2025. február 5-e van, negyven évvel ezelőtt született Cristiano Ronaldo, kétségkívül a valaha élt egyik legnagyobb labdarúgó. Története mesébe illő, teljesítménye megkérdőjelezhetetlen, mégis a sportág egyik legmegosztóbb figurája. Portré.
Cristiano Ronaldo életének bemutatását egy vallomással szeretném kezdeni, hiszen ahogy a korosztályomban nagyon sokaknak, úgy nekem is az egyik legfontosabb és sok szempontból leginspirálóbb gyerekkori ikonom ő. Miatta szerettem meg igazán focit, miatta lett az egyik kedvenc csapatom a Real Madrid, és ő volt az is, akinek a céltudatosságára és kitartására sokszor gondoltam nehéz helyzetekben. Számomra az sem kérdés, hogy a „Messi vagy Ronaldo?” dilemmában kit választanék, még úgysem, hogy az elmúlt években Ronaldo kitartóan pusztítja magáról azt a képet, amit oly sok munkával felépített. Ez a portré nemcsak ennek a 40 évnek a munkájáról szól, hanem egy kicsit az elmúlt gyerekkorról is, és a reflektorfényhez való neurotikus viszonyról is.
A lisszaboni mese
Cristiano Ronaldo dos Santos Aveiro 1985. február 5-én született a portugál Madeira szigetén található São Pedróban egy mélyszegénységben élő, katolikus munkáscsalád negyedik gyermekeként. Édesanyja, Maria Dolores dos Santos Viveiros Aveiro takarítóként dolgozott, míg alkoholista édesapja, José Dinis Aveiro kertész volt.
Édesanyja, Maria egy interjúban később azt is elmondta, annyira nehéz körülmények között éltek a három gyerekükkel, hogy az anyagi helyzetük és férje alkoholizmusa miatt már nem szerette volna a negyedik gyermeket is, de az orvosa megtagadta az abortuszt, ezért születhetett meg Ronaldo.
Így neveld a teniszeződet: bemutatjuk Carlos Alcarazt, aki a következő évek egyik legmeghatározóbb sportolója lehet
tegnap 10:36 -kor
Az apja mellékállásban a CF Andorinha szertárosa volt, így Ronaldo először itt játszott gyerekként 1992 és 1995 között, majd még két évet lehúzott a Nacionalnál is, amikor 12 éves korában Portugália egyik legtekintélyesebb klubja, a Sporting CP próbajátékra hívta.
A háromnapos próbajáték olyan jól sikerült, hogy ma már nevetségesnek számító összegért, 1500 fontért igazolta le őt a Sporting, Ronaldo pedig Lisszabonba költözött, hogy profi labdarúgóvá válhasson. A beilleszkedés nem sikerült túl zökkenőmentesen, Ronaldo származása és családja anyagi helyzete miatt hamar a perifériára sodródott, ahogy az iskolában is újabb és újabb konfliktusokba került a pedagógusokkal is.
Egy alkalommal például hozzávágott egy széket az egyik tanárához, aki állítása szerint megalázta, így ennek hatására 14 évesen, mindössze a hatodik osztály befejezése után a klubjának és az édesanyjának beleegyezésével otthagyta az iskolát, hogy teljes mértékben csakis a futballra koncentrálhasson. Később az anyja egy interjúban azt is elárulta, hogy Ronaldónak nem volt túl sok lehetősége a félbemaradt iskolai karrierje miatt, így, ha a futballban nem ért volna el sikereket, akkor kőműves lett volna belőle.
Nikitscher Tamás három éve még egy rezsigondokkal küzdő, harmadosztályú csapatban focizott, most meg Yamalék ellen léphet pályára
3 nappal ezelőtt
A kőművesi pályára viszont reális esély mutatkozott, hiszen Ronaldót 15 éves korában szívritmuszavarhoz hasonló betegséggel diagnosztizálták, és ha a szívműtétje nem sikerült volna, hamar elköszönhetett volna a profi futballkarriertől.
Szerencsére nem így lett, és 2002 augusztusában, mindössze 17 évesen már a Sporting első csapatában debütált, az Inter Milan elleni Bajnokok Ligája-selejtezőben. Még az év szeptemberében bemutatkozott a portugál élvonalban is, és október 7-én duplázni tudott a Moreirense ellen. Még abban az évben olyan klubok játékosmegfigyelői hívták fel a csapatok figyelmét Ronaldóra, mint a Lyon, a Barcelona, a Juventus. Az Arsenal legendás vezetőedzője, Arséne Wenger például személyesen találkozott vele novemberben, hogy elhívja a csapathoz. A klubok végül nem ajánlottak érte eleget, így a teljes szezont a Sportingnál töltötte.
