Egy kínai férfi kijelentette, hogy a luxustáskák 80%-a Kínában készül. Bár sokan felhördülve ráugrottak a hírre, a valóság ennél összetettebb.
A hamis luxustáskák piaca virágzik, a Gucci, Prada, Louis Vuitton és Dior replikák tömkelegével árasztják el a piacot az ázsiai gyártók. Ezek a példányok ma már megtévesztésig hasonlítanak az eredetiekre, és csak a sasszemű szakértők tudják kiszúrni az eltérő öltéseket és a rossz helyre felvarrt szerelékeket. Nem is véletlen, hogy sokszor a tehetős emberek, akik könnyűszerrel megengedhetnének maguknak az eredetit, beérik egy kamu táskával, hiszen minek költenének feleslegesen vagyonokat rá, ha ugyanazt a hatást olcsóbban is elérhetik. És itt a luxustermékek titkának kulcsa: a hatás. A luxustermékekért nem azért kérnek el irreális összegeket, mert valóban annyiba kerülne az előállításuk, hanem azért, amit reprezentálnak: pénzt és státuszt.
A 2024-es évben a luxustermékek piaca 363 milliárd euróra rúgott, ami 2%-os csökkenést jelent a 2023-as 369 milliárd eurós történelmi csúcshoz képest. A 2020-as Covid-évet leszámítva ez volt az első alkalom, hogy 2008 óta csökkent volna a luxuscikkek piaca – derült ki a Bain-Altagamma Luxury Goods World Wide Market tanulmányából. Bár számos luxusmárkánál csökkenés volt megfigyelhető, a legnagyobbak így sem panaszkodhatnak. Az Oberlo becslése szerint 2024-ben az LVMH volt a világ legértékesebb luxusmárkája 129,9 milliárd dolláros értékkel, második helyre pedig az Hermès került 93,7 milliárd dollárral. A Chanelt 60,2 milliárd dollárra, míg a Guccit 23,8 milliárra értékelték, a top 5-be pedig még a Dior fért be 12 milliárd dolláros márkaértékkel.
Adódik a kérdés, vajon Kínában gyártott termékekre épülnek ezek a luxusbirodalmak?
A Birkin tényleg Franciaországban készül
Úgy tűnik, az Hermès immunis a globális luxuspiacot érintő fokozatos lassulásra, mivel a 2025-ös év első negyedévében a vállalat 8,5%-os forgalomnövekedést könyvelhetett el a tavalyi évvel összevetve, elérve a 4,1 milliárd eurót. A növekedést az elmúlt években csúcsra járatott Birkin-őrület hajtja, nem kis részben a TikTok-tartalomgyártóknak köszönhetően.
Ezek voltak a 2025-ös Met-gála legjobb kreációi, amik tényleg hozták az idei tematikát
2025.5.6 12:11
A Birkin körüli misztikumot tovább fokozza, hogy nem lehet csak úgy bemasírozni az Hermès boltokba, és levenni a polcról az áhított tatyót. A márka kénye-kedve szerint ajánlja fel a táskákat, és semmi garancia nincs rá, hogy a vágyott típusú, színű vagy méretű modellt kínálják megvásárlásra. Mindezt úgy, hogy az ügyfélnek előzetesen már tetemes összeget ott kellett hagynia a márkánál. A boltban is megvásárolható kisebb táskák ára négyezer dollárról indul, de a Kellyk és Birkinek a kiviteltől függően több tízezer dollárt is kóstálhatnak, és a másodlagos piacon ennél is többért cserélnek gazdát a táskák.
Megéri-e ez a felhajtás Kínában készült táskákért? Persze, hogy nem, de az eredeti Hermès táskák nem is ott készülnek, hanem Franciaországban. Sőt. Épp április végén jelentette be a francia luxusmárka, hogy várhatóan 2028-ban megnyitja 27. franciaországi bőrműhelyét a normandiai Colombelles-ben, ezzel 260 új munkahelyet teremtve. A hír nem sokkal az LVMH bejelentését követte, a luxuskonglomerátum ugyanis belengette, a tarifák miatt növelni fogja termelését az Egyesült Államokban Európa rovására.
