- terméket vagy szolgáltatást 18 éven felüliek számára
- szex, meztelenség vagy más felnőtt tartalom
- erőszakos, véres vagy arra érzékenyek számára nem megfelelő tartalom
Ma már – Magyarország esetében talán inkább a "még" helytállóbb – annyi mindenről beszélünk nyíltan, miért éppen az intim szőrzet lenne tabu?
A női test és annak szőrtelenítése sosem pusztán esztétikai kérddés volt: társadalmi normák, vallási hiedelmek, technológiai újítások és popkulturális trendek is egyaránt hatással voltak arra, hogy mikor mi számított elfogadottnak ezen a téren. A '90-es években születettek – hozzám hasonlóan – valószínűleg abba születtek bele, hogy a szőrtelenítés a természetes. Legalábbis már 13 éves koromban nekem szegezte az egyik barátnőm a kérdést, hogy „ugye én is borotválkozom?”, mire gondolkodás nélkül rávágtam, hogy „jó hogy, tudod, a gerincferdülésem miatt heti háromszor járok úszni, úgy meg mégse vehetek fel fürdőruhát”. (Amúgy nem mondtam igazat, de utána én is elkezdtem szőrteleníteni, nyilván.)
Ehhez képest 2025-re teljesen természetessé vált az, hogy az ember „full bush”-t villant, akár fürdőruhában is. De hogy jutottunk el az ókori borotvapengéktől a 2000-es évek brazil gyantájáig és a #fullbush TikTok-videókig?
Fanszőrtörténelem
Biztosan nem erre tippeltünk volna, de a legelső információnk a szőrtelenítésről egészen az ókorba nyúlik vissza, ezen belül is az olyan fejlett területekre, mint Egyiptom, Róma és Görögország. Itt már időszámításunk előtt 3000 körül is fontosnak tartották ezt, az ókori egyiptomiak például éles kavicsokkal, csipesszel vagy cukorpasztával távolították el a szőrzetet – főként higiéniai és vallási okokból. A görög és római társadalmakban ez a civilizáltság és a felsőbb társadalmi státusz jele volt. A fanszőrzet eltávolítását gyakran rabszolgák végezték, csipeszekkel vagy pörzsöléssel. Oké, nem volt túl kíméletes, de működött.
A „sötét” középkorban a testtel kapcsolatos nyílt beszéd tabu lett – a női testet takarni kellett, így a fanszőr kérdése sem volt központi téma. A reneszánszban viszont újra megjelent a test idealizálása: míg a szőrtelenítés nem volt általános, egyes nők a szeméremszőrzetet részben eltávolították, főként azért, hogy a szeméremdomb környéke simább legyen a lenvászon alsóruhához.
Virágba borulva: a legnagyobb divatházak egyetértenek a minta idei visszatérésében
2025.4.9 12:09
Az 1800-as évek végén megjelentek az első, kifejezetten nőknek szánt borotvák, az USA-ban például a Gillette 1915-ben dobta piacra a Milady Décolletét, ami a hónalj és láb szőrtelenségét célozta meg, de a fanszőrzet még mindig tabutéma maradt. Itt gondoljunk csak a viktoriánus prüdériára, máris kevésbé lesz meglepő a hozzáállás.
A XIX. század végén és a XX. század elején azonban már egyre nagyobb erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy a női szőrtelenítés – a test minden pontján – kötelezővé váljon. Rebecca M. Herzig Plucked: A History of Hair Removal (A szőrtelenítés története) című könyvében leírja, hogy mindennek rasszista gyökerei voltak: „Ahogy a fehér férfiak egyre megszállottabban próbálták irányítani a fehér nők szépségápolási szokásait, a szőrtelenség egyre inkább a faji fejlődés és felsőbbrendűség jelképévé vált.”
