Te is elvesztél már a sok információ között és az egyetlen, amiben biztos vagy az éghajlatváltozással kapcsolatban, az a szűnni nem akaró klímaszorongásod? Mutatunk öt fiatal, elismert aktivistát, akikre érdemes mindenkinek figyelnie.
Erdőtüzek, áradások, aszályok, az emberiség történelmének legmelegebb hónapja: ez nem valami disztópia, ez a jelenünk. Egymásra licitálnak az éghajlati válság által okozott katasztrófákról szóló hírek, a tudósok figyelmeztetései, az egyre rémisztőbb adatok, és megintcsak ott tartunk, hogy a kisembereken és a fiatalokon csattan az ostor. Azok pedig, akik tényleg tehetnének valamit a bolygó tartalékainak teljes felszámolása ellen, egy üvegpalotából nézik végig, ahogy felég körülöttük a világ. Még szerencse, hogy van pár Z generációs aktivista, akik a világ legmagasabb rangú embereinek sem félnek könyörtelenül beszólni, hogy mihamarabb szedjék össze magukat.
Vanessa Nakate
„Az afrikai kontinens az éghajlati válság frontvonalán van. Mégsem szerepel a világ újságainak címlapján” – fogalmaz az UNICEF 26 éves jószolgálati nagykövete, Vanessa Nakate. A fiatal klímaaktivista Ugandából, a globális felmelegedés egyik legveszélyeztetettebb országából származik. Tavaly több éghajlati katasztrófa is sújtotta a területet. Legalább 29 ember halt meg, és ezrek menekültek el Mbale városából, miután két folyó kiáradt a heves esőzések következtében. A házak, az üzletek és az utak elmerültek, a vízvezetékek tönkrementek. Az ország más részein viszont akkora az aszály, hogy körülbelül 37 millió ember éhezik, és több száz ember halt meg, főként nők és gyerekek.
Vanessának 2018-ban lett szívügye a klímavédelem, miután megtudta, hogy az ugandai gazdákat és az élelmiszertermelést – köztük a családtagjait is – komolyan érinti a szélsőséges időjárás. A mezőgazdaság Uganda GDP-jének negyedét teszi ki, a lakosság körülbelül 70%-a foglalkozik földműveléssel és állattenyésztéssel. Ő lett a Fridays for Future első ugandai aktivistája, és 2019-ben több hónapig tiltakozott a parlament kapuja előtt a kormány tétlensége ellen. Ezután Greta Thunberg iskolai sztrájkja által megihletve két saját klímamozgalmat is indított, és kampányolni kezdett a kongói esőerdők irtása ellen.
A Szigetre egyébként már csak miatta is érdemes lesz kimenni, ugyanis a fesztivál utolsó napján az ő gondolatait is meghallgathatjuk a Nagyszínpadon a Love Revolution Special program keretein belül.
Xiye Bastida
Még csak 21 éves, de már szerepelt a Harper’s Bazaar ICON-kiadásában Amanda Gorman, Florence Pugh és Hailey Bieber mellett. Xiye Bastida a mexikói otomi-tolték bennszülött közösségből származik. 2015-ben költözött az Egyesült Államokba, amikor a heves esőzések akkora áradást okoztak, hogy családjának menekülnie kellett, és klímavédelemmel foglalkozó szülei New Yorkban kaptak munkát. Ott csatlakozott egy középiskolai környezetvédelmi klubhoz, majd nem sokkal később a Fridays For Future egyik vezető szervezője lett, és társaival 300 000 tiltakozót verbuváltak össze New York utcáin.
2020 áprilisában két társával együtt megalapította a fiatalok által vezetett Re-Earth Initiative nemzetközi szervezetet, ami az éghajlati válság interszekcionalitásának hangsúlyozásáért kampányol. Az olyan őslakos közösségek ugyanis, mint ahonnan Xiye is származik, az éghajlati válság frontvonalában vannak. Ők állnak a legszorosabb kapcsolatban a környezettel, mégis gyakran marginális a helyzetük politikai és gazdasági szempontból: folyamatos az emberi jogok megsértése, ahogy nem idegen számukra a diszkrimináció és az erőforrások hiánya sem. Eközben az őslakos területek védelme létfontosságú az éghajlati válság enyhítéséhez, mivel földjeik a biodiverzitás 80%-át alkotják.
Gyerekkorától kezdve körbevette őt a bennszülött filozófia, amelynek legnagyobb tanítása, hogy „mindannyian vigyázunk a földre, mert a föld gondoskodik rólunk”. Kövesd Xiye-t az Instán és Twitteren, hogy te is megismerkedj az őslakos szempontokkal, és képben legyél azzal, hogy éppen milyen előrelépés történt (vagy nem történt) a klímaváltozás ellen folytatott harcban.
Ayisha Siddiqa
A pakisztáni születésű emberi jogi és klímavédelmi aktivista, Ayisha Siddiqa számára a költészet jelenti egy jobb világ reményét. Az ENSZ egyiptomi klímakonferenciáján „Ennyit a fenntarthatóságodról, a népem haldoklik” című versével tett szemrehányást a világ vezetői felé, de a költészet segítségével hívta fel a figyelmet a pakisztáni áradásokra is. „Azzal a gondolattal nőttem fel, hogy a Föld él, életet ad neked, és cserébe felelősséggel tartozol felé” – mondja. „És azt hiszem, hogy eljutottunk arra a pontra, ahol figyelmen kívül hagyjuk a Földanya kiáltásait.”
