Buda Flóra Anna "27" című alkotása nyerte a rövidfilmes Arany Pálmát. Az elismerést Enyedi Ildikó adta át a rendezőnek, aki a díjat a magyar tanároknak és diákoknak ajánlotta.
Buda Flóra Anna francia-magyar koprodukcióban készült 27 című animációs filmje nyerte el szombat este a legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálmát a 76. Nemzetközi Cannes-i Filmfesztiválon. Az elismerést Enyedi Ildikó zsűrielnök adta át a rendezőnőnek a világ egyik legjelentősebb filmes seregszemléjének záróünnepségén.
A díj átvételekor Buda Flóra Anna köszönetet mondott a film teljes alkotógárdájának és a finanszírozónak, amiért támogatták filmje létrejöttét, valamint a fesztiválnak a meghívásért Cannes-ba, ahol „élete legcsodálatosabb hetét töltötte“. A rendezőnő az Arany Pálmát a magyar tanároknak és diákoknak, valamint a Clermont-Ferrand Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválnak ajánlotta.
A cannes-i fesztivál rövidfilmes versenyében utoljára 2002-ben nyerte el magyar alkotás a fődíjat: ez Mészáros Péter Eső után című kisfilmje volt, előtte, 1996-ban pedig Iványi Marcell Szél című filmjét díjazták az Arany Pálmával.
Buda Flóra Anna az MTI-nek Cannes-ban elmondta: tíz évig készítette a 27 című animációs művét, amelyben alapvetően a lakhatási válságra szerette volna felhívni a figyelmet. Az alkotás főszereplője a 27 éves Alíz, aki még a szüleinél él.
A film arról szól, hogy egy fiatal nőnek hogyan kapcsolódik a szexuális fantáziájához az a bezártság, amit felnőttként egy szüleinél élő nő megél. Ezért egy szociópornót készítettem
– magyarázta Buda Flóra Anna, akinek külön örömet szerzett, hogy az alkotás élőszereplős filmekkel együtt szerepelt a rövidfilmes versenyben. Tervei között az is szerepel, hogy a jövőben élőszereplős filmet is rendezzen.
Buda Flóra Anna 2018-ban diplomázott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animációs rendező tanszékén (MOME Anim). Diplomafilmje, az Entrópia a 2019-es Berlinalén debütált, ahol elnyerte a Teddy-díjat. A film ezt követően további több mint száz fesztivál programjában szerepelt.
És a filmfesztivál többi díjazottjával mi a helyzet?
Az Arany Pálmát idén a Ruben Östlund svéd rendező által vezetett nemzetközi zsűri Justine Triet francia rendező Anatomie d'une chute (Egy zuhanás anatómiája) című filmjének ítélte.
A 44 éves rendező a harmadik nő az új-zélandi Jane Campion (Zongoralecke, 1993) és a francia Julia Ducournau (Titán, 2021) után, aki átvehette a fődíjat a cannes-i filmfesztiválon. Az Arany Pálmát Jane Fonda amerikai színésznő adta át a francia rendezőnőnek.
Tallinn ilyen: hűvös, váratlanul gyönyörű, van egy celebsirálya, és hozott magával egy magyar filmet, amire már régóta vágytunk
2024.12.1 10:32
A fődíjas film a francia Alpokban játszódik, ahol holtan találnak egy francia írót. Bár német felesége (Sandra Hüller) állítja, hogy a férje öngyilkos lett, a nőt vád alá helyezik a férje meggyilkolásának gyanújával. A film kétharmadát kitevő per a művészházaspáron belüli dinamikát és a független nőket érintő társadalmi előítéleteket vizsgálja.
A zsűri a második legjelentősebb díjat, a Nagydíjat az auschwitzi haláltábor parancsnokának, Rudolf Hössnek és családjának mindennapjairól szóló The Zone of Interest (Érdekvédelmi terület) című filmnek, a brit Jonathan Glazer rendezésének ítélte. A dráma – amelyet több külföldi kritika is Nemes Jeles László Saul fia című filmjével állított párhuzamba – Martin Amis brit író azonos című, 2014-ben megjelent regénye alapján készült. Míg a Saul fia szubjektív szemszögből, a gázkamrákban dolgozó egyik sonderkommandós szemszögéből láttatja a koncentrációs tábort, addig Jonathan Glazer a haláltábort körülzáró fal túloldalán élő nácikat filmezi, mégpedig saját szavai szerint „nem szörnyekként, hanem átlagos emberekként“.
A legjobb rendezés díját a francia-vietnámi Tran Anh Hung vehette át a La passion de Dodin Bouffant (Dodin Bouffant szenvedélye) című kosztümös filmjéért, amelyet Marcel Rouff A szenvedélyes ínyenc, Dodin Bouffant élete és szenvedélye című könyve alapján készült, Juliette Binoche-sal és Benoit Magimellel a főszerepben.
A zsűri díját a Hulló levelek című melankolikus finn alkotás, Aki Kaurismäki rendezése érdemelte ki. A Kikötői történet, A múlt nélküli ember, A remény másik oldala vagy a Leningrad Cowboys menni Amerika című filmek alkotójának legújabb tragikomédiája két magányos emberről szól, akik véletlenül találkoznak a helsinki éjszakában, és megpróbálják megtalálni első, utolsó és egyetlen szerelmüket. Az egyszerű és pozitív kicsengésű alkotás egyes jeleneteiben olyan filmrendezők előtt tiszteleg, mint Bresson vagy Chaplin.
Amikor a mozgókép mesterei felzaklatták a nézőket – 7 ikonikus film, amit kifütyültek a cannes-i filmfesztiválon
2023.5.21 9:11
A legjobb forgatókönyvnek járó elismerést a Bolti tolvajok című filmjével 2018-ban Arany Pálmát nyerő japán Koreeda Hirokazu Szörny című filmjének története kapta, amely egy iskolai zaklatási esetet dolgoz fel több síkon, külön-külön minden érintett szemszögéből.
A legjobb női alakítás díját Merve Dizdar török színésznő vehette át Nuri Bilge Ceylan Anatóliában játszódó alkotásának (Kuru Otlar Üstüne) főszerepéért, míg a legjobb férfi alakításért a japán Jakuso Kódzsit díjazta a zsűri, aki a német Wim Wenders Japánban játszódó Perfect days (Tökéletes napok) című filmjének főszerepét alakítja. Az egyszerű történet főhőse egy egyedül élő és hallgatag, ötvenes évei végén járó férfi, akinek munkája Tokió nyilvános illemhelyeinek takarítása.
A fesztivál hivatalos és párhuzamos szekcióiba beválogatott elsőfilmek közül a legjobbnak járó Arany Kamera-díjat Thien An Pham vietnámi rendező Aranylepkés fa című filmje kapta, amelyet a Rendezők kéthete elnevezésű programban mutattak be.
