Az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatás szerint az egyetemisták 45 százaléka gondolkodik a tartósan külföldre költözésben annak ellenére, hogy az anyagi helyzetüket alapvetően jónak ítélik meg.
Az EFOTT fesziválon mutatták be az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatás eredményeit, amelyből kiderül, hogyan gondolkodnak közéleti témában a magyar egyetemi hallgatók. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az egyetemisták 45 százaléka fontolgatja, hogy tartósan külföldre költözne, miközben az anyagi helyzetüket jellemzően jónak tartják.
Az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatás 2011-es indulása óta ötödször vizsgálta a magyar egyetemisták közéleti-politikai attitűdjét. A reprezentatív felmérés a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet vezetőjének irányításával, a Nemzeti Ifjúsági Tanács támogatásával, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával együttműködésben készült el.
A kutatás során február 22-e és március 11-e között, 805 nappali tagozatos egyetemista kérdeztek meg, amivel több mint 1,5 millió 15-29 éves fiatal helyzetéről, preferenciáiról kaptak képet.
A közlemény idézi Szabó Andreát, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének intézetigazgatóját, aki elmondta, a kutatás a külföldi élettel kapcsolatos megfontolások terén „rekordközeli“ eredményeket mutat: míg 2015-ben a megkérdezettek 37 százaléka, 2019-ben 33, addig 2024 tavaszán 45 százalékuk tudja elképzelni, hogy tartósan Magyarországon kívül telepedjen le. Enyhén, de tovább növekedett a Magyarországon kívüli tanulási szándék is: jelenleg a hallgatók közel egynegyede szeretne külföldön tanulni.
Így legyél energikus az iskolakezdésre: 6 tipp, hogy felkészült legyél az új tanévben
2024.9.3 10:06
A kutatás megállapította: a magyar egyetemisták többet beszélgetnek közéleti kérdésekről, politikáról otthon családi körben, valamint barátaikkal, ismerőseikkel, mint korábban bármikor.
Oross Dániel, az intézet tudományos főmunkatársa szerint a hallgatók politikai részvételében jelentős növekedés látható: míg 2019-ben a hallgatók 43 százalékának nem volt semmilyen részvétele, 2024-re ez az arány 30 százalékra csökkent. Érdemi az emelkedés a tiltakozó petíciók, a pénzadományozás, a tüntetés és a bojkott esetében. A 2024-es aktivizmus a 2010-es évek elején mérthez hasonlatos – ismertette.
A fiatalok az anyagi helyzetüket jellemzően jónak értékelik, így egyre többen hajlandóak pénzt is adományozni a számukra fontos ügyek kapcsán – derült ki a kutatásból.
A felmérés a hallgatók értékpreferenciáit is vizsgálta. Az azonos neműek házasságát a hallgatók 72 százaléka támogatja, a konzervatív anya-apa szerepfelfogást ugyanakkor csak 6 százalékuk. A fiatalok 23 százaléka vélekedik úgy, hogy nem politikai programokra, hanem erős kezű vezetőre van szükség, míg a migrációs politika szigorítását egynegyedük tartja kívánatosnak. Ez utóbbi esetben különösen nagy az attitűdök eltérése a baloldali és a jobboldali gondolkodású egyetemisták között: míg az önmagukat jobbra sorolók 44, a baloldaliak 12 százaléka ért inkább vagy nagyon egyet az állítással.
