2024.2.4 10:56
Olvasási idő 5:01
Hegedűs Eszter

Amikor kívül nem tágasabb: kik akarnak csatlakozni az Európai Unióhoz, és miért nem olyan egyszerű, mint gondolnánk?

Amikor kívül nem tágasabb: kik akarnak csatlakozni az Európai Unióhoz, és miért nem olyan egyszerű, mint gondolnánk?
Forrás GETTY IMAGES
UROPE EU EURÓPAI UNIÓ TÖRÖKORSZÁG UKRAJNA

Az Európai Unió a kezdetekben csupán néhány nyugat-európai állam csoportjából mostanra 27 tagállam szövetségévé nőtt, és a bővülésnek még nincs vége. Mely államok indultak el azon a hosszú és döcögős úton, ami végül az uniós tagsághoz vezethet?

Miután egy állam – legyen az bármelyik Európában – eldönti, hogy elindul az uniós csatlakozás viszonylag hosszadalmas útján, úgy első lépésként a kérelmét az Európai Tanácsnak kell benyújtania, a lépésről pedig az Európai Bizottság is véleményt nyilvánít, és a Parlamentet is értesítik. Amennyiben a visszajelzés pozitív, úgy a tagjelölti státusz biztosításáról a Tanács dönt, ahogy a következő szakaszról, vagyis a tárgyalások megkezdéséről is. Az uniós tagsághoz az erre vállalkozó országnak fel kell érnie az úgynevezett koppenhágai kritériumrendszerhez, amelynek elemei a következők:

  • demokrácia, jogállamiság, emberi jogok, valamint kisebbségek védelme
  • működő piacgazdaság
  • képes teljesíteni a tagsággal járó kötelezettségeket – ilyen többek között a közös szabályok és normák elfogadása.

Ugyan a lista csupán néhány pontból áll, annak teljesítése mégis kifejezetten bonyolult, és jobbára az adott országon múlik, hogy milyen sebeséggel akar és tud ezekhez felérni, ami igencsak elnyúlhat – Törökország például lassan 25 éve rendelkezik tagjelölti státusszal, amelyet egyébként majdnem 37 éve kérvényezett.

Kiemelt tartalom
Ébresztő, uniós polgárok – Tényleg szélsőjobbos kanyar várható a júniusi európai parlamenti választások után? Ébresztő, uniós polgárok – Tényleg szélsőjobbos kanyar várható a júniusi európai parlamenti választások után? 2024.2.11 11:14

Míg egyes tagállamok felettébb kritikusak az EU működése felé, addig más, még nem EU-s országok hőn áhítoznak a szövetség felé, ami végső soron fellendülést ígér nekik – ezért pedig áldozatokra is hajlandóak. A folyamat persze nem egyszerűsíthető le a szeretnék-cselekszenek-bekövetkezik népmesébe illő szintjére. Az EU tagság érdekében olyan kritériumrendszerhez kell felérni, amire akár évtizedes folyamatok is szükségesek, ami folytán akár maga a tagjelölt is elbizonytalanodhat önnön szándékában.

Az Európai Uniónak eddig 27 tagállama van: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia. Forrás Ian Waldie/Getty Images

Törökország

Az ilyen típusú, kicsit toxikusnak ható kapcsolatra lehet ékes példa Törökország, ami 1987-ben kérvényezte, majd 1999-ben kapta meg a tagjelölti státuszt, 2005-ben elindultak a tárgyalások a csatlakozásról, ám a hosszúnak, ugyanakkor egyáltalán nem kilátástalannak ígérkező folyamat jóval körülményesebbé vált, mint azt akkoriban remélhették a törökök. Az ország kapcsolata az Unióhoz ugyanis nem alakult éppen felhőtlenül: olyannyira nem, hogy a tárgyalásokat 2018-ban be is fagyasztották.

@uptin#learnontiktok#istanbul#turkey#turkish#eu#fyp#brexit♬ original sound - Uptin

A turbulens viszony ugyan többtényezős, elmondható, hogy nagy szerepe van benne a 2014 óta elnökként székelő Recep Tayyip Erdoğannak. 2018-ban az EU az emberi jogok és a jogállamiság hiányosságainak okán függesztette fel a folyamatot. Ez pedig szembetűnően összecsengett azzal a folyamattal, ami során Erdoğan egyre autoriterebb módon szilárdította meg a saját hatalmát és sodorta Törökországot távolabb és távolabb a demokrácia normáitól.