Mindezt megfordította a '20-as években Hollywood erőteljes hatása, valamint a pin-up kultúra, hiszen ezeknek „hála” a női test egyre inkább láthatóvá vált a médiában. A fürdőruhák rövidültek, a borotválás pedig fokozatosan normává vált.
Ebből a hippikorszak hozta meg az első visszalépést, hiszen a szabadság és a szerelem mellett a kor uralkodó irányzata a természetességet is hirdette. Ekkor a nők a szőrzetükkel együtt saját testükhöz fűződő viszonyukat is újraértelmezték, így a természetes fanszőrzet a feminizmus egyik jelképévé vált. Ők mondták ki először a gondolatot, miszerint
„ha a testem az enyém, akkor azt is eldönthetem, mit teszek vele”.
A ’90-es évek közepétől aztán berobbant a brazilgyanta-trend: a pornóipar és a női magazinok is ezt a lookot közvetítették. Ekkor a teljesen csupasz megoldás mellett elkezdtek divatba jönni a különböző formák, így például a landing strip is.
Raeneszánsz: Addison Rae megmutatta, hogyan válhat egy kínos TikToker pophercegnővé
2025.4.6 8:54
Ezen csavartak még egyet a 2020-as évek, a body positivityvel az élen, ami a TikTokon keresztül zúdul a nyakunkba. A felületen aktív Z generáció nemcsak elfogadja, de ünnepli is a természetes fanszőrzetet: a #fullbush és a #bushpositive hashtagek alatt több millió videó található, ahol nők őszintén mesélnek arról, miért döntöttek úgy, hogy nem borotválkoznak, de vannak, akik azt is megosztják, hogyan gyógyították meg a testképüket azáltal, hogy újra elfogadták a saját szőrzetüket.
#Bushtok, 2025
Az elmúlt év végére a fanszőrzet elkezdte egyre több nyilvános helyen is felütni a fejét. Az még talán kevésbé meglepő, hogy az X-en vagy a TikTokon megjelenik a téma, de nemrég a divatvilág is meghajolt a trend előtt: a Margiela kifutóján is dús fanszőrzetű modellek vonultak.
Aztán ahogy beléptünk 2025-be, a dús fanszőr iránti rajongás közel sem csillapodott, sőt, a TikTok szinte – bármennyire nem szeretek ezzel a kifejezéssel élni – felrobbant tőle. Az egész egy teljesen ártalmatlan videóval indult, amiben egy sujindah nevű felhasználó teljesen kiakad, miután meglátott egy etsys értékelést. Az értékelés egy bikinire érkezett, a felhasználó pedig egy fotót is felöltött, amin tisztán látszik, hogy a fanszőrzete teljes és érintetlen. A videón ma már 1,6 millió megtekintés van, a kommentek száma pedig már 12 ezer fölött jár.
@sujindah ♬ original sound - angle
Lehet, hogy maga sem gondolta, de ezzel útjára indította a #BushTok-trendet, amiben a fiatalok egymást bátorítják, hogy álljanak ellen annak a társadalmi nyomásnak, ami brutális szőrtelenítésre kényszeríti őket a bikiniszezonra – vagy bármikor máskor.
Nemzetközi BookTok-kedvencek, amiket hamarosan magyarul is olvashatunk
2025.3.30 9:11
Persze vannak, akik nem értenek egyet ezzel, „mert viszket”, „mert nem higiénikus”, „mert igénytelennek érzem magam” és így tovább. Pedig valójában sok előnye van annak, ha nem szőrtelenítünk.
A szőr, ami nem véletlenül van ott
Mielőtt döntünk a fazonról, nem árt tudni, hogy a fanszőrzet többféleképpen is szolgálhatja az egészségünket, vagy éppen a szexuális élményeink fokozását. Az intim szőrzet valójában nemhogy nem higiénikus, épp ellenkezőleg: védi az intim területet a kosztól és a baktériumoktól, sőt még antibakteriális faggyút is termel. Akárcsak a szempillák vagy az orrszőrzet, a fanszőrzet is felfogja a koszt, az izzadságot és a potenciálisan ártalmas mikroorganizmusokat. Egy 2016-os tanulmány szerint azok, akik megtartják a fanszőrzetüket, kisebb eséllyel kapnak el szexuális úton terjedő fertőzéseket, aminek egyik oka az, hogy a borotválás vagy trimmelés során keletkező apró bőrsérülések megkönnyíthetik a fertőzések bejutását.
