BME, Origo, Euroexam, iTOLC, telc, DELF, DALF, stb. – választék lenne a nyelvvizsgatípusok között, csak sajnos kereslet nincs rájuk, ahogy a legfrissebb felmérések is mutatják.
2022 óta drasztikusan csökkent a magyarországi nyelvvizsgázók száma – világított rá az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztály (NYAK) adataiból.
Az adatok szerint 2013 és 2019 között átlagosan évi 120-135 ezren nyelvvizsgáztak: leginkább középiskolások és egyetemisták állították próba elé nyelvtudásukat. Azonban ez a szám 2020-ra alig több mint 86 ezerre esett vissza – ami egyébként egyáltalában nem meglepő, hiszen a koronavírus-járvány ideje alatt sorra zártak be a nyelviskolák, maguknak a nyelvvizsgaközpontoknak is újfajta működési elven kellett dolgozniuk és, hát, nyilván a nyelvvizsga-amnesztia sem tett jót a magyarok nyelvtudásának. A nyelvvizsgázók száma azóta sem emelkedett vissza az eredeti szintre: 2021-ben 85 504 fő szerzett nyelvvizsgát, tavaly pedig már csak 82 836-an.
Amnesztiamizéria
2021-ben és 2022-ben igen nagy port kavart a sajtóban, hogy kormányunk a járványra hivatkozva nyelvvizsga-amnesztiát rendelt el, ami a „nyelvérzékkel nem rendelkező“ egyetemisták és már a több éve végzettek számára is igen nagy felüdülést jelentett, hiszen így azok is megkaphatták a diplomájukat, akik nem szerezték meg az ahhoz szükséges nyelvvizsgát. Ez meg is látszott a nyelvvizsgázók számán és életkori összetételén: úgy tűnik, hogy a középiskolások még mindig fontosnak tartják a nyelvtanulást, így a 14-19 év közötti nyelvvizsgázók száma nagyjából visszaállt a 2020 előtti szintre, az idősebbek közül azonban jóval kevesebben vizsgáznak, mint a korábbi években.
REFRESHER-KVÍZ: Te felismered a magyar városokat a Kossuth Lajos utcájukról?
2024.10.5 8:08
2022 végén ráadásul a parlament még át is csúsztatott egy jó kis felsőoktatási törvény módosítást, amely alapján már nem központi elvárás a diplomához a legalább B2-es, vagyis középszintű nyelvvizsga, a nyelvi követelmények tantervbe való felállítása ezentúl pedig az adott felsőoktatási intézmény feladata lesz... ha egyáltalán szeretnék. Azaz könnyen lehet, hogy ez a korosztály később sem fog visszatérni megfelelően a nyelvtanuláshoz.
Az amnesztia kapcsán egyébként nagyon megoszlottak a vélemények.
Azzal illik tisztában lenni, hogy „nyelvérzék“, mint olyan, a kognitív nyelvészetben egyáltalán nem létezik, ez inkább egy közszájon forgó kifejezés, mellyel az anyukák magyarázkodnak szülői értekezleten, hogy gyermekük miért is hármasra írta azt az angol témazárót.
Ebben az esetben is a fejétől bűzlik a hal: a teljes magyar oktatási rendszert lenne érdemes megreformálni, amelyben a tanárok tehermentesítése által minden diák és hallgató megfelelő figyelmet kaphatna az idegen nyelv elsajátítása érdekében, hogy a későbbiekben, netán az adott felsőoktatási intézmény elvégzése után, több nyelven beszélő szakemberekként értékesíthessék tudásukat a munkaerőpiacon.