A tavaly júliusi újraválasztása után Erdoğan elnök azt pedzegette, hogy abban az esetben hagyna fel Svédország NATO-csatlakozásának akadályozásával, amennyiben a török EU-csatlakozás újra a terítékre kerül. Elmondása szerint Törökország „több, mint ötven éve vár az Európai Unió ajtajában”, a NATO tagok java pedig egyébként is EU-tagsággal bír.

Elvárásai ugyanakkor nem voltak túlzottan megalapozottak, mára pedig a svéd csatlakozásra is rábólintott, egyedül hagyva Magyarországot az akadékoskodásban.

Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdoğan. Forrás Photo by Sean Gallup/Getty Images

Ukrajna és Moldova

A 83 milliós, roppant fajsúlyos Törökország mellett Ukrajna helyzete, na meg az esetleges jövőbeni EU-csatlakozása is kimondottan hot topic. Annak is csupán egy bő hónapja, hogy a magyar miniszterelnök az EU-csúcson szavazás helyett nemes egyszerűséggel kisétált az ülésteremből, amikor az ukrán tagság tárgyalásáról kellett voksolni – de most nem is ez a lényeg. Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij 2022-ben az ország ellen indított orosz inváziót követő napokban indítványozta az ország csatlakozását – az akkori (és azóta is tartó) kaotikus időkben az Unió felé húzás egyfajta mentsvárként szolgált Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús ámokfutásával szemben.

Az ország a tagjelölti státuszt rövidesen meg is kapta, az Unió vezetői 2023. decemberében egyeztek meg arról, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával (ahogy Moldovával is) – ez volt az az ominózus gyűlés, amelyről Orbán Viktor magyar miniszterelnök szavazás helyett kisétált, ugyanis ellenezte, sőt, „abszurdnak” nevezte az ukrán EU-tagság tárgyalását, ám a döntés megvétózásától mégis visszariadt. Akárhogy is, Orbán távolmaradásával megszületett az egységes döntés, miszerint megindulhatnak a tárgyalások Ukrajnával, a döntés pedig a magyar miniszterelnök részvétele nélkül is érvényesnek számít, hiszen a jelenlevők egyetértésben szavaztak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezében az uniós tagság kérelmével. Forrás UKRAINIAN PRESIDENCY/Anadolu Agency via Getty Images
@karistocracy The Commission recommends that Ukraine is ready to start the joining process, but say there is still work to do - for Ukraine, a country fighting an existential war with Russia, the symbolism of having an EU future is important. Making the Commission's recommendation political and symbolic and leaving questions marks about Hungary's true motivations. #Hungary#Orban#ViktorOrban#Russia#Crudeoil#EU E#uropeanUnion#explainer#news#newssummary#Ukraine#corruption#Putin#Ursula#NATO#politics♬ original sound - Dr K: Politics & Communication

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az ország egyhamar EU-taggá válhat, viszont fontos szimbolikus üzenete van mind az ukránok, mind az egyre kiszámíthatatlanabb Putyin elnök felé. Az Ukrajna előtt álló út hosszúnak és rögösnek ígérkezik: a lassan két éve húzódó háború pusztításai, az intézményrendszer visszaépítése, a korrupció elleni küzdelem, valamint a kisebbségjogok biztosítása mind-mind szükségesek lesznek ahhoz, hogy egy napon ténylegesen az Unió tagjává válhasson.

@eppgroup#StandWithUkraine#eu#Europe#europeanparliament#zelensky#solidarity#peace#ukraine#speech#zelensky#stopputin#war#война#украина#Зеленский#войнаукраина#украинавойна#Зеленский#victory#win#Kyiv#Brussels#support#people#unity♬ original sound - eppgroup

Oroszország inváziója, amelyet elvileg a NATO „fenyegető“ keleti terjeszkedése ellen indított, inkább a kívánttal ellentétes hatást ért el Putyin elnöknek – a háború kezdete óta ugyanis nem csak Ukrajna húz erősebben a nyugati szövetségek felé. Putyin elnök könyörtelensége láttán az Ukrajna és Románia között fekvő Moldova is kérvényezte az EU-tagságot, 2022. júniusában tagjelölti státuszt is kapott, az EU-csúcson pedig Ukrajna mellett a Moldovával való tárgyalások megkezdése mellett is letették a voksukat az Unió vezetői. A két ország, Moldova és Ukrajna tagjelölti státuszát több európai vezető, köztük Emmanuel Macron francia elnök, Roberta Metsola EP-elnök és Ursula von der Leyen bizottsági elnök is történelmi jelentőségű eseménynek értékelte.

