Ugyan a csodadiéták csillaga reményeink szerint mára leáldozott, azért olyan alternatívák is léteznek, amik nem feltétlenül teszik tönkre az életed. Mi az az időszakos böjtölés, és vajon érdemes lehet belevágni?
Fogyást, szépséget, örök életet kínáló diétákból Dunát lehetne rekeszteni, és ha máshonnan nem is, a korai kétezres évek sorozataiból vagy anyáink régi női magazinjaiból mindannyian borzongva emlékezhetünk azokra az időkre, amikor a patás ördögöt még széles körben is úgy hívták, hogy szénhidrát, vagy amikor egy óvodásnak sem elegendő tápértékkel bíró napi menüket promotáltak a nőknek számos hitelesnek számító platformon. A helyzet súlyosságát ugyanakkor nem érdemes elbagatellizálni, hiszen az elmúlt néhány évtized ugyan nüansznyit változó, ám egységesen igen nehezen elérhető testideáljai emberek sokaságának okoztak és okoznak komoly mentális és testi bajokat, vagy rontják meg a kapcsolatát az étellel módszeresen.
Ugyan a testőrületnek nincs vége, és valószínűleg nem is lesz – már ameddig a vadkapitalista és agyondigitalizált világban az emberek (különösen a nők) teste maga is pénzzé tehető áru (és nem, itt nem a prostitúcióra gondolok, de ezt majd egy másik cikkben) –, azért mára talán érett annyit a társadalom kollektív tudata, hogy némi fenntartással kezelje a csodadiétákat, és akár tízig is elszámoljon mielőtt eszeveszett léböjtkúrába kezdene vagy almaecetfelesekkel indítaná a napjait – persze ebben sem lehetünk egészen biztosak. Hiszen mi más is lehetne a testünk rendeltetése, mint hogy a lehető legkisebb legyen?
Na jó, ha a cinizmust félretesszük, úgy elmondható, hogy léteznek olyan diéták és étkezési rendszerek, amelyek az ember előnyére szolgálhatnak ilyen vagy olyan módon, és anélkül lehet folytatni őket, hogy az hiperfixációba csapna át. Ezek közé tartozik az úgynevezett intermittent fasting vagy magyarul időszakos böjtölés. A kifejezetten népszerű IF esetében nem egy önsorsrontó diétáról van szó, hanem egy olyan módszerről, ami sokak számára teheti egyszerűbbé az életet, és jelentősen hozzásegíthet bárkit a kitűzött céljaihoz.
Ilyenek az:
- étkezés egy négyórás időablakban, majd böjt húsz órán keresztül;
- váltott napos étkezés, vagyis evés egy nap, majd böjt a következő napon;
- 5:2, vagyis a hét két napján kifejezetten alacsony, legfeljebb 600 körülire rúgó kalóriabevitel, majd normál étkezés a többi napon;
- böjtölés 24 vagy 72 órás intervallumokban a héten;
- OMAD (one meal a day) étkezés, azaz napi egy étkezés.
Az időszakos böjtölés nem határozza meg, hogy mit szabad és nem szabad enni, mindössze azt, hogy ezt mikor teheti meg a lelkes böjtölő.
Az időszakos böjtre természetesen hírességek sokasága is ráharapott. Aki csak félszemmel is figyeli a Kardashian klánt, azt valószínűleg nem éri meglepetésként, hogy a nem bio zöldségeket könyörtelenül elutasító, a cukrot pedig a konyhájából egyenesen kiátkozó Kourtney Kardashian maga is híve a módszernek, és a 16 órás napi böjtökön túl hetente szokott 24 órás böjtölést is tartani – ekkor kizárólag vizet, csontlevest és teát fogyaszt.
@evan_explains The benefits of a 16 hour fast #fastingforhealth#intermittentfasting#fyp#evanexplains#fastingtips#fastingforbeginners#168fasting♬ Stories 2 - Danilo Stankovic
Időszakosan böjtöl még az évtizedek óta ugyanolyan feszes Jennifer Aniston, Vanessa Hudgens és Chris Pratt is, sőt, nemrégiben arról közölt cikket a brit Men’s Health, hogy Rishi Sunak, a brit miniszterelnök is sajátos szabályrendszert követ, és hétfőnként egyszerűen nem eszik semmit. Egyes források szerint Sunak aszketizmusa a testi előnyök mellett vallási okokból fakad.
De mégis miért jó ez?
