Hacsak a jegesmedvék és a fókák nem építették be a bőrápolási rutinjukba a fényvédőket, akkor bizonyítást nyert, hogy az emberi tevékenység miatt már a svalbardi gleccserekben is kimutathatóak a naptejekből és testápolókból származó vegyi anyagok.
Az emberi tevékenység a bolygó legelhagyatottabb részein is megmutatkozik: gondoljunk a Csendes-óceánon hánykódó szemétszigetre, az örök vegyi anyagoknak nevezett PFAS-vegyületekre és mikroműanyagokra, melyeket már az esővízben is kimutattak. Sőt, mindannyiunk szervezetében megtalálhatóak. Az elrettentő lista nem ér véget, nemrég a Spitzbergák (Svalbard-szigetcsoport) öt sarkvidéki gleccserének hótakarójában 13 olyan összetevő nyomát találták meg, amelyeket napvédőkrémekben és más testápolási termékekben használnak.
Talán a jegesmedvékhez is eljutott a hír, hogy a bőr öregedését a fényvédőkrémek rendszeres használatával lehet megelőzni? Nem túl valószínű, a velencei Ca' Foscari Egyetem és az olaszországi Sarkvidéki Tudományos Intézet - Nemzeti Kutatási Tanács (Cnr-Isp) kutatói a Svalbard Egyetemi Központtal (Unis) együttműködésben végzett tanulmányának keretében mégis első alkalommal azonosítottak a Svalbardot fedő hótakaróban testápolási termékekben használt, „újonnan megjelenő“ szennyezőanyagokat. A tanulmányt a Science of the Total Environment című folyóiratban publikálták 2023 végén.
Az általunk elemzett szennyező anyagok közül a benzofenon-3-at, az oktokrilént, az etil-hexil-metoxicinnamátot és az etil-hexil-szalicilátot még soha nem azonosították sarkvidéki hóban
– mondta Marianna D'Amico, a velencei Ca' Foscari Egyetem sarkvidéki tudományok doktorandusz hallgatója és a tanulmány első számú szerzője.
A kutatás célja az volt, hogy elsőként adjon képet a testápolási termékek környezeti jelenlétéről az Északi-sarkvidéken, adatokat szolgáltatva térbeli és szezonális eloszlásukról a hórétegben. Ennek keretében 2021 áprilisa és májusa között a Brøggerhalvøya-félszigeten, a Ny-Ålesund falutól délre fekvő kutatóhelyről és öt gleccserről gyűjtöttek mintákat, melyben 13 vegyi anyag jelenlétét mérték. Az eredmények egyértelművé tették, hogy az olyan általánosan elterjedt kozmetikai összetevők, mint az illatanyagok és UV-szűrők is jelen vannak ezen az elszigetelt területen.
Felmerül a kérdés, hogy honnan kerültek ide? Mivel a sarkvidéki tudósok gyakran látogatják a gleccsereket, a Ny-Ålesund melletti kutatóállomás potenciális forrása lehet a szennyezésnek, azonban valószínűbb, hogy az UV-abszorbeáló vegyi anyagokat valószínűleg a szél vitte a távoli sarkvidéki gleccserekre. Az Arctic Haze például egy olyan szennyezett légtömeg, amely körülbelül akkora, mint Afrika, és amely a téli hónapokban Európa fölött gyűlik össze, és átnyúlik egészen az Északi-sarkkörig.
Hiába tarolja le pár száz forintos cuccokkal a Temu a Sheint, az olcsó kütyük új tárháza talán még problémásabb
2024.4.6 9:20
Ezt a feltételezést támaszthatja alá az is, hogy a szennyezőanyagok eloszlása a tengerszint feletti magassággal változik. A legtöbb vegyület koncentrációja alacsonyabb tengerszint feletti magasságban nagyobb, kivéve az oktokrilént és a benzofenon-3-at. A fényvédőkben használt két UV-szűrő ugyanis a gleccserek tetején fordul elő nagyobb mennyiségben, ahová csak a szél vihette fel őket, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a Spitzbergáknál a sarkvidéki éjszaka alatt nem kel fel a nap, így napvédőre sincs szükség.
Az Északi-sarkvidék ökoszisztémájának védelme szempontjából különösen nagy jelentősége van az adatoknak, de további kutatásokra lesz szükség a szennyezőanyagok eredetének beazonosítására, valamint hogy a tudósok pontos adatokkal rendelkezzenek ezen anyagok koncentrációjáról és környezetre való veszélyességükről. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a vegyi anyagok másképp viselkednek a hideg, jeges környezetben, mint a melegebb régiókban, ráadásul az olvadás során még helyet is változtatnak, így speciális sarkvidéki tanulmányokra van szükség.
Természetesen nem véletlenül ezeket az anyagokat vizsgálták, a kiválasztott összetevők ugyanis a kutatások alapján valószínűsíthetően hatással vannak az emberi hormonális rendszerre és károsítják a vízi élővilágot. Épp emiatt bizonyos térségekben, például Hawaiin, már évekkel ezelőtt betiltották az oxibenzon és oktinoxát tartalmú naptejeket, illetve az Európai Unió is vizsgálatokat folytat az egyes összetevők kapcsán. Ezek az eredmények további adalékanyagot szolgáltatnak ahhoz, hogy megértsük, a mesterségesen előállított vegyi anyagok milyen hatással vannak ránk, illetve a környezetre.