Grúzia 

Grúzia ugyancsak magán hordozza a posztszovjet mivolt terhét, a nehézkes lavírozást a nyugati szövetség felé vágyakozás, ám nagymértékű orosz befolyás között, sőt, 2008-ban néhánynapos háborút is vívott Oroszországgal, így a helyzete enyhén szólva is bonyolult. A posztszovjet ország tagjelölti státuszának biztosítását ugyan 2022-ben elutasították, 2023 decembere ünneplésre adott okot a grúzoknak – ekkor ugyanis megkapták a tagjelölti státuszt, ezzel megtéve a sokak számára hőn áhított EU-tagság első lépését. Grúzia elnöke, Salome Zurabisvili kijelentette, hogy „ez Grúzia válasza Oroszországnak, és válasz a megszállásra”.

@annayko24 Prpud of pur brothers & sisters 🇬🇪❤️🇺🇦❤️🇪🇺 #ukraine🇺🇦#georgia#eu♬ original sound - lisu edits

Grúzia 2008-ban néhány napig tartó, ugyanakkor súlyos háborút vívott Oroszországgal két szakadár terület, Dél-Oszétia és Abházia okán – Grúzia magáénak ítélte a két régiót, amelyeken orosz békefenntartók állomásoztak, a két ország közötti feszültség pedig háborúba torkollott. Valószínűleg a helyzeten az sem segített, hogy Grúzia élén ekkor kifejezetten nyugatbarát elnök állt, Oroszország számára pedig fontos stratégiai kérdés, hogy az egykori Szovjetunió tagállamai, vagyis a közvetlen szomszédsága mily módon és mekkora elánnal igyekszik csatlakozni a nyugati szövetségekhez – mi sem igazolja ezt jobban Ukrajna jelenlegi krízishelyzeténél.

Nyugat-Balkán

A nyugat-balkáni régió uniós integrációja viszonylag hosszú útra tekint vissza, és az EU-hoz legutóbb – 2013-ban – csatlakozó állam, Horvátország is a félszigeten fekszik. Tagjelölti státusszal rendelkezik emellett Montenegró, Szerbia, Albánia, Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia, a csatlakozási tárgyalások is elkezdődtek közülük Montenegróval és Szerbiával, ám a tagság eléréséhez még várhatóan hosszú munka vár a Balkán államaira. A stabilizációs folyamatot 1999-ben indították, amelynek értelmében az Nyugat-Balkán államait politikai és gazdasági együttműködéssel segítik kétoldalú szerződéseken keresztül, amelyek által remélhetőleg végül fel tudnak érni ahhoz a kritériumrendszerhez, ami a tagsághoz elengedhetetlen – így például a jogállamiság vagy az emberi jogok tiszteletének teljesítéséhez.

Kiemelt tartalom
Mit tesz az EU az LMBTQ-közösség jogaiért, és miért lehetnek itthon befóliázott könyvek? Mit tesz az EU az LMBTQ-közösség jogaiért, és miért lehetnek itthon befóliázott könyvek? 2024.1.26 18:19

Tavaly novemberben a Bizottság új növekedési tervet fogadott el, amely értelmében 6 milliárd euró vissza nem térítendő támogatással segítené a Nyugat-Balkánt, hogy az a gazdasági felzárkózás útjára léphessen, valamint az uniós integrációt is beindítsa a 2024-től 2027-ig tartó időszakban. A csomag célja többek között az Unió egységes piacával való integráció, a gazdasági fellendülésen keresztül pedig „alapvető reformokat” is remélnek a csomagtól, hogy az hozzásegítsen a régió útjához a tagság felé, ugyanakkor megoldandó feladat még bőven akad – ilyen például Szerbia és Koszovó zűrös viszonyának rendezése.

Horvátország az Unióhoz való 2013-as csatlakozása után tíz évvel később, 2023-ban az eurót is bevezette hivatalos fizetőeszközként. Forrás Thierry Monasse/Getty Images
Kövessétek a REFRESHER-t, iratkozzatok fel közösségi csatornáinkra is, hogy ne maradjatok le a folyamatosan frissülő tartalmainkról: @refresherhu néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.