2023.3.30 11:26
Olvasási idő 1:26
Kovács M. Dávid

Ez a kilenc állatfaj segíthet csökkenteni a klímaváltozást

TECH-TUDOMÁNY ÁLLATVÉDELEM KLÍMAVÁLTOZÁS TERMÉSZETVÉDELEM TUDOMÁNY

Egy tanulmányban közzétettek egy listát azokról az állatokról, amelyek jelentős mértékben segíthetnek a globális felmelegedés korlátozásában. Az ő megóvásukkal és a kihalóban lévő fajok tenyésztésével évente közel 6,5 gigatonna karbont lehetne megkötni.

Az erdők, óceánok és nedves élőhelyek mind kiváló "karbonkutak", amelyek segítenek korlátozni az éghajlatváltozást. Egy tanulmány szerint kilenc állatfaj szintén kulcsfontosságú szerepet játszhat abban, hogy betartható legyen a célul kitűzött legfeljebb 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés.

A Nature Climat Change című lektorált tudományos folyóiratban hétfőn publikált tanulmány szerint – amelynek az elkészítésében nyolc ország tizenöt tudósa vett részt – a tengeri halak, bálnák, cápák, a szürkefarkas, a gnu, a tengeri vidra, a keleti pézsmatulok, az afrikai erdei elefánt és az amerikai bölény megóvása, illetve a kihalóban lévő fajok újbóli tenyésztése révén évente 6,41 gigatonna karbont lehetne megkötni.

Három farkas az őszi esőben Forrás Jim Cumming / Getty Images

A szén-dioxid kibocsátását csökkentő összes többi intézkedésekkel együtt évente így a szükséges mennyiség 95 százalékát lehetne világszerte kivonni a légkörből, hogy 2100-ra elérjék az 500 gigatonnát, amivel a globális felmelegedést az ipari forradalom előttihez viszonyított 1,5 Celsius-fokos növekedés alatt lehetne tartani, összhangban a párizsi klímaegyezmény egyik célkitűzésével.


Mivel a vadállatok a világ biomasszájából eredő karbontartalom mindössze 0,3 százalékáért felelősek, rendszerint nem veszik őket figyelembe a karbonkibocsátás számításánál. Oswald Schmitz, az amerikai Yale Egyetem tanára, a tanulmány fő szerzője viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy számos állatfaj jelentősen befolyásolhatná a karbonciklust, mivel jelenlétük 15-250 százalékos különbséget okozhat a növényekben és a talajban elnyelt és tárolt CO2 mennyiségében, összehasonlítva olyan körülményekkel, ahol nem élnek ezek az állatok.

Szemléletes példa erre a Kongó medencéjének erdeiben élő elefánté, amely megeszi és üríti a karbonlekötésben rendkívül hatékony növények magjait, ezzel elő is segítve a csírázásukat. Egyúttal táplálkozás közben letapossák az aljnövényzetet, amivel helyet teremtenek a nagy fáknak, amelyek a legjobban tárolják a szén-dioxidot.


Az elefántpopuláció növelése – 500 ezer és 1 millió közötti egyeddel – évente további 13 millió tonna karbon lekötését tenné lehetővé a tudósok becslése alapján. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint az elefántok száma az elmúlt 31 évben 86 százalékkal csökkent. A kihalásuk viszont a karbonlekötés 7 százalékos – azaz összesen 3 milliárd tonnányi – csökkenésével járna egy 2019-ben készült korábbi tanulmány szerint.

Sürget a helyzet, mert éppen akkor veszítjük el számos állatfaj populációját, amikor felfedeztük, mennyire fontos szerepet játszhatnak az ökoszisztémákban a szén-dioxid megkötésében és tárolásában

– hangsúlyozta Magnus Sylvén svéd biológus, természetvédő, a tanulmány egyik szerzője, aki az állatvilág hatékonyabb védelméért száll síkra.

Legnagyobb mértékben egyébként a halak járulnának hozzá a karbontároláshoz, évi 5,5 gigatonnával.