És ez még nem minden: ha nem borotváljuk, nem gyantázzuk, akkor elkerülhetjük az irritációt, a kellemetlen viszketést, meg a bosszantó, begyulladt szőrtüszőket is.
Ezek mellett nem utolsó szempont az sem, hogy a szőrzet fokozhatja a szexuális élvezeteket, mivel érzékenyebbé teszi a bőrt a tapintásra, és megőrzi a test természetes illatát, ami vonzó is lehet. Sok nő arról számol be, hogy amióta nem szőrtelenít, magabiztosabbnak érzi magát és jobban kapcsolódik a saját testéhez.
Társadalmi kérdések
Akár fura is lehetne társadalmi kérdésként kezelni a női intim szőrzetet, valószínűleg még 2025-ben sem lepődik meg ezen senki. Breanne Fahs, az Arizonai Állami Egyetem női és gender tanulmányok professzora nemrégiben publikálta Unshaved című könyvét, ami a nők testszőrzetének politikai jelentésrétegeit vizsgálja.
Utazás az alternatív világok között: a „reality shifting” TikTok-trend, és ami mögötte van
2025.3.25 12:26
Fahs szerint minden olyan tartalom vagy művészeti alkotás, ami nőket ábrázol természetes testszőrzetükkel, egyfajta ellenállás a szőrtelenséget előíró patriarchális normákkal szemben. „Ne feledjük, hogy a nőknél a testszőr eltávolítása több mint 95 százalékos arányban történik! Ez elképesztő egy olyan dolog esetében, amelynek semmilyen egészségügyi haszna nincs” – mondja. Hogy bemutassa ennek abszurditását, egy szemléletes példát is hozott: „Nehéz elérni, hogy az emberek 95 százaléka naponta fogat mosson, pedig annak tényleges egészségügyi előnye van.”
A nőktől tehát mind a mai napig elvárják, hogy mindig szőrtelenek és simák legyenek, de ez nem reális. A szőrtelenítés időigényes, irritálja a bőrt, és nem mellesleg teljesen szükségtelen. Éppen ezért olyan fontos a #BushTok és a hozzá hasonló „mozgalmak”, hiszen ezek az online beszélgetések láthatóságot adnak, miközben lehetőséget teremthetnek arra, hogy a női testszőr normalizálódjon. Sőt, újraértelmezik a testet mint egy új vizuális nyelvet, ami az ellenállás eszköze.
„Az egyik legjobb módja a társadalmi normák megértésének és megkérdőjelezésének az, ha szándékosan megszegjük őket” – mondja Fahs. A nők ösztönösen felismerik és érzik azokat az igazságtalan nyomásokat, amelyeket a patriarchális társadalom a testükre helyez, és a #Bushtok egy eszköz számukra, hogy ellenálljanak, illetve új fényben lássák a testüket – teszi hozzá.
2025-öt a basic trend uralhatja, ami sokkal jobb hír, mint azt elsőre gondolnánk
2025.2.18 12:12
A hangsúly tehát ma már nem azon van, hogy szőrtelenek vagyunk vagy sem, hanem azon, hogy mi magunk dönthetünk a kérdésben. Ha bizonytalanok vagyunk, álljunk meg, vizsgáljuk meg, hogy tetszik-e, ha teljesen meghagyjuk, vagy épp ellenkezőleg: tényleg kényelmetlen, vagy csak tudat alatt hagyjuk, hogy irányítsanak minket az elvárások.