A böjtölés a kezdetektől kezdve az emberi lét része, aminek kulturális és vallási okai is lehetnek, elég csak az iszlám hagyományra, a ramadánra gondolni, amikor is a hívek napkelte és napnyugta között nem esznek és isznak, többek között ezzel is megtisztulva a bűneiktől. Egyáltalán nem régre nyúló élethelyzet az sem, hogy az ember számára nem csak elérhető az étel, amikor szeretné, de legtöbb esetben még válogathat is a temérdek lehetőség közül. Azt persze fontos hozzátenni, hogy ez ma is leginkább a legprivilegizáltabb nyugati világra jellemző, ám nálunk aztán tényleg kifogyhatatlanok az opciók – éjjel háromkor meki, reggel vegán brunch, majd vacsorára sushi –, you name it. Mindenesetre számos szakértő vallja és kutatás igazolja, hogy a böjtölés bizony nem árt, sőt, alkalomadtán kifejezetten jót tehet.
@primalphysique Broke My Fast With Papaya 😋 one of the greatest factors that led to my body transformation is intermittent fasting 💯 i usually break my fast with a fruit after my workout 💪🏽 today i’m having papaya. have you tried this? 🤔 #intermittentfasting#tropicalfruitlover#exoticfruittiktok#papayafresh#islandlifeisthebestlife#tropicallifestyle#breakingmyfastbelike♬ original sound - Jerome | Transformation Coach
Az első – és ha az álszentséget hagyjuk, úgy talán a legtöbb böjtölő számára legfontosabb – szempont, hogy az időszakos böjtölés hatásosan kontrollálja a testsúlyt, és a kipróbálók túlnyomó többségénél fogyást eredményez. A képlet egyszerű: egy legfeljebb nyolcórás időablakban már-már törvényszerű, hogy kevesebbet eszünk, mint akkor, ha a nap 24 órájában akkor falatozgatunk, amikor kedvünk tartja.
Sokkal jobban fogod szeretni az életedet, ha rászoksz az éjfél előtti alvásra
2024.9.29 9:43
Egyes kutatások azt is igazolják, hogy az időszakos böjtölés csökkenti az inzulinrezisztenciát, a vérnyomást és a koleszterinszintet, stresszcsökkentő hatása lehet, sőt, egy másik vizsgálat szerint még a rák kialakulásának veszélyét is csökkentheti. Ugyan ez mind szép, valljuk be, hogy viszonylag kevés ember (különösen fiatal) akad, akit az időszakos böjtölés esetleges koleszterincsökkentő hatása húz be, ahogy az is, hogy hasonló, lehetséges előnyök sorát bármely diétánál megtalálhatjuk. Egészségesnek lenni mindenkinek mást jelent, az egészség görcsös üldözése pedig egyébként sem egészséges.
Mi lehet vele a baj?
Mivel az időszakos böjtölés nem diéta, hanem amolyan étkezési keretrendszer, így nem azonos az egészséges étkezéssel. Akár egy nyolcórás időablakban is lehet gyorskaját inhalálni, ámbár feltételezhető, hogy aki böjtre adja a fejét, az nem fogja ily módon szabotálni az eredményeket. Az időszakos böjtölés ugyanakkor odafigyelést igényel, hiszen könnyen torkollhat alultápláltságba, különösen akkor, ha mellé még aktív életmód is társul. Nem javasolják a böjtölést olyanoknak, akik szenvedtek már evészavarban, amit talán nem is kell hosszan magyarázni – akinek volt már rossz viszonya az étkezéssel, annak bármely korlátozás mentálisan megterhelővé vagy egészségtelenné válhat.
Az időszakos böjtölés azért sem való mindenkinek, mert hiába a listányi testi előny, sokak számára a 16 órás koplalás egyszerűen annyira keserves, hogy nemhogy a legegészségesebb koleszterinszint, de még a tónusos has sem elegendő kárpótlás érte. Míg olyanoknak, akik egyébként is viszolyognak a reggelitől, könnyen beépíthető és praktikus étkezési forma lehet a böjtölés, addig sokakat az ájulás kerülgetne már délelőtt fél 11 körül. Azzal ugyancsak érdemes számolni, hogy a böjtölés a társasági életbe is masszívan beleszól, hiszen a közös vasárnapi brunch vagy a későesti nassolás lekerül az asztalról, ez pedig nemcsak testi, de mentális elhivatottságot is igényel. Nem az embernek kell alkalmazkodnia az étrendjéhez, hanem az étrendnek az emberhez, így akármilyen célod is van, olyat érdemes választani, ami nem keseríti meg az életed, ezáltal pedig hosszútávon is fenntartható.
