Édesanyja röviddel a szülés után halt meg, a szerzetesként élő Mihailo Tolotos így élete 82 éve alatt sosem látott nőt. Soha.
Ma már nincs olyan dolog a világon, amit ne láthatnánk. Az internetnek „hála” az egész mindenség ott van a zsebünkben, ha valamit nem tudunk, elég csak beírni egy kulcsszót a Google-be, ha valakit nem ismerünk, elég csak legörgetni valamelyik közösségi alkalmazást ahhoz, hogy legalább arcra belőjük, kiről van szó.
Persze akadnak kivételek. Távoli helyeken még élnek olyan törzsek, akik ha ismernék sem biztos, hogy kérnének bármit is a modernkori világ hatalmas eszköztárából, máshol pedig egész szerzetesrendek vannak, akik a külvilág zajától messze, elszeparáltan élnek az Isten szolgálatában.
Ilyen ember volt Mihailo Tolotos is, aki bár lehet, értett a tudományok nyelvén, volt, amit soha nem ismert meg hosszú élete során. A feltehetőleg 1856-ban született férfi 82 éven keresztül élt úgy, hogy nem látott nőt. Mármint tényleg, soha, egyetlen egyszer sem, talán még álmában sem, sem távolról, pláne nem közelről.
De miért?
Az Athosz-hegyen összesen húsz orthodox kolostor található, melyek saját autonóm teokratikus köztársaságot alkotnak Görögországon belül, az Athosz-hegyi Köztársaságot. A hegyen csak a 21. életévüket betöltött férfiak élhetnek, akik a Görög Keleti Egyház hívei kell, hogy legyenek. Úgy tartják, a Halkidikí félsziget keleti nyúlványában található hely volt az, ahol Mária Kr.u. 49-ben Ciprus felé haladva partra szállt János evangelistával, Máriának pedig annyira megtetszett a hely, hogy megkérte fiát, Jézust, legyen ez az ő, személyre szabott kertje.
Nos, párszáz évvel később, 963-ban Athoszi Szent Atanáz alapította itt meg az első kolostort. Amellett, hogy a környék rendkívül izgalmas történettel rendelkezik, érdemes megemlíteni, hogy a szerzetesrendek fennállása óta nő nem léphetett be a félsziget területére, mert az Mária szent helye (ezen döntés logikáját még keressük). Persze voltak, akiknek sikerült kijátszani a rendszert: a fekete halál idején IV. István Uroš szerb cár a szigetre hozta feleségét, Helénát, hogy megvédje a pestis elől. A nő nem érinthette lábával a talajt, így ottlétének egész ideje alatt egy kocsiban kellett maradnia. 1920 környékén egy francia írónő, Maryse Choisy matróznak álcázva szökött be a félszigetre, később pedig könyvet is írt itt töltött idejéről.
Tolotos még a helyi szerzeteseket is lekörözte
Hogy lehet, hogy egy Athosz-hegyi szerzetes sosem látott nőt?
Tolotos édesanyja alig négy órával a szülés után hunyt el, az újszülött csecsemőt pedig a kolostor szerzetesei fogadták be maguk közé és nevezték el Mihailonak. A gyermek sosem hagyta el élete során a félszigetet, felnőttként pedig csak társaitól és könyvekből okulhatott arról, milyen is egy igazi nő.
Tolotos-ról még a helyiek is úgy tartják, hogy ő volt az egyetlen szerzetes, aki sosem látott nőt, sőt! Nemcsak arról maradt le, milyen is közelről a „szebbik nem”, de repülőt, autót és még mozit sem látott soha, melyek halálának évében, 1938-ban már bőven léteztek. Bár nincs kizárva, hogy születésekor ne láthatott volna nőnemű személyt, tekintve, hogy csecsemőkorukból aligha emlékeznek bármire is az emberek, elmondható, a férfi sosem találkozott nővel.
Az Athosz-hegy nem mellesleg a mai napig el van zárva a női látogatóktól, turistaként is csak férfiak léphetnek be a félsziget területére. A helyi szerzetesek nem borotválkozhatnak, fürödhetnek vagy verekedhetnek egymással, a félszigetre pedig még a nőstény állatoknak is „tilos” a belépés.
