Az 1980-as évek eleje óta egyre népszerűbbé vált a szoláriumozás, a barnítóipar pedig évtizedeken át (és sokszor még ma is) biztonságos barnulást ígért, de a tudomány mára már tudja, hogy a helyzet közel sem ilyen rózsás.
A REFRESHER megkereste a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika főorvosát, Dr. Kuroli Enikő bőrgyógyászt és patológust, hogy öntsön tiszta vizet a pohárba: számít-e, hogy hány évesen szoláriumozunk, és létezik-e olyan, hogy mértékkel szolizás, vagy jobb, ha örökre elfelejtjük a mesterséges barnulást?
Az influenszerek szerepe
A szakértőnek az a tapasztalata, hogy évről évre egyre többen járnak szoláriumba: a legnagyobb számban a fiatal nők, de egyre több a férfi vendég is, főleg a 20-40 éves korosztályból.
Dr. Kuroli a blogján és a közösségi oldalakon publikált cikkeivel maga is próbálja lebeszélni a fiatalokat a káros szokásról, de mint egy posztban írja: „amit a Kuroli mond, arra csak páran figyelnek oda, de ha egy ismert személy, úgy sok ezren.“
Szerencsére a kommentek között rengeteg pozitív visszacsatolás és sikersztori akad, ami a Doktornő edukációjának köszönhető, de semmi kétség, hogy a trend folyamatosan növekvő népszerűsége részben a médiának tudható be: számtalan közszereplő és celeb (itthon például Bernáth Odett) a mai napig propagálja a közösségi médiában a szolizást. A fitneszmodell például arra hivatkozott egy Insta-posztban, hogy, „barnább lesz, jobban érzi magát a bőrében és magabiztossá teszi.“ Ezeket senki sem vitatja, de tényleg megéri?
Mivel az influenszereknek többszázezres követőtáboruk lehet, a társadalmi felelősségük is nagyobb, és szerencsére akadnak olyan progresszív arcok, akik jó célra használják a népszerűséget. @skinsbyvivi skinfluenszer szerint például túlmegy a józan ész határain a napi 10-15 perc szoláriumozás hirdetése (vagy éppen a fehérség kifigurázása.)
Keller Adél tiktoker is felszólalt a szoláriumozás ellen, aki #szolizninemmenő hashtaggel rakott ki néhány hete egy Insta-sztorit. Ő egyébként bőr- és hajtípusra pont beleillik az extrán veszélyeztetett csoportba (akik a fehér bőrűek, kék/zöld szeműek, vörös/szőke hajúak, sok anyajegyük van, vagy a családjukban előfordult a melanoma.)
Napozás VS. szolárium
Az ultraibolya A (UVA) és az ultraibolya B (UVB) sugárzás körülbelül olyan arányban érik a bőrt a szoláriumban, mint a napsugárzással, csak sokkal nagyobb dózisban.
Egy szoláriumban eltöltött 10-12 perc alatt pedig annyi UV dózis éri a bőrünket, mint egy egész nyári napon a Balaton partján, fényvédelem nélkül.
– világított rá Dr. Kuroli.
„Nem is káros, mert...“
A közhiedelemmel ellentétben a szolárium nem véd a a napsugárzás okozta károsodástól, nem előzi meg a leégést, és a D-vitamin szintjének tartós emelkedését sem érdemes remélni tőle.
A féregdiéta nem csak a viktoriánus nők körében volt népszerű, még ma is hódít a beteg fogyókúra
2024.4.10 18:35
Köztudott viszont, hogy a szolárium használata növeli a melanoma kockázatát, aminek a megjelenése egyre a fiatalabb korosztály felé tolódik. A WHO ábrája jól szemlélteti, hogy minél fiatalabbként használjuk a gépeket, annál nagyobb a sansz a különböző daganatok kialakulására:
25 éves kor alatt a laphámrák 102%-kal, míg a bazálsejtes rák 40%-kal nagyobb eséllyel alakul ki.
A számok egyébként durva tendenciát mutatnak: ötévente mintegy 20%-kal nő a melanomás megbetegedések száma. Azoknál, akik 35 év alatt akár egyszer is szoláriumoztak, 60%-kal nő meg a melanoma kockázata, de a rendszeres szoláriumozás 35 év alatt akár 87%-kal is növelheti a betegség kialakulásának esélyét.
A British Journal of Dermatoloy bőrgyógyászati folyóirat szerint
a 18 év feletti korosztályban évente 1200-zal kevesebb bőrrákos eset fordulna elő és 200-zal kevesebb bőrrák miatti halálozás történne Angliában, ha betiltanák a szoláriumok használatát.
A szoláriumozás egyébként 18 év alatt Magyarországon tilos, néhány országban (Ausztrália, Brazília, Szerbia, és az Egyesült Államok egyes tagállamai) pedig már véglegesen is betiltották.
A következmény nemcsak veszélyes lehet, de csúnya is
A szolárium egészségügyi és esztétikai szempontból is problémás: az UV-B sugárzást („B”, mint burn) a bőr leégéséért, majd a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásáért, míg a túlzott UV-A sugárzást („A” mint aging) a bőr korai öregedéséért tartják felelősnek.
Mit tegyünk, ha nem mozoghatunk? – Tippek a testednek és a lelkednek, ha kényszerpihenőt kell tartanod a sportban
2024.2.23 18:33
Ahogy öregszünk, a bőr elvékonyodik, finom ráncok jelennek meg rajta, száraz lesz, gyakran viszket, csökken a védekezőképessége és rugalmassága, a nagyobb vénák pedig kirajzolódnak. A napfénynek kitett bőrre ezeknek a korai megjelenése (premature aging) jellemző, amit színbeli egyenetlenségek, pigmentfoltok, illetve durva és mély ráncok kísérnek – sorolta Dr. Kuroli.
Alternatív megoldás, vagy parasztvakítás?
Az elmúlt években megjelentek az „alternatív szoláriumok,“ a szakértő szerint viszont nincs olyan, hogy biztonságos kategória. Az egyik céget nemrég a gazdasági versenyhivatal több millió forintra meg is büntette, mert a bioszolárium szót használta a reklámjaiban.
Jegyezzék meg: egyetlen bioszolárium létezik, az pedig a Nap!
– szögezte le a szakértő.
Na jó, de akkor hogyan legyünk barnák? 🤯🤯
Dr. Kuroli a szoláriumnál még az önbarnító készítményeket is jobban ajánlja, de leginkább azt tanácsolja, hogy ha egy kis színt szeretnénk szerezni, akkor a fényvédelmi szabályokat és a fokozatosság elvét betartva feküdjünk ki a napra, ami ráadásul még ingyen is van.
Az anyagi része nem utolsó szempont, és mostanában főleg kardinális: azok a szoláriumok, akik túlélték az energiaválságot, drasztikus áremelkedést voltak kénytelenek lenyomni a vendégek torkán. Egy debreceni szolárium tulajdonosa a haon-hu-nak elmondta, ő például bezárni kényszerült, mert hétszeresébe kerülne a havi számla: mivel 50 forintról 300 forintra emelkedett egy kilowatt áram ára, az eddigi 150 ezres villanyszámla így 700 ezer forintra jönne ki.