2003 nyarán a Sporting az új stadionjának avatóján a Manchester Unitedet győzte le 3–1-re, és az angol csapat játékosait és a menedzserét, Alex Fergusont is annyira meggyőzte Ronaldo játéka, hogy kérdés sem fért ahhoz, hogy leigazolják, kifizetve azt a 12 millió eurót, ami akkor rekord volt egy tinédzser játékosért.
Becoming CR7
Az elhíresült meccs után tíz nappal, augusztus 16-án már debütált is a Premier League-ben, egy Bolton Wanderers elleni meccsen, első Unitedben szerzett találatát pedig 2003 novemberében jegyezte. Bár akkor még szélsőként játszva nem termelt olyan iszonyatosan nagy gólmennyiséget, mint később a Real Madridban, játékát már akkor nagyon sokra tartották a szakértők, és a csapat stábja egyaránt. Az sem véletlen, hogy bár Ronaldo a 28-as számú mezt szerette volna választani – amit korábban a Sporting-nál is viselt – de az edző, Ferguson úgy döntött, hogy a David Beckham után megüresedő, ikonikus 7-es mezzel „tünteti ki” a portugált, megadva ezzel neki a teljes bizalmat.
Szakmai és emberi kapcsolatuk egyébként is különleges, hiszen Ferguson Ronaldo életének egy meghatározó alakja. Több interjúban is megosztotta, hogy igazi mentorként és apafiguraként tekint a skót szakemberre, aki az élete nehéz pillanataiban is támogatóan viszonyult hozzá. Mikor Ronaldo édesapja 2005-ben elhunyt, Ferguson kérdés nélkül elengedte őt haza, támogatva őt a nehéz időszakban.
Nincs többé PSG Talon, a párizsiak kiszálltak a League of Legendsből
2025.1.10 10:49
A United meghozta Ronaldónak az igazi áttörést és elindította a világsztárrá válás útján. Első trófeáját, az FA-kupát 2004-ben szerezte, a kupadöntőben egy góllal hozzájárulva a 4–0-s győzelemhez. Az angol bajnokságot először a 2006/2007-es szezonban sikerült megnyernie, amit zsinórban még két cím követett. A 2007/2008-as idényben a bajnoki cím mellé a Bajnokok Ligája-győzelem társult, és Ronaldo a csapat mellett egyéni szinten is felért a csúcsra. A szezonban 31 gólt szerzett, így az európai- és a Premier League-aranycipőt is megkapta, és először nyerte el a futballban megszerezhető legrangosabb egyéni díjat, az Aranylabdát (Ballon d'Or-t).
A Unitedet végül a 2008/2009-es idény után hagyta ott a Real Madrid csábítására, a klub pedig akkor ki is fizette érte a világrekordnak számító 94 millió eurós transzferdíjat. Ekkor ez egy elképesztően bátor vállalásnak tűnt, de végül minden eurócent megérte.
Az itt eltöltött kilenc év alatt Ronaldo nemcsak az egyéni teljesítménye miatt vált ikonná, hanem azért is, mert játékával nagyon sokat tudott hozzáadni az egyébként is elképesztően erős Real Madrid színvonalához. Már a debütáló mérkőzésén gólt szerzett, és sorra döntötte meg olyan korábbi Real-legendák rekordjait, mint például Puskás Ferenc. Egészen unikális módon ez idő alatt négyszer nyerte meg a Bajnokok Ligáját, 2016 és 2018 között zsinórban háromszor, kétszer a bajnokságot, kétszer a spanyol kupát, kétszer-kétszer az európai és a spanyol szuperkupát, illetve ismét négyszer az Aranylabdát.
Ebben az időszakban Ronaldo nemcsak klubszinten ért el sikereket és döntött meg rekordokat, hanem a válogatottban is, a 2004-es kudarc után 2016 nyarán sikerült megnyernie az Európa-bajnokságot a portugál válogatottal, és 2019-ben a frissen alapított Nemzetek Ligáját is.
Ronaldo tényleg mindent megnyert, amit csak lehetett egy klubcsapatban, 2018 nyarán, az ötödik BL-győzelmét követően pedig belengette, hogy foglalkoztatja a távozás és egy új projekt gondolata.
Az olasz Juventus nagyon szeretett volna szintet lépni és a Realhoz hasonlóan végre elhódítani európai kupákat is, és úgy gondolták, hogy ehhez már csak egy olyan kaliberű sztár hiányzik a csapatból, mint amilyen Ronaldo, ezért simán kifizettek 100 millió eurót az akkor már 33 éves játékosért. A három szezon erejéig tartó olasz kaland bár okozott maradandó pillanatokat – mint például az Atletico Madrid elleni BL-visszavágó, ahol Ronaldo triplázott – és jöttek is a hazai trófeák, az igazi európai áttörés elmaradt a Juventusnál, miközben a csapat is túlságosan Ronaldo-központúvá vált, így végül nem túl szépen elválva, a csatár visszaért az alma materbe, és 2021 nyarától újra a Manchester United futballistájává vált.
