A basicet gyakran használjuk az unalmas szinonimájaként, ezért érthetik sokan félre első blikkre ezt a trendet – ami valójában nagyon is izgalmas.
Ha csak halványan is, de biztosan emlékszünk még a pandémiát és a lezárásokat követő időszakra, ami a divat terén óriási szabadságot hozott: előtérbe került az önkifejezés, a kényelem, amihez hozzáadódott egy nagy adag életszeretet és felszabadultságérzés, miközben igyekezünk mindent magunkra húzni, amit az otthon, bezárkózva eltöltött péntek estéken összerendelgettünk magunknak. Így alakultak ki olyan trendek, mint a dopamin dressing, ami pozitív energiát sugárzó, élénk, vibráló színekkel és mintákkal játszott, így térhetett vissza a Y2K a low-rise nadrágokkal és cargókkal, de ekkor törhetett be a monokróm-futurista-goth-keverék drainer és a kaotikus-futurisztikus-maximalista hyperpop is.
Mindezekkel tökéletesen szembemegy az irányzat, amitől azt várják, hogy uralni fogja 2025-öt: a basic trend a Dazed és a Vogue Business szerint is felbukkan majd ebben az évben.
Azoknak, akik figyelemmel követik a nemzetközi divathullámokat, biztosan nem kell bemutatni a CSM-et, a világhírű Central Saint Martins művészeti és dizájnfőiskolát, aminek a folyosóit a diákok kvázi a saját kifutójukként kezelik. Ezt mutatja be a ma már kevésbé aktív @thats_so_CSM Instagram-oldal is, amit fellapozva mindig értesülhettünk az aktuálisan bekúszó trendekről. Ma viszont ahelyett, hogy eltúlzott, maximalista, esetenként polgárpukkasztó outfiteket viselnének a diákok a CSM-ben, inkább húznak magukra egy sima szürke hoodie-t, egy egyszerű farmert és egy barna csizmát.
De miért éppen a basic trend?
Erre – természetesen – nem létezik egyetlen egyértelmű válasz, inkább azt láthatjuk, hogy sok egymás mellett futó folyamat vezetett el a reneszánszát élő sima póló-farmer kombinációkig. Az egyik egy teljesen érthető és normális emberi reakció: a belefáradás. A maximalizmus, az excentrizmus és az extremitás egy idő után ugyanolyan unalmassá válik, mint ennek az ellentéte. Ráadásul manapság kis túlzással napi szinten jelennek meg újabb és újabb mikrotrendek, amelyek a lehengerlő, folyamatosan érkező vizuális ingerek mellett már egyszerűen csak kimerítőek. Mindezek miatt sokan tudatosan döntenek az egyszerűség mellett.
No-buy 2025: végre egy felkapott TikTok-trend, ami nem a túlfogyasztásra buzdít
2025.1.12 8:21
A vizuális ingerek alatt elsősorban a közösségi médiát értjük, ami folyamatosan tolja elénk a legkülönbözőbb trendciklusokat. Ez az általában algoritmusok által vezérelt folyamat egy ideig lehet, hogy izgalmas volt, de (viszonylag) hamar elkezdtük felismerni, hogy egyfajta egységesített „divatot” kezdett közvetíteni. Ennek pedig az lett a vége, hogy mindenki elkezdett hasonlóan öltözködni.
Sőt: ez még azokra az irányzatokra is ráhúzható, amelyek egyébként eltérnek a mainstreamtől. Gondoljunk csak bele, hogy míg a '80-as, '90-es években valódi életérzésnek számított grunge stílusban öltözni, addig ma már bárki felvehet egy szakadt farmert, hozzá egy kiszürkült Pearl Jam-pólót, egy bakancsot és egy kockás kabátot. Mindannyian pontosan tudjuk, miről beszélek, hiszen elég csak megnyitni a Pinterestet vagy beírni a TikTok keresőjébe, máris elénk tárul, hogyan tudjuk magunkra ölteni a stílust. Emiatt pedig elmosódnak azok az egyértelmű különbségek, amelyek igazán izgalmassá tették az egyéniség vagy éppen a zenei ízlés ilyen módon történő kifejezését. Manapság én is kevésbé szívesen hordom a metálzenekaros pólóimat, mert gyakran az jut eszembe, hogy sokan ezeket csak divatképp hordják, és nem azért, mert a legutóbbi koncertjükön teljesen megvadultak – azt pedig nem szeretném, ha összekevernének velük.
@parkeryorksmith Replying to @kylo_the_yorkie grunge is comfy af #grunge #outfitinspo #stylesnap ♬ Grunge/alternative rock for OP etc.(1394524) - Cheng Lee
Ha pedig már széles körben viselt zenekaros pólókról beszélünk, érdemes kitérni az olyan fashion brainrotot kiváltó webshop-óriásokra, mint a Temu vagy a Shein. (Ezek kapcsán eszünkbe juthatnak Walter Benjamin német teoretikus gondolatai, aki már a XX. századi gyártást kritizálva kimondta: a mechanikus sokszorosítás káros, hiszen megöli a tárgyak egyedi auráját.) Most abba nem mennék bele, hogy ezek milyen elképesztő terhet rónak a környezetre vagy akár a társadalomra, ezt megteszi helyettem Venetia La Manna, akinek az Instagram-oldalát mindenkinek ajánlom. Elég arról beszélni, hogy divatszempontból sem kevésbé károsak, hiszen tömegesen gyártanak olyan extrém, sokszínű, olcsó, egyszerűen és gyorsan másolható ruhákat, amelyek bármilyen öltözködési stílusba beilleszthetők és bárki számára hozzáférhetők. Ezzel pedig elmosták az egyedi stílus jelentőségét – hiszen bárki öltözhet úgy, ahogy csak akar (bizonyos minőségben persze).
