Sokan a csernobili eseményeket sejtették a jelenség mögött, a legújabb kutatások viszont ezt cáfolják.
Bár szeretjük azt hinni, hogy minden radioaktív sugárzást az 1986-os csernobili atomkatasztrófa számlájára írhatunk, a helyzet ennél sokkal árnyaltabb. Igaz, a múlt század legnagyobb nukleáris balesete erőteljesen beleszólt Európa, főleg az ukrán vidék flórájának és faunájának biológiájába, ám mégsem minden sugárzás egyedül ebből az eseményből származik. Így pedig az a többévtizedes rejtély látszik megoldódni, aminek főszereplői Szent Imre herceg nemezisei: miért is sugároznak a németországi vaddisznók?
Most akkor az atombomba magyar találmány? – Elmeséljük, hogyan is írták újra a magyarok a világtörténelmet
2023.7.22 7:33
Ahogy azt a Science Alert legújabb cikke is bemutatta, a már említett atomkatasztrófa, bár rendkívül súlyos volt, a robbanásban felszabadult káros anyagok hatásai más állatoknál már lecsökkentek, egyedül a vaddisznók esetében észleltek még a tudósok szokatlanul magas radioaktivitást, ami egyszerűen nem akar enyhülni.
A kutatók 48 vaddisznó húsát vizsgálták meg, hogy felgöngyölítsék a rejtélyt, és a levett minták 88 százaléka bőven meghaladta a német törvények szerinti elfogadható radioaktív céziumszintet. Ez azonban valószínűleg nem az 1986-os eseményekből származik.
A csernobili atomerőmű leginkább cézium-137 izotópot szórt szét Európában, s ennek az anyagnak a felezési ideje 30 év, így hatása már jelentősen csökkent. A német vaddisznók azonban nem cézium-137, hanem cézium-135 okozta radioaktivitással sugároznak. Ez az izotóp pedig nem másból, mint a múlt századi atomkísérletekből származhat. Egyébként kis érdekesség, hogy a cézium-135 felezési ideje 2 millió év, szóval nem egykönnyen heverik majd ki a kis sertések az izotóptúladagolást. Szennyezett húsuk miatt a vadászok sem lőhetik ki őket, ezért a német állományok rendkívül gyorsan túlszaporodástól fognak szenvedni.
@ninja__sauce#war#nuclear#armageddon#test#boom#fyp♬ This Is Not Phonk - Bgnzinho
