Az év végére rekorderejűvé válhat az El Niño, amely a már amúgy is felmelegedett bolygón tovább növelheti a szélsőséges időjárás kockázatát. A WHO először minősítette egészségügyi vészhelyzetnek a jelenség várható következményeit.
Minden korábbinál erősebbé válhat decemberre az El Niño, amely a klímaváltozással együtt világszerte súlyos időjárási és egészségügyi következményekkel járhat – olvasható a Meteorológiai Világszervezet (WMO) legfrissebb éghajlati jelentésében. A nyár folyamán kialakult természeti jelenség augusztus óta folyamatosan erősödik, hatásai pedig várhatóan 2027 elején is érezhetők lesznek.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO)egyébként most először minősítette egészségügyi vészhelyzetnek az El Niño várható egészségügyi hatásait, és nemzetközi felkészülési programot indított a kockázatok mérséklésére.
Miért veszélyes az El Niño?
Az El Niño a Csendes-óceán egyenlítői térségének időszakos felmelegedésével járó éghajlati jelenség, amely jelentősen átrendezheti a csapadék- és hőmérsékleti viszonyokat a világ különböző részein.
A mostani helyzetet különösen aggasztóvá teszi, hogy az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés miatt az óceánok már eleve rekordmennyiségű hőt tárolnak. A WMO adatai szerint a Földön felhalmozódó többlethő mintegy 90 százalékát a tengerek és óceánok veszik fel, 2026 pedig sorozatban a tizedik olyan év lehet, amikor új csúcsot ér el az óceánok hőtartalma.
Ez a legkeserűbb pirula, amit Tom Cruise valaha lenyomott a torkunkon – Digger-kritika
2026.10.3 9:19
Az El Niño ezt a korábban elnyelt energiát részben visszajuttatja a légkörbe, tovább fokozva a felmelegedést. Mindez növelheti a hosszan tartó hőhullámok, pusztító aszályok, trópusi viharok és heves esőzések kialakulásának esélyét.
Járványok és élelmiszerhiány is fenyegetheti a Földet
A rendkívüli időjárási események nemcsak közvetlen életveszélyt jelentenek, hanem az egészségügyi rendszerekre is komoly terhet róhatnak.
Az áradások és a megváltozó csapadékviszonyok elősegíthetik a kolera, a malária és a dengue-láz terjedését. Az aszályok és a szélsőséges hőség közben visszavethetik a mezőgazdasági termelést, növelve az élelmiszerhiány és az alultápláltság kockázatát. Az erdőtüzek füstje tovább ronthatja a levegő minőségét, különösen veszélyeztetve a légzőszervi betegségekkel élőket.
A WHO ezért a veszélyeztetett térségekben a járványügyi megfigyelés megerősítésére, az egészségügyi ellátás folyamatosságának biztosítására és a lakosság védelmére helyezi a hangsúlyt.
A WMO november 9-én, az antalyai COP31 klímakonferencia nyitónapján hozta nyilvánosságra a 2026-os éghajlati helyzetértékelését. A dokumentum szerint az idei év első kilenc hónapjában a globális átlaghőmérséklet 1,47 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet.
„Nem a jövő veszett el, hanem az elképzelt, vágyott jövő” – Csapó Krisztinával beszélgettünk az öko- és klímaszorongásról
2025.5.19 10:26
A 2023 és 2026 közötti négy év a mérések kezdete óta a négy legmelegebbnek bizonyulhat, és a jelentés arra is rámutat, hogy a világtengerek átlagos szintje rekordmagasságot ért el, miközben a gleccserek olvadása tovább gyorsítja a tengerszint emelkedését.
A jégveszteség nagyságát jól érzékelteti, hogy a gleccserekből 2025-ben eltűnt jég olvadékvize az év minden másodpercében öt olimpiai úszómedencét tölthetett volna meg. A szakértők szerint a következő hónapokban tovább erősödő El Niño újabb hőmérsékleti rekordokhoz és szélsőséges időjárási eseményekhez vezethet, ezért a korai előrejelzéseknek és a nemzetközi felkészülésnek egyre nagyobb jelentősége lesz.
