Hét évtizede ültet le generációkat a képernyő elé, hogy megmutassa, milyen csodálatos az élet a Földön. David Attenborough május 8-án tölti be a 98-at, és bár rendkívüli életét nem lehet egy cikkbe sűríteni, felelevenítjük pályája legfontosabb állomásait.
Műsorvezető, természettudós, klímaaktivista – ma ünnepli 98. születésnapját David Attenborough. Közel száz év a Földön rendkívül hosszú idő, hát még ha az ember olyan aktívan tölti, mint Attenborough. Bejárta a bolygó legelszigeteltebb zugait, miközben generációkat ültetett a képernyő elé, hogy megmutassa nekik, milyen gyönyörű és sokszínű az otthonunk. Korszakalkotó műsorok kötődnek a nevéhez, amelyek örökre megváltoztatták azt, ahogy a természethez viszonyulunk. Isten éltesse Sir David Attenborough-t!
Ha nem is tudsz róla, biztos, hogy láttál már David Attenborough természetfilmet. Azonban nem csak archív felvételeken lehet találkozni a természettudóssal. Attenborough a százhoz közelítve is a fiatalokat megszégyenítő munkatempót diktál, az elmúlt években is számos új természetfilmje és -sorozata jelent meg. Születésnapja alkalmából felelevenítjük életét és munkásságát.
A történet kezdete
Sir David Frederick Attenborough 1926. május 8-án született Isleworth Middlesexben, Angliában, Frederick és Mary Attenborough középső gyermekeként. (Három évvel idősebb bátyja egyébként később igen híres színész-rendező lett. Sir Richard Attenborough 2014-ben hunyt el)
Leicesterben nőtt fel, ahol apja a helyi egyetem igazgatója volt. A második világháború alatt szülei a Menekült Gyermekek Mozgalmán keresztül befogadtak otthonukba két zsidó kislányt, Helga és Irene Bejachot, akik Németországból menekültek el.
David korán erős érdeklődést mutatott a természettudományok iránt, és már ekkor kövületeket, köveket és különböző élőlényeket kezdett el gyűjteni. Apja mutatta be őt Jacquetta Hawkesnak, egy fiatal akadémikusnak, aki egy doboznyi kincset küldött a fiatal Davidnek, melyben kövületek és szárított csikóhalak voltak. Ez az ajándék is szerepet játszott abban, hogy később a természettudományos pályát választotta.
Miután befejezte tanulmányait a Wyggeston Grammar Schoolban, 1945-ben ösztöndíjat nyert a Cambridge-i Egyetemhez tartozó Clare College-ban, ahol természettudományi diplomát szerzett. 1947-ben behívták a Királyi Haditengerészethez nemzeti szolgálatra, így a következő két évet Észak-Walesben töltötte. Leszerelése után 1949-ben egy oktatási kiadónál kezdett dolgozni. Utólag visszatekintve talán nem túlzás azt mondani, hogy sorsa akkor pecsételődött meg, amikor 1952-ben elvégezte a British Broadcasting Corporation (BBC) képzési programját. Nem telt el sok idő, és gyakornokból a BBC televíziós producere lett.
1950-ben David feleségül vette Jane Elizabeth Ebsworth Orielt, akivel két gyermekük született, Robert és Susan. Összesen 47 évig, Jane 1997-ben bekövetkezett haláláig voltak házasok.
Az első természettudományos műsor
Attenborough a mai napig úttörőnek számít a televíziózás történetében, számos mérföldkő köthető a nevéhez. Az első ilyen a korszakalkotónak számító Zoo Quest című televíziós sorozat volt, amit 1954-ben indított a londoni állatkert hüllő-kurátorával, Jack Lesterrel. A műsor különlegessége az volt, hogy kombinálta az élő stúdiófelvételeket a vadon élő állatokról, külső helyszíneken készült felvételekkel, amire korábban még nem volt példa. Az emberek nappaliját elsőként töltötték meg a természet csodáival, és a műsor sikere bizonyította a BBC vezetőinek, hogy igenis van érdeklődés a vadon élő állatokkal foglalkozó műsorokra. Ez volt Attenborough első munkája a kamerák előtt.
Felfelé a ranglétrán
Tehetsége és újító szelleme szakmai sikereket is hozott neki. 1965-ben Attenborough elfogadta a BBC ajánlatát, hogy a BBC 2 új tévécsatornájának vezetője legyen. A zenétől a művészeteken át a kísérleti vígjátékokig és az utazós témákig, változatos műsorokkal alapozta meg Attenborough a fiatal csatorna arculatát a következő évtizedekre. Az ő felügyelete alatt kerültek adásba olyan meghatározó műsorok, mint a Match of the Day, a Call My Bluff és a Monty Python Repülő Cirkusza című, korszakalkotó komédiája.