A most 24 éves aktivista tinédzserkorában eszmélt rá, hogy saját magunkat pusztítjuk el az önző, kizsákmányoló viselkedésünkkel, miután pakisztáni közösségéből sokan megbetegedtek és meghaltak a szennyezett folyóvíz miatt - köztük a nagyszülei is. Ekkor ismerte fel azt is, hogy milyen szoros a kapcsolat az emberi jogok és az éghajlatváltozás között, és hogy az erőforrásokhoz való hozzáférésért az emberek még akár ölni is képesek.
Miután több aktivista felfigyelt arra, hogy fosszilis tüzelőanyag-termelők is vannak az ENSZ klímacsúcsának szponzorai között, mindössze 21 évesen társalapítója lett a tiltakozó, Polluters Out nevű globális ifjúsági aktivista koalíciónak. Egy évvel később, szintén a klímaváltozási konferencián már személyesen bírálta a szervezőket és a világ vezetőit, amiért a COP megközelíthetetlen a marginalizált csoportok, különösen a globális délen élők számára.
Helena Gualinga
Ecuador amazóniai régiójában, az esőerdő szívében élő őslakos sarayaku törzsből származó Helena Gualinga az anyatejjel szívta magába az aktivizmus és a környezetvédelem szellemét. Édesanyja a közösség volt elnöke, nővére szintén jogvédő, nagymamája az Amazonas területén élő bennszülött nők emberi jogaiért küzdő aktivista, édesapja pedig biológia professzor. Helena már egészen kicsi kora óta tanúja volt annak, ahogy a családját üldözik, amiért szembeszálltak a nagy olajtársaságokkal. Közösségének több vezetője is a kormány és a vállalatok elleni erőszakos konfliktusokban vesztette életét.
Helena folyamatosan tudósít a sarayakuk és az olajtársaságok közötti konfliktusról. Beszámol a törzset érintő erdőtüzekről, az elsivatagosodásról, az árvizek által okozott pusztításról és betegségekről, illetve a hegycsúcsokon olvadó hósapkáról, amik mind a bennszülötteken csattannak. A madridi ENSZ klímacsúcson beszólt az ecuadori kormánynak, amiért engedélyezi az olajkitermelést az őslakos földeken, és a világ vezetőinek is, mert nem érdeklődnek az őslakosok problémáinak megvitatása iránt.
Ayisha Siddiqával közösen ő is társalapítója a Polluters Out-nak, és főszereplője a Helena Sarayaku Manta (Helena of Sarayaku) című dokumentumfilmnek, ami őt, illetve törzsének életét és tanításait mutatja be.
„Az erdőt éppúgy értékeljük, mint az embereket, mert hisszük, hogy lelke van”
– fogalmazza meg törzse egyik bölcs mondását Helena. A sarayukuk a többi őslakos közösséghez hasonlóan ápolják és óvják a Földet, az olajipar mégis folyamatosan fenyegeti őket és területeiket: 2002-ben például a Chevron olajcég egyik leányvállalata az ecuadori hadsereg segítségével 1,5 tonna robbanóanyagot helyezett el az erdőben, hatalmas kárt téve ezzel a biológiai sokféleségben és a bennszülöttek szent helyeiben. Nem árt, ha tisztában vagy azzal, hogyan zsákmányolják ki a bolygóvédelemről szóló legmélyebb tudás birtokában lévő őslakosokat, úgyhogy minél hamarabb kövesd be Helenát Instagramon és Twitteren – olyan gyönyörű felvételeket is megmutat a közösség életéből, aminek láttán lehet, hogy az egész életedet átértékeled.
Karishma Porwal
Karishma Indiában született, majd a Közel-Keletre, az Egyesült Királyságba, és végül Kanadába költözött a családjával. A rengeteg helyváltoztatás persze azzal járt, hogy az egyetlen dolog, ami állandó maradt körülötte, az a családja és a természet voltak, ahol szeretett sok időt tölteni. Sokat látott a világból, így a Földdel még szorosabb lett a kapcsolata, hiszen az jelentette számára a komfortzónát.
Amikor eldöntötte, hogy az interneten is fel szeretné venni a harcot az éghajlatváltozással, Instagram-oldalának a Make Earth Great Again címet adta – ezzel nem Donald Trump választási kampányára akart asszociálni, csak szeretett volna rámutatni arra, hogy az egész világ az Egyesült Államok elnökválasztásával volt elfoglalva, miközben az emberiség problémái messze túlmutatnak Amerikán.
Karishma így szerette volna felhívni a figyelmet arra, hogy a Föld az egyetlen dolog, ami mindannyiunkban közös, és mindenkinek az az érdeke, hogy minél tovább életben tartsuk. Nem fél kritizálni az angol királyi családot, keményen beleáll a kizsákmányoló fast fashion brandekbe, és gyakran megosztja követőivel azokat az indiai hagyományokat, amelyek megtanítanak együtt élni a természettel – mindezt pedig alapos kutatással és adatokkal alátámasztva teszi. Karishma izgalmas és figyelemfelkeltő Insta-reels videóiért kattints a követés gombra a profilján!
