Az influenszerek általában azt közvetítik, hogy mit kellene meg- és felvennünk, de 2023-ban megjelentek azok az arcok is, akik megmondják, mi az, amit biztosan NE.
Ki az „anti-influenszer“?
Az influencing fosztóképzős változata, a deinfluencing kifejezés először év elején jelent meg a közösségi médiában, és a hashtag már több mint 52 milliárd megtekintést szerzett. Számos influenszer előszeretettel reklámoz szinte bármit, amiért a partnerek fizetnek, a deinfluencing pedig ezt a kultúrát lenne hivatott megdönteni, elvileg.
A trend főleg a kozmetikumokra és a sminktermékekre összpontosít, de más kategóriákat is (például ruhák, könyvek vagy lakberendezési tárgyak) elért. Ha a tradicionális influenszerek valami körül hype-ot szítanak a TikTokon, az anti-influenszerek minden erejükkel azon lesznek, hogy lerombolják azt.
Jótanács a „legjobb barátodtól“
A TikTok az internetes manipuláció Mekkája: rengetegen vannak itt, akik kedvenc vloggerük véleménye alapján döntik el, mit vesznek meg, míg mások erős késztetést éreznek arra, hogy mindent megvásároljanak, ami csak a szemük elé kerül, és éppen trendi. Ezért is lenne nagy felelőssége az influenszereknek abban, hogy mihez adják az arcukat és a nevüket, vagy – kis túlzással élve – mit démonizálnak: egy 1,8 milliós nézettségű videó szerint a Mario Badescu arckrém rettenetes, egy másik tiktoker azt állítja, az Olaplex samponjától kihullott a haja, míg egy harmadik tiktoker megtalálta a világ „legtapadósabb pirosítóját“ is.
Az anti-influenszerek hatalmas nézettséget generálnak azzal, hogy lekicsinylően beszélnek közkedvelt termékekről, és már-már „veszélyt jelentenek“ a valódi influenszerek együttműködéseire. Ezeket a tanácsokat (vagyis kvázi negatív reklámot) általában nem jófejségből osztogatják, hanem azért, hogy bizalmat szerezzenek maguknak a követőktől, és meggyőzzék az embereket, hogy az ő közösségi oldaluk nem ám csak egy reklámfelület! „Helló, itt ez a termék, amit utálok, és nem éri meg, hogy te is pénzt költs rá“ – mintha csak a legjobb barátodtól hallanád, aki tényleg tiszta szívéből szeretné megkímélni a pénztárcád... de a dologban sajnos azért bőven lehet önös érdek.
Válság-kompatibilis alternatívák
Akadnak, akik deinfluencing címszó alatt nemcsak termékeket fikáznak, de olcsóbb alternatívát is kínálnak, ami még szimpatikus lépés is lehetne. Alyssa Kromelis például 30 dolláros, amazonos hajcsavarókat promózott a 600 dolláros Dyson Airwrap helyett – az ehhez hasonló ajánlások általában könnyen és jó áron szerezhetők be akár a helyi drogériákból.
„A legtöbb ember nem engedheti meg magának a recesszió közepén, hogy mindent megvegyen, amit éppen felkap a net, de attól még ők is szeretnének beilleszkedni és tartozni valahová“ – mondta el Kromelis.
Az érem két oldala
A mozgalom egy jó kísérletnek tűnhet arra, hogy visszaszerezzük az irányítást a toxikus fogyasztói trendek felett – már ha nem lenne túltolva, és meglenne az ilyen tartalmakban az egészséges balansz, így viszont hamarosan ugyanazokba a problémákba ütközhet, mint a hagyományos influenszerek hirdetései. Hiszen egy termékről azt állítani, hogy a világ legrosszabbja, pont annyira visszás, mint arról beszélni, hogy ez a csodapirosító MINDENKINEK ugyanolyan tökéletes – mindkét eset szélsőséges, befolyásolni akar, és az influenszer érdekeit szolgálja (legyen szó pénzről vagy hírnévről.) A befolyásolás rövidtávon hitelesebb és őszintébb látszatot kölcsönözhet az influenszereknek, de a túlreklámozás – vagy éppen a túlkritizálás – hosszútávon inkább taszító lehet.
Az Insider figyelmeztet, hogy miközben az influenszerek visszanyerik a rajongók bizalmát, és jótevő kritikusként tekintenek magukra, a jövedelmüket kockáztathatják. A vállalatoknak még alaposabban meg kell fontolniuk, hogy kivel lépnek hosszútávú együttműködésre, mert nem feltétlen érdekük, hogy olyan emberrel dolgozzanak, aki előszeretettel titulál termékeket haszontalannak.
Autotune és gátlástalanság végtelen mennyiségben: A stand-up éppen átalakul, és Morgan Jay lehet a műfaj egyik új csillaga
2024.11.10 8:38
Az igazi „deinfluencing“ az lenne, ha az influenszerek felismernék, hogy a fogyasztási szokásaik sokszor károsak, és arra biztatnának, hogy nem olcsóbbat vagy jobbat kell vásárolni, hanem úgy en bloc kevesebbet – ez viszont az influenszerkedés mint munka végét jelentené, ami a közeljövőben biztosan nem fog bekövetkezni.