Egyetlen Hermès táska elkészítése 15, de akár 40 órát is igénybe vehet. Az olyan modellek esetében, mint a Birkin, a Kelly vagy a Constance akár 5 évbe is beletelhet, mire a kézművesek elég gyakorlatot szereznek, hogy tökéletesen elkészítsék. A minőség garantálása érdekében a bőrműveseket egyebek mellett a márka saját iskolájában, az École Hermès des savoir-faire-ben képzik. Az Hermès-nek saját cserzőműhelyei is vannak, hogy biztosítsák a bőrök magas minőségét. Az Hermès táskák valódiságát forró pecsétes kézműves kódok biztosítják, amelyek általában a táska patentja alatt vagy a táska belsejében találhatók. Ezek a gyártás évét és a műhelyet jelölik.
Mi a helyzet a többiekkel?
A Louis Vuitton bőráruit a weboldaluk szerint kizárólag a Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és az Egyesült Államokban található műhelyeikben állítják elő. A Pradának világszerte 26 gyára van, ebből 23 Olaszországban, és a vállalat toszkán Valvigna komplexuma a gyártás egyik legfontosabb helyszíne. Testvérmárkája, a Miu Miu szintén Olaszországban készítteti táskáit. A Gucci szintúgy elkötelezett az olaszországi gyártás mellett, a tervezéstől az előállításig minden lépés a luxusmárka hazájában valósul meg. A Saint Laurent Franciaországban és Olaszországban is gyárt.
Egy éve hunyt el Roberto Cavalli: 10 ikonikus divatpillanattal emlékezünk a designerre
2025.4.12 8:21
A Dior tavalyi botránya azonban rávilágított, mi áll a „Made in Italy” felirat mögött. 2024. június 11-én az olasz hatóságok egy átfogó vizsgálatot követően bírósági felügyelet alá helyezték az LVMH egyik olasz leányvállalatát, a Manufactures Dior SRL-t. Erre a döntésre azt követően került sor, hogy az ügyészek feltárták, a Dior olyan kínai tulajdonú cégekkel dolgozik, amelyek köztudottan rosszul bánnak az embereikkel. A vizsgálatok kiderítették, hogy a munkások, elsősorban kínai bevándorlók, kénytelenek voltak a gyártóüzemekben aludni, hogy biztosítsák a 24 órás gyártási ciklusokat. Ezek a munkások egészségtelen és nem biztonságos körülmények között éltek és dolgoztak. Az olasz ügyészek azt is megállapították, hogy a Dior mindössze 57 dollárt fizetett – a nyersanyag költsége ebben nincs benne – a 2780 dolláros kiskereskedelmi áron értékesített táskák előállításáért. A földrajzi különbségen túl van bármi jelentősége, hogy nem Kínában, hanem Olaszországban varrták ugyanazok az alulfizetett és kizsákmányolt kínai munkások a luxustáskákat?
A teljes képhez hozzátartozik, hogy egy luxustermékek előállítása soklépcsős folyamat, és az egyes munkafázisok különböző országokban valósulhatnak meg. Bily Dimoski, a Deepwear globális divatügynökség ausztrál igazgatója egy interjúban például felhozta, hogy Japán nagyon jó cipzárakat gyárt, így sok luxusmárka is onnan szerzi ezeket be.
Made in...
Azt, hogy mire kerülhet rá a „Made in...” címke, világszerte jogszabályok határozzák meg. Az EU-ban a címkézést a 952/2013/EU rendelet szabályozza, de Olaszország és Franciaország saját szabályozással igyekszik védeni hírnevét. Akkor kerülhet egy termékre a Made in France/Italy címke, ha az utolsó jelentős átalakítása az adott országban történt, vagy ha a termék értékének jelentős része egy vagy több helyi gyártási szakaszból származik. Ezenfelül számos márka használja az Origine France Garantie (OFG) tanúsítványt, amely még szigorúbb és megköveteli, hogy a termék alapvető részei Franciaországban készüljenek, és a fajlagos önköltség 50%-a franciaországi gyártási műveletből származzon.
Virágba borulva: a legnagyobb divatházak egyetértenek a minta idei visszatérésében
2025.4.9 12:09
A Made in USA felirathoz a termék minden jelentős alkatrészének, a feldolgozásnak és ehhez kapcsolódó munkának amerikai eredetűnek kell lennie. A végső összeszerelésnek az USA-ban kell történnie, a terméket nem lehetett „lényegében külföldön átalakítani”.
Mennyi az annyi?
