New Music Friday Refresher-módra: a Playback Péntekben ezúttal is a hét legizgalmasabb könnyűzenei megjelenéseit gyűjtöttük össze. Ezen a héten Maier Péter szemlézte a hét legjobban várt albumait, és válogatott néhány friss dalt.
Albumok
T. Danny: AZ ALBUM
Mit mondd el a modern zeneipar folyamatos alkotókényszeréről, hogy T. Danny tavaly adott ki lemezt, mégis arra húzott fel narratívan egy egész új albumot, hogy „távol voltam, de most visszatértem“? Mindenesetre nem kérdés, hogy hazánk egyik legnépszerűbb rapperének AZ ALBUM címre keresztelt új anyaga az eddigi legambíciózusabb projektje is egyben: angolul rappelés, női kórusok, rockgitárok, Orbán Viktor- és Mészáros Lőrinc-sample – ez csak néhány dolog, amivel meglepi hallgatóit a 24 éves alkotó. A lemez legtöbb dalán nem csak T. Danny, hanem a magyar hiphop- és popzene több ismert alakja is feltűnik. Olyan nagyöregnek számító MC-k, mint Tirpa vagy Essemm mellett a rapper korosztályának legnépszerűbb előadói közül is sokan elvállalták a közreműködést. Manuel, Valmar, Kkevin, Bruno X Spacc, DESH és Ekhoe egyaránt megjelenik az albumon, bocsánat, AZ ALBUM-on.
Tematikailag persze kevésbé jellemzi eklektikusság a friss anyagot, mint zeneileg: mégiscsak egy raplemezről van szó, ahol a siker, a gazdagság, a szexuális kompetenciák és az utálók köré fonódnak a gondolatok. Ha ezen a kellemes tavaszi pénteken ilyesmire vágynál, mindenképpen durrantsd be az új T.Danny-lemezt, aminek a címét nem vagyunk hajlandóak még egyszer leírni:
Co Lee: Cirque de L'Homme
A magyar underground rap kedvelői is kaptak egy friss hiphop albumot. Co Lee egy ideje már ott van a műfaj lövészárkaiban, a Cirque de L'Homme-mal azonban egyértelműen ki szándékozik lépni a nyílt csatatérre. A tematika adott, Halász Kolos ugyanis bohócképző iskolát végzett, így magától értetődő a cirkuszos koncepció. De nem csak Co Lee viszonya a szórakoztatóbizniszhez, hanem a hatalmas közreműködőgárda felvonultatása is segíti a hallgatót, hogy egy bizarr cirkuszi előadáson érezze magát. Persze, itt nem a pejoratív értelemben vett bohócokról van szó, hanem a műfaj hazai képviselőinek olyan formátumairól, mint Goulasch (Slow Village), Beton.Hofi vagy Gyuris. Mellettük azonban az underground is képviselteti magát, Co Lee albumával már csak azért is érdemes megismerkedned, mert a szcéna olyan arcai kerülnek reprezentálásra, akikről talán nem is hallottál, de érdemes lenne.
Gracie Abrams: Good Riddance
Igen, suttogós fiatal énekesnőkkel tele a piac. Igen, Dunát lehet rekeszteni a hasonló karakterekkel mostanság, de Gracie Abrams kétségkívül az érdekesebb karakterek közül való. A 23 éves dalszerző-énekesnő debütáló albumán állandó munkatársa, a The Nationel zenekarból ismert Aaron Dessner dolgozott producerként, neki köszönhetjük Taylor Swift folklore-jának tetemes részét is, amivel erős hangzásbeli hasonlóságokat mutat a most megjelenő Good Riddance. Abrams első albumán Swift mellett még Phoebe Bridgers hatását érezhetjük erősen, ez megjelenik a szókimondó szövegekben is, amelyek a lehető legintimebb elmesélései egy önmagát kereső fiatal nő életének, aki nem szégyell sebezhető lenni.
