Szakadásig hordod a ruháid, és felvágod a fogkrémes tubust, hogy az utolsó cseppet is kinyerd belőle? Gratulálok, akkor akarva-akaratlanul te is követed a TikTok ellenirányzatát, ami arra sarkall, hogy ne vegyünk meg mindent, ami szembejön.
A túlfogyasztást hatalmas falatokkal tápláló TikTokon az a megszokott, hogy dolgokat akarnak ránk tukmálni, minél többet. Ezzel szemben a több mint 31 millió videót generáló #underconsumptioncore tag alatt a felhasználók majdnem üres fürdőszobaszekrényeiket, kapszulás gardróbszekrényeiket vagy leharcolt tornacsukájukat mutogatják, mindezt az alulfogyasztás jegyében. A trend lényege, hogy csak azt veszed meg, amire feltétlenül szükséged van, és mielőtt újat vásárolnál, elhasználod a régit.
Ez a trend egy a sok közül, ami a közösségi platformokon a „minimál“ életmódot hirdeti, pedig nem felhalmozni 5 darab tusfürdőt, hanem elhasználni egyet, mielőtt újat vennénk, igazából nem egy szélsőséges létforma, egy ideális világban ez lenne az evidens. Mégis, a közösségi média folyamatosan változó trendjei, illetve a reklámok és különféle marketinghúzások arra késztetik az emberiség TikTok-görgető felét, hogy mindig újat, és sokkal többet vásároljon, mint amire valójában szüksége van. Kell nekünk négyféle alapozó, egy krémes és egy púderes pirosító, öt pár tornacipő, négy télikabát, tíz kézitáska és négyféle chilis szósz a hűtőnkbe? Ezt a költői kérdést feszegetik az underconsumption (magyarul: alulfogyasztás) core alatt futó videók.
Szembemegy azzal, ami maga TikTok
Az underconsumption core ellenirányzat már évek óta a TikTok folyamatosan fluktuáló trendcunamijának felszíne alatt bugyog. A közösségi médiában eddig is bőven akadtak olyan DIY trükkök és házi praktikák, amivel több terméket tudsz kinyerni a rúzsodból, vagy amivel feltörheted a pumpás hidratáló krémet, hogy megszerezz még egy hétre elegendő muníciót. És volt már precedens arra is, hogy a tartalomgyártók a videóikban eltántorítottak attól, hogy egy-egy konkrét terméket megvásárolj: a 2023-ban megjelent deinfluencing trend azt hirdette, hogy „erre a termékre nincs szükséged“, de mindig kínált egy jobb, olcsóbb alternatívát. Az alulfogyasztást meglovagló core ezzel szemben azt sugallja, hogy „erre a termékre nincs szükséged, viszont a másikra sincs.“
Csak egy emlékeztető, hogy nem kell milliónyi terméket vásárolnod ahhoz, hogy szépnek érezd magad, és törődj magaddal
– hívja fel a figyelmet a @kbedfinance névre hallgató tiktokker, aki a mellékelt videóban a közönség elé tárja minimalista bőrápolási rutinját (mindössze három termék), az összes tisztálkodószerét (négy darab), a teljes sminkkollekcióját (hét termék), hajformázó termékeit (hat termék és két hajformázó), étrendkiegészítőit (két termék) és a teljesen minimál, csicsáktól és fölösleges kiegészítőktől mentes konyháját.
A hasonló videóknak a „kapszula“ elv mellett a kopott cipők, házilag megszerelt polcok vagy újragondolt bútorok is a főszereplői, emellett számos tippet találunk az úgynevezett upcyclingra, vagyis a látszólagos szemét vagy maradék anyag más célra való felhasználására (például régi ruhákból varrnak újakat, vagy régi raklapokból készítenek ágyat).
Tudatos alulfogyasztás ≠ szegénység
Fontos különválasztani, hogy valaki tudatosan vásárol kevés dolgot, vagy nem engedhet meg magának olyan termékeket, amikkel az alapvető szükségletei elégülnek ki. Az egyik felhasználó erre az aspektusra világított rá egy ironikus hangvételű videóban: ő nem az alulfogyasztás trendet lovagolja meg, hanem a szegénységi küszöb alatt él.
Az underconsumption core nem feltétlen egyenlő a spórolással, a second handdel vagy a környezetvédelemmel, sőt sokszor a luxuscikkekről való lemondással sem. Paradox módon talán az egyik legnépszerűbb trend, ami az alulfogyasztás zászlaja alatt fejlődött ki, az a luxusminimalizmus, amiről azt gondolhatnánk, hogy nem fér meg egy mondatban a tudatossággal. A trend középpontjában a luxus- és a designercuccok állnak, amiket azzal a céllal vásárolunk meg, hogy egy életen át szeretni fogjuk őket ahelyett, hogy elhasználnánk évente három, a folyamatosan változó trendeket követő – bár még így is sokkal olcsóbb – fast fashion farmert. (És persze kiváltságos helyzetben kell lennünk ahhoz, hogy ne a néhány ezer forintos ruhát vegyük meg, vagyis ne a túlfogyasztást tápláljuk, hanem fenntarthatóbb alternatívákban gondolkozzunk.)
Van benne irónia, hogy pont egy olyan platformon pörögnek ezek az alulfogyasztást népszerűsítő videók, amit bűnbaknak lehet kikiáltani a túlfogyasztásért, az alábbi, kártékony mechanizmusa miatt:
- Egy népszerű influenszer lefotózza magát egy csinos ruhában, és feltölti a social médiára.
- A webáruházak kapva kapnak az alkalmon, és több ezer hasonló modellt gyártatnak le gyorsított eljárással.
- A fogyasztók megveszik ezeket a ultra fast fashion darabokat, amik maximum néhány hétig tartanak (de az mindegy, mert kábé ugyanennyi ideig is marad valami menő...)
- Újra forog a kerék.
Mégis, a trend üdvözlendő és tanulságos lehet, különösen azok számára, akik a közösségi média hatására azon szoronganak, mennyi mindent nem birtokolhatnak vagy vehetnek meg, vagy hogyan nem nézhetnek ki. És talán visszahozza kicsit azt az időtálló gondolatot, hogy nem kell mindannak alávetni magunkat, ami a reklámokból és a közösségi médiából ömlik ránk.