Biztosan te sem egy embertől hallottad az utóbbi években, hogy hiába a havazás, a rádiókból üvöltő Mariah Carey, a karácsonyi díszbe öltözött utcák és a belpesti kocsmákban megjelenő forralt boros tartályok, az ünnepi hangulat valahogy elmarad.
Én egyébként nem is hibáztatok senkit emiatt, sőt. Eléggé el tudja nyomni a karácsony lelkületét az, hogy már október végén egymás veséjébe könyökölve kell megküzdeni az utolsó Téli varázs illatú gyertyáért a boltban. Mégis küzdünk érte, mert a kereskedelem, a marketingesek és a fogyasztói társadalom erőszakos természete már szeptember végével elkezdi a nyakunkba zúdítani a közelgő ünnepeket. Ezen persze az sem segít, hogy évről évre egyre többek számára válik nehézkessé a fa alá szánt ajándékok beszerzése – erről a rekordmértékű infláció, a reálbérek csökkenése és az általános recesszió sikerrel gondoskodik. De akár annyi is elég lehet, hogy körbenézünk magunk körül, amikor elmegyünk bevásárolni a mézeskalácshoz: láthatjuk az utolsó apróit számolgató nénit előttünk a sorban, a szociális hálón átzuhant hajléktalanokat az aluljáróban, meg az általános elégedetlenséget, türelmetlenséget, reménytelenséget.
Most, hogy ilyen szépen megalapoztuk mindenki hangulatát, már áttérhetünk arra, hogy mindezek ellenére hogyan lehet a MÁV-ból várat építeni – Lázár János miniszter szavaival, jobban mondva azok cenzúrázott változatával élve. Nem tudjuk garantálni, hogy ezek a módszerek mindenkinek segíteni fognak abban, hogy legalább egy minimális karácsonyi hangulatuk legyen – na, de legalább megpróbáljuk.
Kutassuk fel magunkban a hálát!
Tudom, hogy a karácsony nem az egyéni sikerekről, a személyes boldogságról – vagy boldogulásról – szól, de lássuk be: az, hogyan érezzük éppen magunkat, nagyban rányomja a bélyegét arra, hogy mennyire tudunk elmerülni az ünnepi örömködésben. Ha például van egy rettenetes munkahelyünk, ahol úgy érezzük, hogy nem becsülnek meg minket, de legalább az utolsó karácsonyi előtti munkanapig kihajtják belőlünk a szuszt, nem biztos, hogy könnyű lesz a hangolódás. Pláne úgy, hogy már 23-án elkezdhetünk azon stresszelni, hogy alig több mint egy hét, és megint mehetünk vissza a toxikus hétköznapokba. Ugyanígy nehéz lehet, ha idén is szingliként megyünk haza karácsonyozni, és a nagymamánk már az ünnepi vacsora harmadik percében elkezd azzal nyomasztani minket, hogy miért nem hoztunk már megint magunkkal valakit, mert ugye nem akarunk egyedül lenni, hiszen egyedül lenni RoSsZ.
Nem vagyok egy hálanaplózós típus – nem is vagyok hajlandó azzá válni –, de azt gondolom, hogy ebben az időszakban mégis segíthet, ha összeszedjük, mi minden alakul jól az életünkben. Oké, lehet, hogy épp nincs egy párunk – legalábbis olyan nincs, akit szívesen magunkkal vinnénk az ünnepekkor –, de lehet, hogy van néhány olyan barátunk, akiket bármilyen ügyes-bajos dologgal felhívhatunk, ráadásul akármikor. Vagy egy kutyánk, aki a legédesebb dolog a világon. Vagy kaptunk egy év végi bónuszt. Vagy már lefoglaltunk egy utazást a jövő évre. Vagy egyáltalán: van hová hazamennünk karácsonyozni.
Ez már önmagában is melegséggel tölthet fel minket, adhat egy alaphangulatot a következő hetekhez. Már kutatók is megállapították, hogy azok az emberek, akik rendszeresen hálanaplóznak, alapvetően boldogabbnak érzik magukat, és kevésbé vannak kiszolgáltatva az olyan érzéseknek, mint a magány és az elszigeteltség. Ha ugyanis elkezded sorra venni a jó dolgokat az életben, arra edzed az elmédet, hogy észrevegye a jót.
