Párttól függetlenül egy felterjesztést sem szavazott meg az Országgyűlés. Olyan javaslat is van, ami egyáltalán nem jutott be parlamenti szavazásra.
A Népszava összegyűjtötte az elmúlt évek gyermekvédelmi és pedofil bűncselekményekkel kapcsolatos ellenzéki törvényjavaslatait. A cikkből kiderül, hogy tizennégy év alatt, 2010-től 2024-ig harminc határozati és huszonhét törvénymódosítási javaslatot nyújtottak be, ezek közül negyvenhét el sem jutott el az Országgyűlésig, tíz pedig még várakozik.
Eddig például:
- 2021-ben a DK olyan törvénymódosító javaslatot kezdeményezett, mely bűncselekménynek minősítette volna, ha valaki a kiskorúak és a fiatalkorúak elleni szexuális bűncselekmény feljelentését elmulasztja, még akkor is, ha valakit hivatása titoktartásra kötelez, például gyónás esetén, amit az Igazságügyi Bizottság vita nélkül szavazott le;
- 2017-ben a Párbeszéd Magyarországért társelnöke, Szabó Tímea nyújtott be egy több pontot tartalmazó gyermekvédelmi törvénymódosítást, ami kitért a kisgyerekes családok támogatására, továbbá arra is, hogy a gyermekeket a gondozási helyükön keressék fel, ezzel is könnyebben kiszűrve azokat az eseteket, amelyekben a kiskorúak családon belüli erőszak elszenvedői – ez a kezdeményezés el sem jutott az Országgyűlésig, miután a Népjóléti Bizottság leszavazta;
- 2020-ban Szél Bernadett országgyűlési képviselő olyan törvényjavaslatot kezdeményezett, amely „kibővítette volna a szülői felügyeleti jog megszűnésének esetkörét“, vagyis ha egy kisgyermek vagy bárki más erőszakos bűncselekmény áldozata, mérlegelés nélkül vonták volna meg a bűncselekményt elkövetőtől a felügyeleti és kapcsolattartási jogot – ezt is leszavazták azzal az indokkal, hogy hasonló intézkedést már tervez az Igazságügyi Minisztérium, amit végül 2021-ben Varga Judit nyújtott be, de ez a valóságban nem védte a gyermeket a bántalmazó szülőtől;
- a Jobbik 2021-ben határozatban kezdeményezte, hogy a kormány tiltsa be „az uszító, gyűlöletkeltő politikai lejárató reklámok“ gyermekműsorok és gyermekeknek szánt videók alatti sugárzását – ez ellen Dudás Mónika fideszes képviselő úgy érvelt, hogy ő soha nem találkozott a YotuTube-on „uszító“ tartalmakkal a kormánypárt részéről;
- az LMP pedig 2023-ban egy határozati csomagban íratta volna elő a kötelező pszichológiai alkalmassági vizsgálatot azok számára, akik kiskorúakkal dolgoznak együtt – szintén nem ment át a magyar politikai rostán.
A Népszava a továbbiakban saját grafikont is készített, amelyen a Publicus Intézet gyermekvédelemmel kapcsolatos felmérésének eredményét ábrázolta. Ebben a válaszadók 58 százaléka úgy gondolta, hogy az eredményes gyermekvédelemi rendszert azzal lehet elérni, hogy a jelenlegi törvényeket hatékonyabban tartatjuk be, 34 százalék új törvényeket hozna létre, a maradék 8 százalékban pedig azok vannak, akik nem válaszoltak vagy nem tudják.