A kirobbant botrány, a szaúdi pénzeszsákok és a repedező renomé
Tökéletesen megmutatja Cristiano Ronaldo népszerűségét és elismertségét is, hogy amikor visszatért a Unitedhoz, a nevével ellátott mezeiből többet adtak el, mint a Messi-féle PSG-s felsőkből. Az első egész szezonja egy 36 éves játékoshoz képest egészen kiválóan alakult, 24 gólt szerzett, ami ennek ellenére kevés volt ahhoz, hogy a United valamelyik BL-t érő helyen végezzen, így Ronaldo a nyáron távozni akart a klubtól. De életkora és magas fizetési igénye miatt egy magasan jegyzett európai csapatban sem tudtak neki helyet szorítani, így maradt Manchesterben.
Alig két év után visszatér a FIFA, méghozzá a konkurenciához, de mit is jelent ez pontosan?
2024.12.19 15:32
Az akkor kinevezett vezetőedző, Erik Ten Hag a korához képest érthető döntést hozva mindössze cserecsatárként számított rá, Ronaldo viszont finoman szólva is nehezen viselte ezt, és hamar összeveszett a holland szakemberrel. A klub, Ten Hag és Ronaldo viszonya végül odáig fajult, hogy a csatár a hírhedt Piers Morgan-interjúban meglehetősen erős kijelentéseket tett a szakedzőre, így a klub 2022 novemberében szerződést bontott vele.
Hogyan jutottunk idáig? - Cristiano Ronaldo menni akar, de úgy tűnik, nincs hova
2022.11.4 17:03
Talán ez volt az első igazán kritikus pontja annak, ahol Ronaldo saját önzése árnyékolta be az addig felépített képét a nyilvánosságban. Többször nyilatkozta azt is, hogy szeretné nevelőegyesületében, a Sportingban befejezni karrierjét, amire tökéletes lehetősége nyílhatott volna akár '22 nyarán, akár a szerződésbontást követően.
Azonban sokak meglepetésére nem tudott ellenállni a szaúdi pénzcsapnak és az Al-Nassr csapatához szerződött, évi 200 millió eurós fizetésért, ami messze az addigi legtöbb, amit játékos valaha is kapott. Nem lenne túl szép azt állítani, hogy Ronaldo itt temette el teljesen saját szobrát, de nagyon keserű fordulatnak tűnik egy ilyen futballkarrierben és elképesztően sokat rontott a megítélésén.
Egyrészt azért, mert ha valaki, ő aztán tényleg nem szorult rá arra, hogy szaúdi pénzből éljen. Sikerült megbízható partnerekkel körülvennie magát és jövedelmező vállalkozásokat felépítenie a magánkórházaktól az éttermekig és szállodákig, emellett jelentős szponzorbevételekre is szert tett az évtizedek során, így messze az egyik leggazdagabb focistának számít a világon.
5 ok, ami miatt megéri nézni a magyar válogatott utolsó idei meccseit
2024.11.12 12:12
De másrészt meg azért, mert Ronaldo gyakorlatilag a szaúdi pénzmosás egyik kabalafigurájává kurvult. A hivatalos felületein nemcsak Szaúd-Arábiát és annak az életérzését promózza, de arról is büszkén nyilatkozik, hogy a szaúdi liga, meg egyébként a közel-keleti foci mennyivel komolyabb szintet képvisel például a franciánál.
Harmadrészt igencsak ambivalensnek hat az a törekvés, hogy Cristiano Ronaldóból – a feleségének, Georgina Rodrígueznek hathatós közbenjárásával – Kardashian-szintű celebritást faragjanak, talán valamelyest meg is fosztva őt szakmai méltóságától is.
Ha egy kicsit visszatérhetek a személyesebb hangvételhez, az egész jelenségben az a legszomorúbb, hogy szerintem hozzám hasonlóan nagyon sok fiatal felnőttben átértékelődik a Ronaldóról alkotott kép.
Mert hiába lehet tényleg nagyon sok jót elmondani róla, a filantróp tevékenységéről, a profizmushoz és az egészséghez való hozzáállásáról, az amúgy egészen szórakoztató karakteréről, az ikonikus gólöröméről vagy hiába vált popkulturális szinten is népszerűvé a rivalizálása Messivel, ez a 40 év olyan keserédesnek tűnik.
Hiába szólt Ronaldo első 37 éve a küzdésről és a kitartásról, ha az utolsó három inkább egy ilyen ikonhoz nem méltó mentalitástól volt hangos. Viszont nagyon reméljük, hogy nem ezzel az arab kalanddal ér véget Ronaldo karrierje, és sikerül szép zárással hátrahagyni az örökségét. De reméljük, addig még lesz pár jó éve!