Verjük át az agyunkat!
Ha másképp nem is, de halványan még biztosan mindenki emlékszik arra, hogy milyen volt gyerekként készülni a karácsonyra. Amikor még maximum amiatt kellett aggódnunk, hogy az anyukánknak készített installációról vajon le fog-e esni a masni az átadás után, vagy megtartja-e rendesen a pillanatragasztó. Így persze könnyű volt karácsonyi hangulatba kerülni, mivel csak a finom vacsora meg a fa alá pakolt ajándékok lebegtek lelki szemeink előtt. Szerencsére valamilyen szinten meg tudjuk tréfálni az agyunkat, hogy egy kicsit visszadobjon minket ebbe az időszakba – ebben pedig a szaglásunk fog segíteni nekünk.
Donald Laird már 1935-ben publikált egy tanulmányt, ami az agy és a szaglás közötti összefüggéseket vizsgálta, de aztán olyan tudósok is követték a példáját, mint Darwin és Freud. A kutatások során rámutattak, hogy e két terület igen szoros összefüggésben áll egymással: az illatok intenzív, érzelmekkel telített régi eseményeket idézhetnek fel, mivel az orr közvetlen kapcsolatban áll az agy tanulásért, érzelmekért és emlékekért felelős területeivel, azaz az amigdalával és a hippokampusszal. Ezért az illatok által kiváltott emlékek erősebben és tartósabban hathatnak az érzelmeinkre, mintha más érzékeinkre hatnánk.
Mindezt pedig felhasználhatjuk a karácsonyi készülődés időszakában is, például úgy, hogy elkérjük a nagymamánktól annak a sütinek a receptjét, amit mindig karácsonykor sütött nekünk. De a szüleinket is kikérdezhetjük arról, hogy gyerekkorunkban milyen illatok vettek minket körül az ünnepek környékén. Ha megkaptuk a tippeket, próbáljuk megsütni a sütit vagy elhinteni a többi illatot a szobánkban, a lakásban – és várjuk a hatást!
@mama_mila_ Save this one for when you’re putting up your Christmas tree 🎄Here’s a fun way to make your home smell delightful for the holidays. You can also add apples, star anise, ginger, pine, vanilla or whichever smells remind you of the holiday season! You can bottle the remaining mixture for later, or drink it as a tea. When do you put up your Christmas tree? 🎄🎁✨ #christmas2022#christmascountdown#christmastiktok#homefragrance♬ The Christmas Song (Merry Christmas To You) - Nat King Cole Trio
Nézzünk karácsonyi tartalmakat, de ne akármit!
Már több ízben is vizsgálták, hogy a kedvenc sorozataink bingelése milyen előnyökkel járhat a mentális egészségünkre nézve. Dr. Renee Carr pszichológus szerint a stresszes időszakokban különösen jót tehet az embernek, ha elmerül azokban a megszokott világokban, amelyek oly sok örömöt szereztek már neki. Ez a tevékenység ugyanis serkentheti a dopamintermelést az agyban, ami boldogsággal és nyugalommal töltheti el az embert, miközben kizárhatjuk a mindennapi gondokat és a ránk zúduló információtömeget – például azt, hogy mennyi mindent kellene még vennünk 24-e előtt. (Itt fontos megjegyezni, hogy ez a gyakorlat akkor lesz valóban hasznos, ha felelősségteljesen alkalmazzuk.)
Ilyenkor tehát érdemes a saját komfortműsorunkban elmerülni. Szerencsére szinte minden sitcomnak és a legtöbb más műfajú sorozatnak is megvannak a maga karácsonyi epizódjai, vagyis így a kedvenc, kényelmes világunkkal hangolódhatunk az ünnepekre.