A lila színt ma az előkelőséggel azonosítjuk, és ennek oka a történelemben keresendő. A tíriai bíbor vagy császárbíbor egy vöröseslila festék, amit a Muricidae családba tartozó több ragadozó tengeri csigafaj, az eredetileg Murex néven ismert sziklacsigák váladékából nyertek. Mindössze 1,4 gramm festékhez 12 ezer csigára volt szükség, ez a mennyiség egyetlen ruhadarab szegélyének színezésére volt elegendő. Emiatt a festéket nagy becsben tartották, és a hatalommal, valamint gazdagsággal társították.
Az öltözet tehát a védelmi funkcióján túl mindig is azt a célt szolgálta, hogy a viselője státuszát közvetítse a külvilág felé, de míg régen a különleges és díszes anyagok szolgálták ezt a célt, ma ez a feladat a logókra és jellegzetes formákra hárul. Mert miért kerülne egy egyszerű fehér póló, egy sneaker vagy táska több százezer vagy millió forintba? Az értéket nem maga az alapanyag hordozza, hanem a márkajel. Hiába európai alkalmazottak dolgoznak az Hermès magas minőségű bőrből készült táskáin akár egy héten át, az előállítás költségei meg sem közelítik az eladási árat. Luca Solca, az Exane BNP Paribas részvényelemzőjének becslése szerint egy alap Birkin gyártási költsége 800 dollár körül mozog. a Van Cleef & Arpels, egy Alhambra karkötő 3750 fontba kerül, de az ékszerészek kalkulációja szerint az előállítás költsége nagyjából 800 font lehet.
@withalexandrac Replying to @Bella The final reveal 💕 #vancleef #vancleefarpels #vancleefbracelet #vancleefalhambra #vancleefandarpels #designerjewelry #privatejeweler ♬ original sound - Alexandra C
Volkan Yilmaz, azaz Tanner Leatherstein a TikTok videóiban több ezer dolláros luxustáskákat vagdos össze edukációs céllal, hogy megmutassa az embereknek, mi is rejlik a trendi külső alatt. Ahogy arról a Financial Times is beszámolt, egy Bottega Veneta Arco Mini táska kapcsán például elmondta, hogy mivel sok bőr kell a táskához, ezért annak az árát nagyjából 130 dollárra tette, míg a munkabérre 120 dollárt számolt, így jött ki a 250 dolláros előállítási ár a táskára, amit a boltokban 2500 dollárért árulnak.
@tanner.leatherstein Is the LV Neverfull worth it? This is Neverfull MM in Monogram Empreinte Leather. ✂️#louisvuitton #louisvuittonbag #lv #neverfull #lvneverfull #bagtok #pursetok #luxurytok #fashion #luxuryfashion #baglover #empreinteleather #leatherexpert #lvlover #handbags #tannerleatherstein #fashionreview #luxuryunboxing #luxurybag #leatherbag #✂️ ♬ original sound - Tanner Leatherstein
A márkanéven túl még egy dolgot kell megfizetni a luxustermékek vásárlásakor: az élményt, ami vele jár. Exkluzív, tágas üzlethelyiségek, pezsgő, kifinomult csomagolás. Mindez benne van az árban.
Megéri kamut venni?
Csábítónak tűnhet egy jó minőségű utánzattal kényeztetni magad, hiszen az amúgy is dúsgazdag Hermès családon túl kinek ártasz vele? Vidyuth Srinivasan, a luxustermékek hitelesítésével foglalkozó Entrupy vezérigazgatója behatóan tanulmányozta a hamisítványokat, így szakértője a témának. A GQ-nak adott interjújában elmondta, az Entrupy által vizsgált több ezer hamisított áru több mint 60%-a tartalmazott olyan káros vegyi anyagokat, mint az arzén vagy az ólom. Ráadásul nagy probléma, hogy a fogyasztók nem tudják, hogy ki készíti a termékeket, és hogy betartják-e a megfelelő biztonsági előírásokat.
Interjú Simon Lindbergh-gel, a legendás divatfotós, Peter Lindbergh fiával
2025.4.5 8:49
„Veszel valamit, amiről azt hiszed, hogy olcsóbb és jobb, és ezzel bemutatsz néhány márkának, de nem veszed észre, hogy valójában magadnak ártasz” – figyelmeztetett Srinivasan.
