolsó császár ezzel nemcsak a nyolcvanas évek egyik legnagyobb Oscar-sikerévé vált, hanem azon filmek elit klubjába is bekerült, amelyek jelöléseik száz százalékát győzelemre váltották.

Természetesen nem csak a kilenc, tíz vagy tizenegy szobrot begyűjtő alkotások írták be magukat arany betűkkel az Oscar történetébe. Számos olyan film is akad, amely hét vagy nyolc díjat nyert, mégis korszakos jelentőségűnek bizonyult, és maradandó nyomot hagyott a filmtörténetben. Elég csak olyan meghatározó alkotásokra gondolni, mint a Elfújta a szél, a Most és mindörökké, A rakparton, a My Fair Lady, a Cabaret, a Gandhi vagy a Schindler listája, amelyek nemcsak a díjátadókon arattak kiemelkedő sikert, hanem generációk filmes ízlését és a mozgókép fejlődését is meghatározták. Ezek a produkciók is bizonyítják, hogy bár a rekordok lenyűgözőek, az Oscar-díjak valódi értékét nem pusztán a számok adják, hanem az a kulturális és művészeti örökség, amelyet ezek az alkotások évtizedeken át képesek megőrizni.

Kövessétek a REFRESHER-t, iratkozzatok fel közösségi csatornáinkra is, hogy ne maradjatok le a folyamatosan frissülő tartalmainkról: @refresherhu néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on, a Spotifyon és a Facebookon is!