Te is észrevetted már, hogy amikor kicsit többet foglalkozol a külsőddel, és ennek köszönhetően még magabiztosabb is vagy, kedvesebbek és figyelmesebbek veled az emberek? Ez vajon csak a kisugárzásunkon múlik, vagy tényleg szépnek áll a világ?
Láthatatlan előnyök
Mindannyian tudjuk, hogyan néz ki egy „valamire való“ influenszer: szimmetrikus arc, dús ajkak, nagy szemek, göndör szempillák, hosszú haj, kerek idomok (persze csak a megfelelő helyeken) és lapos has. Bár sokan az ilyen külsőt csak filterekkel és fillerekkel érik el, azok az emberek, akik a való életben is megfelelnek a szépségideáloknak, kiváltságokban részesülnek.
A pretty privilege, vagyis a „szépek kiváltsága“ gyakran teljesen észrevétlen marad, legyen szó ingyen italokról és belépőkről, könnyebben megszerzett lehetőségekről vagy akár csak egy-egy kedves szóról. A TikTokon majdnem 560 millió megtekintése van a #prettyprivilege hashtagnek, rengeteg videó készült arról, milyen előnyök vagy hátrányok érik az embert egyszerűen a külseje miatt. Elég csak például a Beautypass applikációra gondolnunk, ami ingyenes kajálást és belépőket biztosít modellek és influenszerek számára.
Előny az élet szinte minden területén?
Általános jelenség, hogy a konvencionálisan szép embereket viccesebbnek, okosabbnak és egészségesebbnek tartjuk. A külső jegyekhez pozitív belső tulajdonságokat társítunk, ami előnyhöz juttatja őket a munkavállalásban, a társkeresésben és a baráti kapcsolatokban is.
Emily Lauren Dick önelfogadást hirdető aktivista szerint az, hogy a szép embereket pozitívabb fényben látjuk, egyfajta önbeteljesítő jóslat. „Egy vonzó ember magabiztosabb, mivel társadalmilag elfogadott a külseje, emiatt pedig kiemelkedik a tömegből, az interjúkon is jobban szerepel“ – vallja. Szerinte nagyon káros, hogy cégek és márkák kizárólag vonzó embereknek biztosítanak ingyenes termékeket, mint a Beautypass esetében, mivel ez pont azokkal az emberekkel szemben kizáró, akik megveszik a termékeiket.
Természetes, hogy odafigyelünk mások fizikai tulajdonságaira, hiszen ez az első információ, amit megtudunk a másikról. Azonban a külsőségek minden más tulajdonság elé helyezése káros szokás, nem csupán azért, mert egyenlőtlen bánásmódot teremt, de teljesen elvonja a figyelmet más, az interperszonális kapcsolatokban és a munkaerőpiacon egyaránt fontos tulajdonságokról.
Mikorra vezethető vissza?
A szakértők sem értenek egyet abban, hogy a szépséghez kapcsolódó előfeltételezéseink tanultak, és a szocializáció során sajátítjuk el őket vagy már a kezdetek kezdetétől fogva velünk vannak. Andrew Pearson hipnoterapeuta szerint születésünktől kezdve arra kondicionálódunk, hogy előnyben részesítsük a szép embereket. A kisbabák szemei aránytalanul nagyok az arcuk többi részéhez képest, orruk pedig kimondottan kicsi, a felnőttek ezt a kombinációt látva pedig ösztönösen szeretetet éreznek, és meg akarják védelmezni a náluk kisebbet – nem csoda, hogy a nagy szemek és a kis orr felnőttkorban is ugyanezt indítja el bennünk.
Emberek bizonyos csoportja hosszú éveken keresztül ki volt zárva a kulturális szcénából. A művészvilágban nem rúghattak labdába azok, akiknek túl sötét volt a bőrük, asszimmetrikus volt az arcuk vagy túl széles a derekuk – ez szintén arra nevelte a társadalmat, hogy az elfogadott szépségideált részesítse előnyben. Kellő tudatossággal azonban fel tudjuk ismerni ezeket a berögzült előfeltételezéseket, és rájövünk: valójában a szépség csak egy tulajdonság, ami önmagában még semmit nem jelent.