Például, ha a klasszikusokat kedveljük, mint a Jóbarátok, akkor az alábbi részeket érdemes megkeresni a streaming-platformokon:
- 1. évad, 10. rész: The One with the Monkey
- 2. évad, 9. rész: The One with Phoebe's Dad
- 3. évad, 10. rész: The One Where Rachel Quits
- 4. évad, 10. rész: The One with the Girl from Poughkeepsie
- 5. évad, 10. rész: The One with the Inappropriate Sister
- 6. évad, 10. rész: The One with the Routine
- 7. évad, 10. rész: The One with the Holiday Armadillo
- 8. évad, 11. rész: The One with the Creepy Holiday Card
- 9. évad, 10. rész: The One with Christmas in Tulsa
Ha tudálékosabb humorra vágyunk, akkor az Agymenőket is bekapcsolhatjuk, mégpedig az alábbi epizódokat:
- 2. évad, 11. rész: The Bath Item Gift Hypothesis
- 3. évad, 11. rész: The Maternal Congruence
- 6. évad, 11. rész: The Santa Simulation
- 7. évad, 11. rész: The Cooper Extraction
- 8. évad, 11. rész: The Clean Room Infiltration
- 10. évad, 12. rész: The Holiday Summation
De sorra vehetjük a The Office karácsonyi epizódjait is:
- 2. évad, 10. rész: Christmas Party
- 3. évad, 10-11. rész: A Benihana Christmas
- 5. évad, 11. rész: Moroccan Christmas
- 6. évad, 13. rész: Secret Santa
- 7. évad, 11-12. rész: Classy Christmas
- 8. évad, 10. rész: Christmas Wishes
- 9. évad, 9. részt: Dwight Christmas
Ezek mellett persze nézhetünk klasszikus karácsonyi filmeket is, mint a Grincs, az Igazából Szerelem vagy a Reszkessetek, betörők!, de lehet, hogy ez épp kontraproduktívan csapódna le nálunk. Az ilyen alkotások ugyanis általában nem tartoznak a komfortműsoraink közé, így kicsit úgy érezhetjük, hogy szimplán erőltetjük az egész ünnepi lelkiállapotot.
Minimalizáljuk a rohanást!
Míg gyerekkorunkban a környezetünk teremtette meg számunkra a karácsonyi csodavilágot, felnőttként vagy majdnem felnőttként erről nekünk, magunknak kell gondoskodni. Úgy viszont elég nehéz hangulatba kerülni, ha már november végével megkezdődik az ünnepi rohanás, mert ajándékot kell intézni, díszeket venni, a vacsorához vásárolni, karácsonyi menetrendet tervezni, és akkor még nem vettünk semmit az általunk húzott kollégának a céges bulira.
Na, és épp ez az a pont, amikor el kell kezdenünk priorizálni, illetve nemet mondani. A sok-sok teendő miatt ugyanis nem, hogy nem kerülünk ünnepi hangulatba, de sokkal stresszesebbek és ingerlékenyebbek leszünk, mint az év többi részében. Ellenben, ha odafigyelünk erre, akkor marad némi időnk magunkra – például arra, amit az első pontban már körbejártunk, vagy arra, amit a következő pontban fogunk.
Töltsünk időt másokkal...
És itt nem arra gondolunk, hogy menjünk el zsúfolt karácsonyi vásárokra és hasonlók – ennél sokkal jobb módszerek is léteznek. Összejöhetünk mondjuk azokkal a szeretteinkkel, akik biztosan átlendítenek minket a karácsony-nihilen.
Itt például arra gondolok, hogy menjünk el egy havas erődbe kirándulni azzal a barátunkkal, aki nagyjából már október óta karácsonyi lázban ég, ő biztosan át tud majd ragasztani ránk valamennyit a lelkesedéséből. (Közben lehet, hogy megjön a kedvünk fenyőágakat meg tobozokat gyűjteni, amikből meg otthon készíthetünk valamilyen ünnepi díszt, csak hogy valami klisés tanácsot is adjunk.) Vagy egy saját karácsonyra készülő tradíciót is elindíthatunk a szeretteinkkel. Szervezhetünk például egy alternatív ünnepi „vacsoracsatát”, ahová mindenki elkészíti a kedvenc ünnepi étkét. De lehet, hogy az is bőven megteszi, ha összejövünk, főzünk egy adag forralt bort, közben társasozunk, vagy csak beszélgetünk egymással.