@ruhan_yk Temu Neujahrslook! link in Bio, SPARE BIS ZU 90% mit meinem Code: dky8874 (für neue App-User) #temu #temugermany #temudeutschland #tryonhaul #fashion #outfits #winter #giftidea #warm #wishlist #newyearsessentials ♬ Her Way (Sped Up) - PARTYNEXTDOOR
És itt máris tehetünk egy kanyart: a basic trend szerint ugyanis ma már nem az extravagancia, nem a minél feltűnőbb szettek számítanak menőnek, hanem a minőség, a fast-fashion-elvektől elzárkózó prémium tervezők és márkák.
Mindez egyébként nem egy új keletű dolog: a basic irányzat elődjének tekinthető a K-Hole művészcsoport által 2014-ben megnevezett normcore, ami a normal és hardcore szavak összevonásából alakult ki. A követői hangsúlyozták az egyszerű alapdarabok nagyszerűségét, az antifashion attitűdöt, és már ők is szembementek az akkor épp elterjedőben lévő közösségi média hiperindividualizmusával. Eközben, bár a szándékos egyszerűségre építettek, tudatosan öltözködtek, és olyan brandeket részesítettek előnyben, amelyek nem voltak elérhetők a mainstream piacokon.
A basicre közel sem tekinthetünk szitokszóként – épp ellenkezőleg
Mivel divatlaikusként nem tudtam sokat a trendről – arról, hogy hogyan kell viselni, és hogy miért, hogyan nem lesz unalmas –, megkérdeztem Lendvai Lilla stylistot, aki 18 éve dolgozik a szakmában, és minden szférában megfordult már, ami divattal, öltözködéssel és stylinggal kapcsolatos. Az eltelt évek során azt vette észre, hogy elképesztő túlfogyasztás uralkodik a szakmájában: ez összecseng a fent leírtakkal, viszont épp szembemegy a saját elveivel. Ezt a paradoxont úgy oldotta fel, hogy megalkotta saját újhullámos projektjét, ami társadalmilag hasznos, miközben ökotudatosan szolgálja a divatot: a Ruha Recycled Fashion Store-t, amelynek az alapelvei szépen rezonálnak a basic fashion trenddel.
Ebbe az egyedülálló second-hand üzletbe ugyanis ízlésformáló, progresszív módon válogatnak össze magas minőségű ruhákat: olyan darabok kapnak itt helyet, amelyek nemcsak környezettudatosságra sarkallják az embereket, de arra is, hogy egy kicsit stílusosabban öltözködjenek, hogy merjék felfedezni a divat játékosabb oldalát – akár a legegyszerűbb alapdarabokkal. A Ruha webshopjában vagy üzletében való válogatás ráadásul sokkal izgalmasabb, mint betenni a kosarunkba a huszadik ultra-fast-fashion darabot. Mindezzel pedig arra ösztönzi az embereket, hogy bátran merjék azt is használni, ami korábban valaki más gardróbjában lógott.
Az influenszerek literszámra isszák a nyers tejet, de ha jót akarsz magadnak, te ne tedd
2025.1.3 13:26
Lilla alapelve szerint itt a „fenntarthatóság összefolyik az önismerettel, azzal, hogy tudjuk, mit szeretnénk viselni, azzal, hogy rájövünk, mi az, ami nekünk szól”. A munkája során leginkább az öltözködés örömét szeretné megismertetni az emberekkel: szerinte ez egy olyan kreatív folyamat, amit mindennap be lehet építeni az életünkbe, és ezáltal egy olyan plusz értéket kapunk, amiről kár lenne lemondani. Azt gondolhatnánk, hogy ez egy basic trendet követve kevésbé lehetséges, de ez egyáltalán nem így van.
Lilla olvasatában a basic szett fogalma kimerül egy egyszerű farmer-ribbed trikó-tornacipő kombinációban, de hozzátette, hogy ez mindenkinek mást jelenthet, attól függően, hogy néz ki egy napunk. És azt is kiemelte, hogy egy ilyen összeállításnak egyáltalán nem kell unalmasnak lennie, vagyis: közel sem igaz, hogy egy ilyen divatirányzat felemelkedése az egyéni öltözködés halálához vezetne.
