88 éves korában elhunyt Roberta Flack amerikai énekesnő, zongorista és dalszerző, aki főként az 1970-es években vált híressé lágy, érzelmes R&B, soul és jazz dalaival.
A zene világában kevés olyan előadó van, aki képes egyetlen dallammal azonnal elvarázsolni a hallgatóit. Roberta Flack pontosan ilyen volt. Lágy, mégis erőteljes hangja, finom eleganciája és mély érzelmeket közvetítő dalai örökre beírták nevét a zene történetébe. Hétfőn, a Varietyn publikált közlemény szerint Flack 88 éves korában hunyt el, halála pontos okát nem közölték.
„Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a csodálatos Roberta Flack 2025. február 24-én reggel elhunyt” – áll a közleményben. „Békésen távozott, családja körében. Roberta határokat és rekordokat döntött meg. Emellett büszke tanító is volt.”
Roberta Flack 1937-ben született Észak-Karolinában, és gyerekként klasszikus zongorázást tanult. Tehetsége kiemelkedő volt, így alig 15 évesen ösztöndíjjal bekerült a Howard Egyetemre, ahol a zene mellett tanári diplomát is szerzett. Bár a klasszikus zene közel állt hozzá, a jazz, a soul és az R&B világa egyre inkább magával ragadta.
Flack karrierje akkor indult be igazán, amikor felfedezte őt a legendás jazzmuzsikus, Les McCann. 1969-ben megjelent debütáló albuma (First Take), amelynek egyik dala, a „The First Time Ever I Saw Your Face” néhány évvel később világhírű lett. A dal 1972-ben Grammy-díjat nyert az Év felvétele kategóriában, és Clint Eastwood egyik filmjében is felcsendült, tovább növelve népszerűségét.
1973-ban Roberta Flack ismét megmutatta zsenialitását, amikor megjelentette „Killing Me Softly with His Song” című dalát. A balladát eredetileg Charles Fox komponálta, a dalszöveget Norman Gimbel írta Lori Lieberman közreműködésével. Lieberman rögzítette először a dalt 1972-ben, de az ő verziója nem került fel a slágerlistákra. Roberta Flack egy évvel később dolgozta fel a dalt, és ezzel világsiker lett: az USA, Ausztrália és Kanada slágerlistáin is első helyet ért el, majd 1974-ben két Grammy-díjat is nyert vele. A dal később több feldolgozást is megélt, például a The Fugees 1996-os verziója révén ismét a popkultúra részévé vált, aminek vokálját Lauryn Hill énekelte és Grammyt hozott a hiphop-triónak is.
Flack nemcsak szólókarrierjével, hanem együttműködéseivel is maradandót alkotott. A Donny Hathaway-jel közös duettjei, mint a „Where Is the Love” vagy a „Closer I Get to You”, a mai napig a romantikus R&B dalok etalonjai. Karrierje során számos elismerést kapott, és a könnyed, mégis mély érzelmekkel teli előadásmódja generációk számára nyújtott inspirációt. Fellépett Miles Davisszel és Quincy Jonesszal is. 1999-ben Dél-Afrikában énekelt Nelson Mandela tiszteletére. Pályafutása során öt Grammy-díjat nyert és gyakran énekelte Leonard Cohen, illetve a Lennon-McCartney szerzőpáros dalait is.
Az énekesnő 2022-ben jelentette be, hogy ALS-szel diagnosztizálták és nem tudja folytatni a fellépéseket.
