REFRESHER-KVÍZ: Te mennyire vagy képben a magyar politikával?

Az Antall-kormány 1990. október 25-én 65%-os benzináremelést jelentett be, de úgy, hogy előtte folyamatosan tagadták, hogy ilyesmire készülnek. Antall József a blokád idején épp kórházban volt, a taxisok pedig pedig kvázi törvénytelenül (hiszen az eseményt nem jelentették be előre) bénították meg a fővárost. Hazárdjáték volt ez: senki sem tudta, hogy a rendszerváltás után a szervek (vagyis a rendőrség és a honvédség) hogyan fogják lereagálni a dolgot. Szerencsére az eset nem torkollott erőszakba, sőt, a résztvevőknek Göncz Árpád köztársasági elnök kegyelmet is adott.

Oké, tudjuk, ez könnyű volt, hiszen az őszödi beszédet a mai napig emlegeti a teljes jobboldali média, sőt, konkrétan film is készült „róla”. Az elvileg kizárólag a belső, MSZP-s körnek szánt kiborulás (amely pár héttel azt követően történt, hogy a párt megnyerte a választásokat) nyíltan elismerte, hogy a kormány végig hazudott az embereknek. A beszéd kiszivárgását követően 2006-ban zavargások törtek ki Budapesten és több vidéki nagyvárosban, sokan – köztük az akkori ellenzékben levő FIDESZ is – a kormány lemondását követelték. Ez azonban nem történt meg, a tüntetéseknek pedig nagyjából novemberben, a hidegebb idő beálltával vége lett.

Egy generáció agyába égett bele, amikor az egyik legnépszerűbb mese megszakadt, hogy aztán bejelentsék: Magyarország első, a rendszerváltás után szabadon megválasztott miniszerelnöke hosszas betegség után, nyirokrendszer rákban elhunyt. Népszerű politikus volt, kis túlzással az egész ország gyászolta, legyen az ellenzéki vagy kormánypárti. Persze a gyermekek körében egy ideig nem volt túlságosan kedvelt halála után.

1998. júliusában megalakult az első Orbán-kormány, de még közel sem olyan elsöprő győzelemmel, mint mostanság. A párt kénytelen volt összefogni a Fővárosi Kisgazdákkal és az MDF-fel is, így alkottak koalíciót. Ez a koalíció azonban nem volt túl stabil: az FKgP-t gyakorlatilag szétforgácsolták, és bár papíron az együttműködés megmaradt, 2001-től kezdve mintha nem is lett volna. A balhéktól tarkított négyéves ciklusnak aztán meg is lett a „gyümölcse”, a 2002-es választást sikerült elveszíteniük, amely – egyes belsős források szerint – majdnem a FIDESZ végét jelentette. De mint tudjuk, nem jelentette.

Fogalmazzunk úgy, hogy a közbiztonsági szempontból Budapest a rendszerváltást követően nem volt éppen a toppon. Több robbantásos merénylet és nyilvános kivégzés történt, mégis, a legemlékezetesebb eset az 1998. júliusában történt, ötödik kerületi Aranykéz utcai esemény volt. Célpontja a 43 éves Boros József Károly (vagy ahogy a belső körökben emlegették, Órás Tamás) igazi nagykutya volt az alvilágban, de amint egy parkoló kispolszki mellé ért, nemcsak ő halálozott el villámgyorsan, de három másik ember is, és valamivel kevesebb mint húszan megsérültek. A környező autók ablakai betörtek, a detonációt utcákkal lejjebb is hallani lehetett.

Természetesen Horn Gyuláról van szó, aki tudatosan építette politikai karrierjét a rendszerváltás előtt és után is. 1989-ben az MSZP egyik alapítója, 1990-től egészen 1998-ig pedig elnöke is volt. Kormányra 1994-ben került, dacára annak, hogy kihívói, többek között a FIDESZ elképzelhetetlennek tartották ezt a forgatókönyvet, de nem lett népszerű miniszterelnök. Az ő regnálása alatt vezették be ugyanis azt a Bokros-csomagot, amely komoly megszorításokat hozott ugyan, de cserébe – független források egyöntetű véleménye szerint – megmentette a csődtől az országot. Az állampolgárokra kirótt pénzügyi terhek is közrejátszottak abban, hogy bár az MSZP élén 1998-ban is ringbe szállt, végül vereséget szenvedett az Orbán Viktor vezette FIDESZ-szel és annak koalíciós partnereivel szemben.

Bár Gyurcsány Ferenc lemondását az őszödi beszédet követően többen kérték, sőt, követelték, erre végül csak 2009-ben került sor, helyére pedig egyetlen egy évre ült be Bajnai Gordon. Konkrét tervekkel érkezett és utólag azt állította, hogy az ország helyrehozása volt a célja, nem kívánt ringbe szállni az MSZP-vel 2010-ben, amely választást a párt végül el is veszítette. Két évvel később azonban újra aktívabban politizálni kezdett, de pártja, az Együtt – a Korszakváltók Pártja végül beleolvadt az ellenzéki összefogásba, amelyben az MSZP mellett a DK és a Liberális Párt is szerepelt. Ekkor már önkéntesen háttérbe is vonult Mesterházy Attilával szemben, a vereséget követően pedig még az uniós mandátumát sem vette fel.

Volt idő, amikor még vezető politikus itthon is bele tudott bukni egy botrányba – Schmitt Pál járt így. Az első köztársasági elnök, aki egyetlen egyszer sem élt sem az alkotmányos és politikai vétójogaival hivatali ideje alatt, vagyis bármilyen törvénytervezetet raktak le elé, ő azt azonnal aláírta. Aztán beütött a crach: egy internetes portál ugyanis megvizsgálta az 1992-ben készült doktori disszertációját, és kiderült, hogy az bizony szinte egy az egyben egy francia értekezés fordítása. Bár Schmitt egy ideig ragaszkodott a posztjához, végül 2012 áprilisában bejelentette – köszönhetően annak is, hogy a SOTE megfosztotta doktori címétől –, hogy mégsem tölti ki a teljes ciklusát és lemondott, bár a plágium vádját sohasem ismerte el.

A FIDESZ egyik alapítójaként rendre magas tisztséget betöltő Kövér László házelnökként bizony kétszer is lett „beugrós” köztársasági elnök. Első alkalommal Schmitt Pál lemondását követően, majd pediglen Novák Katalin távozása után. Bár neve többször is felmerült a posztra tartósan, idáig nem mutatott ilyen ambíciókat – most legutóbb Sulyok Ferenc követte őt.

Bizony, a nagy túlélő Thürmer Gyula pártjáról, a jelenleg Magyar Munkáspárt néven futó egyesületről van szó. Önmagukat „marxista-leninista” politikai szervezetnek definiálják, és bár voltak „jobb” éveik ('90-ben több mint 180 ezren, '94-ben 170 ezren, '98-ban pedig 183 ezren voksoltak rájuk), de ez nem volt elég az 5%-os küszöb eléréshez. Legközelebb ehhez 1998-ban jutottak, akkor a szavazatok mintegy 4.8 százalékát szerezték meg. Az Európai Uniós választásokon vagy nem indultak (2014, 2024) vagy indultak, de szinte mérhetetlen eredményt értek el. Érdekesség, hogy akad egy község, amelynek a polgármestere, Gulyás János felvállaltan Munkáspárti – ez Borsodbóta, amelyet az említett úr 1990 óta vezet.