Attenborough-nak abban is része volt, hogy kiszínesedett a tv: ő felügyelte az első színes adásokat Európában. Hogy megmutassa a fejlesztés jelentőségét, elkezdtek snookert közvetíteni a BBC-n, a golyók élénk, vibráló színei pedig gyönyörűen demonstrálták a színes televízióban rejlő lehetőségeket.
1969-ben Attenborough-t a BBC programigazgatójává léptették elő. Azonban vezetői ambícióit legyőzte a természet iránti szeretete, és 1972-ben felmondott, hogy szabadúszó műsorvezetőként a szívének legkedvesebb témával foglalkozhasson.
Elhozta a természetet az emberek otthonába
Attenborough egyszer azt mondta: „A természeti világ megértése nemcsak a kíváncsiság, hanem a beteljesülés forrása is.” Ez a csillapíthatatlan kíváncsiság vonzotta Attenborough-t, hogy az igazgatótanácsi széket egy Jeep ülésére, az elegáns ruhákat pedig drapp szettekre váltsa, és a vadvilág felfedezőjeként a Földet járva lélegzetelállító természetfilmekkel hozza közelebb a vadvilágot a nézőkhöz.
Attenborough új filmezési technikákat és dokumentumfilmes stílusokat fejlesztett ki, és a természettudományi műsorok határait feszegetve magával ragadó filmeket készített. Ezek közül is kiemelkedik az azóta legendássá vált Élet a Földön (1979) sorozata, amely azóta is a természetfilmek minőségi mércéje. Világszerte több mint 500 millióan nézték meg, és hatalmas kereskedelmi sikert hozott a BBC számára. Öt évvel később az Élő bolygó (1984) mondhatni már papírforma szerint hozta a sikert, és megszilárdította a természetfilm műfajának aranyszabályait.
Az ezt követő években és évtizedekben Attenborough tovább emelte a tétet és a filmkészítés határait feszegette, hogy soha nem látott látványt és hangokat vigyen a kis képernyőre. A színesektől a nagy felbontásig, a virtuális valóságtól a 4K felbontásig Sir Attenborough folyamatos törekvése az újításokra és a lenyűgöző látványra garantálta, hogy hét évtizeden keresztül le tudja ültetni a nézőket a képernyők elé.
Fáradhatatlan munkássága nem maradt elismerés nélkül, számos kitüntetés mellett 1985-ben II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte, majd 2022-ben ismét lovagi kitüntetést kapott, amit Károly herceg adott át neki.
A modern kor kihívásai
Bár Attenborough munkássága túlságosan kiterjedt ahhoz, hogy egyetlen cikkbe beleférjen, ha ki kellene választanunk néhányat, akkor a Kék bolygó és a Föld bolygó franchise-ok lennének a befutók, mivel mindkettő rendkívül ambiciózus.
Az utóbbi években Attenborough az éghajlatváltozást helyezte előterébe, hogy felhívja a figyelmet a bolygót és hőn szeretett élővilágát fenyegető veszélyekre. Míg mi csak a híradásokból és legfeljebb felvételeken láthatjuk, Attenborough a saját szemével követte végig, miként pusztultak az elmúlt évtizedek során a bolygó természeti értékei.
Bizonyára a mi felelősségünk, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy olyan bolygót teremtsünk, amely nemcsak nekünk, hanem a Földön élő összes élőlénynek otthont ad
– mondta.
A bolygónk (2019) és a David Attenborough: Egy élet a bolygónkon (2020) című filmek szépítés nélkül szembesítenek az emberi tevékenység mindent letaroló voltáról. Azonban Attenborough vonzereje többek között abban rejlik, hogy a valóság kendőzetlen bemutatásán túl filmjei mindig pozitív hangvételűek voltak, így a remény ezekben is felcsillan. Változtatásra ösztönöz, mert csak így őrizhetjük meg természeti értékeinket.
Úgy tűnik Attenborough nem tervez visszavenni a tempóból. 2022 májusában megjelentette a Prehisztorikus bolygó című ötrészes természettudományi sorozatát a dinoszauruszok életéről. Legutóbbi munkája a 2023-ban bemutatott ötrészes Wild Isles volt, amely Nagy-Britanniát és Írországot mutatja be a nézőknek. A hírek szerint műsorvezetőként ez volt az utolsó szereplése, de ez nem jelenti, hogy ezután nyugdíjba vonulna. Kíváncsian várjuk, hogy még milyen mondanivalója van!