Persze ha jobban belegondolunk, ez teljesen logikus. Már csak azért sem lehet egy egyszerű összeállítás unalmas, mert minden testalkaton, minden hajszínnel vagy arcvonással, egyszóval mindenkin másképp néz ki. És akkor még itt van az a tény is, amit a Dazed is kiemelt: nem a ruha a lényeg, hanem az aura, amit a viselője áraszt. Lilla ezt úgy fogalmazta meg, hogy az egyéniségünk nem maga a ruha, amit viselünk, inkább csak felerősíthetjük egyiket a másikkal – de ez is csak akkor sikerülhet, ha e kettő harmonizál egymással. Ezzel együtt pedig sajnos azt is be kell látnunk, hogy ha az öltözékünkkel akarunk egyéniséget varázsolni magunknak, az nem fog működni.
Sleepmaxxing, looksmaxxing, heightmaxxing: 2024-ben a maxxing abszolút kimaxolta önmagát
2024.12.24 9:15
De ha szeretnénk egy egyszerű, alapdarabokból álló szettet magunkra szabni, azt természetesen megtehetjük – Lilla adott is erre vonatkozóan néhány tanácsot.
Kezdjük rögtön a szabásokkal: a fent említett példánál maradva választhatunk laza, boyfriend stílusú trikót vagy egy szexibb, testhezálló darabot, ugyanígy vehetünk fel Billie Eilish-farmert, vagy éppen J.Lo-fazont. Mindegyik basic, de mindegyik egészen más. Lilla szerint pedig épp ez a basic csodája: ebben lehet igazán megmutatni azokat az izgalmas, apró esszenciákat, amelyek rólunk szólnak, amelyek kiadják azt, amit képviselni szeretnénk.
A kiegészítők terén pedig még szélesebb a lehetőségek tárháza: bármilyen övvel, nyaklánccal, órával vagy akármi mással feldobhatjuk, vagy harmóniába hozhatjuk az egyes darabokat. Sőt: egy-egy signature kiegészítővel még ennél többet is tehetünk. Magyarországon az jellemző, hogy mindenki ahhoz állítja össze a kiegészítőit, ami épp rajta van – pedig nagyon jó technika az, ha inkább fogunk néhány signature darabot, ami a leginkább passzol az egyéniségünkhöz, illetve ami a lehető legjobban áll, és ezeket hordjuk minden szettünkhöz. Ha például van három gyűrűnk meg két nyakláncunk, amit imádunk, amit tényleg a sajátunknak érzünk, akkor bátran viseljük ezeket egy egész szezonban, függetlenül attól, hogy mi van rajtunk. (Ezt vallja például Carrie Bradshaw karaktere is.) Ez egy olyan személyes touch, amitől a legegyszerűbb összeállítás a sajátunkká válik.
Honnan szerezzük be a legjobb alapdarabokat úgy, hogy a lehető legkevesebbet ártsunk a bolygónak?
Én alapvetően szívesen vásárolok hazai slow-fashiont, igyekszem minél több mindent a Vinteden beszerezni, és szeretem a basic darabokat is, de ez utóbbit nem mindig könnyű összehangolni az első kettővel. Lillával egyetértettünk abban, hogy second-hand módon szinte lehetetlen a legalapabb cuccokat megszerezni, hiszen ezek a darabok általában olyan terhelésnek vannak kitéve, hogy hamar elhasználódnak annyira, hogy már nem lehet őket továbbadni. Adott viszont tippeket olyan hazai és európai márkákról, amelyek magas minőségű, szabályozott, fenntartható módon készülő alapdarabokat árulnak.
Ha organikus alsóneműket és trikókat keresünk, akkor a magyar être-nél vagy a Zöld Gardróbnál érdemes szétnéznünk, ha könnyen kombinálható, kényelmes, színes ruhákat szeretnénk, akkor pedig a spanyol Pitagora oldalán érdemes nézelődni. Amennyiben pedig kapszulagardróbot alakítanánk ki néhány alapdarabból, akkor a Plié vagy éppen Printa oldalán találhatjuk meg a számításunkat, csak ez utóbbi esetében át kell görgetni a színes, mintás darabokon.
Women In Male Fields: a nők a toxikus férfiaknak, a férfiak meg a toxikus nőknek mennek neki a TikTokon
2024.12.8 10:36
Ezekre az oldalakra fellépve lehet, hogy az lesz az első gondolatod, hogy „aha, de biztosan nem adok 20 ezer forintot egy sima pólóért”. Mondjuk ezt abban a világban, ahol már a Bershkában is 8 ezer forintba kerül egy felső – ezt onnan tudom, hogy szinte sokkot kaptam az áraktól, mikor hosszú évek után bementem egy ilyen üzletbe. (Ez 2023 szeptemberében volt, amikor a Nirvana In Utero lemeze 30 éves lett, és ennek alkalmából a brand kiadott néhány NAGYON jól kinéző pólót, én meg elcsábultam.) Erre viszont Lillának van egy nagyon jó szabálya: ha valami két és félszer annyiba kerül egy fenntartható márkánál, mint egy fast-fashion brandnél, akkor már praktikusabb az előbbit megvenni, hiszen nagyjából ennyivel hosszabb ideig fog kiszolgálni – és akkor még nem is beszéltünk a minőségbeli előnyökről és a minőség viselésének érzetéről, az etikai megfontolásokról vagy éppen a kisebb márkák támogatásáról.