Ha pedig vannak a rokonságunkban, baráti társaságunkban gyerekek, nyert ügyünk van. Ők még teljes mértékben átérzik az időszak varázsát, leplezetlenül tudnak lelkesedni mindenért, ami fényes, csillogó és karácsonyi, de ugyanilyen boldogok tudnak lenni egy földön talált gesztenyétől is, ha esetleg velük kirándulnánk a téli természetben. Az őket átjáró színtiszta boldogság és izgalom könnyen megtapadhat rajtad is.
... és még jobb, ha közben valami hasznosat is teszünk!
Nem vagyok a híve a „karácsonykor kell menni jótékonykodni” elvnek, mert szerintem ez egész évben nagyon fontos (lenne). Ugyanakkor az évi egy is több, mint a semmi, ráadásul lehet, hogy épp egy ilyen alkalommal kapunk rá a dolog ízére.
Az tehát tök jó, ha az ünnepekre társaságban hangolódunk, de ezt nemcsak a hozzánk közel álló emberek körében tehetjük meg. Már Magyarországon is számos olyan közösség van, ami bárkit szívesen befogad, aki hozzájuk hasonlóan segíteni szeretne másokon. Vegyük például a Food Not Bombs kollektívát, akiknek egy csoportja már Budapesten is tevékenykedik, hogy a kidobásra szánt, ám fogyasztásra tökéletesen alkalmas alapanyagokat elpazarlás helyett a rászorulóknak adja, de már kész étel formájában. Ők tehát minden hétvégén tartanak akciókat, de erre az időszakra mással is készülnek.
„Minden decemberben süteménygyűjtő akciót tartunk, hogy a karácsony közeledtével ne csak a szokásos menüvel tudjuk kedveskedni a rászorulóknak. Éppen ezért ilyenkor szívesen fogadunk bármilyen, akár otthon készített vagy boltban vásárolt süteményt, édességet, szaloncukrot. Vasárnapi akcióinkat természetesen ilyenkor is rend szerint tartjuk, tavaly például szenteste napjára esett a vasárnapi ételosztás, így kifejezetten bensőséges hangulat volt a Boráros téren – egy kis forralt bor és sütemény is jutott vendégeinknek” – meséli Babják Patrik, az FnB egyik belsős tagja.
De azt is hozzátette, hogy mivel a működésük egyik alappillére az önkéntesek odaadó munkája, nekik is szeretnének ilyenkor köszönetet mondani. „Az is fontos, hogy a közösségünk ne csak a munkáról szóljon, hogy az önkénteseink is jól érezzék magunkat hétvégi akcióink alatt, és természetesen azon túl is. Éppen ezért idén egy kis előkarácsonyi összejövetellel fogunk köszönetet mondani nekik, ahol a megszokott vasárnapi feladatok terhe nélkül töltünk el közösen egy jó kedélyű délutánt.”
Patrik is megerősítette a sejtésem, miszerint aki (például náluk) önkénteskedik, az nemcsak másnak, hanem magának is sokat adhat. „Az a tapasztalatunk, hogy sokaknak a közös célért való küzdelem egy kiváló lehetőség arra, hogy kiszabaduljon a szürke hétköznapokból, vagy támogatást nyújt, ha nehezebb időszakon megy keresztül. Mindenkihez nyitottan állunk, hiszen mi is tudjuk, milyen nehéz egy új környezetbe beilleszkedni – azt mondhatom, akár személyes tapasztalatból, vagy a jelenlegi visszatérő önkénteseinkből kiindulva, hogy nálunk bárki könnyedén megtalálja a helyét. Rengeteg közös program szerveződik az FnB keretein kívül, és rengeteg szoros kapcsolat és barátság alakult ki az évek alatt, hála a közös zöldségaprításnak.”
Ha tehát összekötnéd a kellemeset a hasznossal (meg a kellemessel, szintén), akkor egy ilyen közegben is kipróbálhatod, milyen az ünnepekre készülni. Abban meg addig is egyetérthetünk, hogy kevés dolog mutatja meg jobban az ünnep lényegét, mint az, ahogy egy csapat önkéntes otthon hagyva a bejglimámort és a kanapé melegét inkább kimegy a fagyba ételt osztani, hogy mindenkinek egy kicsit különlegesebb lehessen ez a néhány nap.