Gorillaz: Cracker Island
Hiába áll fenn folyamatosan a veszély, a Gorillaz valahogy sosem szűnik meg „menőnek“ lenni. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy Damon Albarn és zenésztársai nagyon gondosan válogatják ki a közreműködőket legújabb lemezeiken, ráadásul odafigyelve arra, hogy azok aktuálisnak és meglepőnek is hassanak. Stevie Nicks például azért tök indokolt, mert a Fleetwood Mac bőven a sokadvirágzását éli a TikTok-nak köszönhetően, de ott van még korunk konkrétan legnagyobb popsztárja, Bad Bunny, illetve Thundercat és a Tame Impala is. A Cracker Island ezeken a neveken felül azonban nem meghökkentő, illeszkedik abba, amit eddig a Gorillaz csinált, és feltételezhetően ezután is csinálni fog.
shame: Food for Worms
„A shame-abumok Lamborghinije“ – írja a zenekar Instagram-posztjában, jelentsen ez bármit. Mindenesetre az Étel Kukacoknak (rendkívül kreatív cím, még ha nem is egy AZ ALBUM), avagy a Food for Worms egyértelműen a zenei kritikusok legjobban várt albuma a héten. A brit zenekar 2014 óta aktív, ez a harmadik nagylemezük, amelyen kicsit eltávolodtak a tőlük megszokott posztpunk ütemektől. A friss anyag jóval eklektikusabb zeneileg, mindamellett tele van emberi drámákkal: az Adderall például egy gyógyszerfüggő barát történetét írja le. A Food for Worms-t hallgatva a shame jóval barátságosabbnak hangzik, mint korábban, köszönhetően a lemez együttzenélős, session jellegének, de ez tökéletesen összehangban van a dalszövegekkel, amelyekben a barátság egyébként is kiemelt szerepet kap.
Számok
Azahriah: intovertált dal
Az mindig nagy médiazajt jelent, hogyha Azahriah új dallal jelentkezik. A zenész kiadójának, a Supermanagementnek posztjából kiderül, hogy a dal egy érkező nagylemez egyik előfutára, „annak ellenére, hogy kifejezetten gyors tempójú, vidám szám, fontos és komoly témát feszeget: azt, miként egyeztethető össze egy popsztár élete a folytonos reflektorfénnyel“. Azahriah mélyebb témával foglalkozik tehát, azzal, hogyan viseli a hírnevet egy olyan ember, aki egyébként nem kifejezetten érzi magát jól ötnél több ember társaságában. Az introvertált dal afféle utazós szám, amire vezetés közben együtt szomorkodhatunk az antiszociális újpalotai rocksztárral, aki visszasírja a gyerekkorát.
VALMAR: Magány Vagány
Ki gondolta volna, hogy megint nosztalgiáját élik az '50-es évek? Jó, mondjuk, lehet, hogy csak a VALMAR-fiúk ragadtak egy ilyen fura loophole-ba az Úristen sikerén megrészegülve, mindenesetre látszik, hogy ők szívből élvezik ezt a GenZ-Elvis szerepet. Új, Magány Vagány című daluk egész biztos felcsendül majd két David Guetta-sláger között a diszkókban, aztán mehet a rongyláb vagy micsoda, nem tudom, nem vagyok Fenyő Miki.
Brenka: TE + ÉN
„Kislánynak becézted őt, pedig fogalmad nem volt, hogy mekkora nő“ – énekli Dárdai Blanka, azaz Brenka legújabb dalában, amely afféle prototipikus R'n'B-ballada. Ebben segíti a háttérben felcsendülő zongoratéma, illetve a '90-es éveket idéző dob- és basszusgroove, amelyekért feltételezhetően Doór Mátyás és Gerendás Ruben feleltek, akik az énekesnő állandó zenésztársai.
Halsey: Die 4 Me
Mik nem történnek. Volt egyszer 2019-ben egy Hollywood's Bleeding című Post Malone-album, amelyen elhangzott egy Die For Me című dal Future és Halsey közreműködésével. Azon Halsey olyat énekelt, hogy a rajongói nem tudtak betelni vele, úgyhogy nem hagyták békén: ezt a vendégverzét neki egy külön számon is ki kell adni. A 28 éves amerikai énekesnő engedett a nyomásnak, ma pedig megérkezett a várva várt Die 4 Me, ami olyan, mint egy feldolgozásdal, de mégsem az, mert tartalmaz azért némi új inputot, aminek a Halsey-fanok kérdés nélkül nagyon örülnek majd.
Jonas Brothers: Wings
Újra van Jonas Brothers! Mondjuk követni is nehéz már, hogy mikor van és mikor nincs, ami viszont biztos, hogy érkezik az új album, amelyről itt is van az első single. A Wings nem egy kifejezetten hosszú dal, a két percet sem éri el, de így is tíz dalszerző dolgozott rajta a fiúkkal együtt. Érdekesség egyébként, hogy a május 12-én érkező JoBros nagylemez címe THE ALBUM lesz, legközelebb azért illene összebeszélni T. Danny-vel, mert így kicsit kopinak tűnik a dolog. Na mindegy:
