Nehéz elképzelni akár egy napot is nélkülük, hiszen ezekkel a platformokkal kelünk és fekszünk, de az állandó impulzusokért a mentális egészségünkkel fizetünk.
A kutatások szerint egy nap átlagosan 2,5 órát töltünk a különböző közösségi média felületeken, de a tinédzserek (többségében lányok) akár 3 órát is lóghatnak ezeken az oldalakon. Az agyon filterezett, retusált és leegyszerűsített online tartalmak fogyasztásával töltött órák hatása pedig az emberek mentális állapotán is tetten érhetőek. Ezek azonban nem visszafordíthatatlan folyamatok, a kutatók szerint ugyanis már egy kéthetes közösségi média detox segít visszavenni az irányítást a dopamintermelésünk felett, és helyreállítani a lelki egyensúlyt.
Te is kaptad már azon magad, hogy leültél, hogy megnézd, történt-e valami érdekes, aztán egy jó fél-egy órával később ocsúdtál fel az agyzsibbasztó görgetésből, amikor már a hüvelykujjad is begörcsölt? Ne aggódj, nem vagy ezzel egyedül. Valószínűleg a legtöbben megtapasztaljuk, milyen nehéz ellenállni annak, hogy beszippantson a közösségimédia-platformok impulzusáradata. Bár az adott pillanatban azt érezhetjük, történik valami, valójában értékes idő tűnt el az életünkből a semmittevéssel. Ez nem léhaság, ezeknek a platformoknak a felépítése és funkciói egy fő célt szolgálnak, hogy a felhasználók minél több időt töltsenek ott. Míg ezzel a világ legnagyobb tech cégeinek zsebét tömjük, a mentális egészségünk látja kárát.
7 tartalomgyártó, aki igazolja, hogy a divat szeretete nem testalkat függvénye
2026.1.28 10:47
Teljesen elszakadni a közösségi oldalaktól azért nem kell, és a mai modern társadalomban talán nem is igazán lehet, de a saját érdekedet szolgálja, hogy visszafogd és kontrolláld az online jelenléted. Egyre többen érzik ezt, nem véletlen, hogy az elmúlt hónapokban 60 százalékkal megugrott az angol „social media detox” kifejezésre irányuló Google-keresések száma.
De vajon tényleg van hatása, ha pihentetjük a nyakunkat és az agyunkat azzal, hogy elszakadunk a telefonunktól? A kutatók szerint nagyon is, és még téged is meglephet, mennyivel jobban érzed majd magad utána.
A közösségi média hatása az agyra
Kellemetlen beismerni, de ha őszinték vagyunk magunkkal, akkor tudjuk, hogy túl sok időt töltünk a telefonunk nyomkodásával. Ezt az Oxford University Press is alátámasztja, amely a „brain rot”, vagyis „agyrohadás” kifejezést választotta 2024-ben az év szavának. De ne ostorozd magad azért, mert olykor beszippantanak a különböző közösségimédia- platformok. Ezeket szándékosan úgy alakították, hogy minél inkább a rabjává váljunk azáltal, ahogy az agyunk jutalmazási rendszerére hatnak.
Anna Lembke, függőségi orvosszakértő, a Dopamine Nation: Finding Balance in the Age of Indulgence című könyv szerzője rámutatott, hogy az emberek ugyanúgy függőjévé válhatnak az online médiának, mint a kábítószereknek vagy szerencsejátéknak. Abból, amit a drogok és az alkohol agyra gyakorolt hatásáról tudunk, arra következtethetünk, hogy hasonló folyamat játszódik le, amikor elmerülünk a közösségi platformok hírfolyamában: minden egyes lájk, komment vagy cuki macskás videó a dopamin, az agy „jó érzésért felelős” hormonjának megugrását váltja ki.
Lecsekkoljuk a randipartnerünket, a HR meg minket – Fejes-Vékássy Lilivel az online stalkolás árnyoldalairól is beszélgettünk
2025.10.7 15:42
Az agyunkat azonban úgy tervezték, hogy fenntartsa az általános dopamin-egyensúlyt. Ezt a törékeny harmóniát a végtelen görgetés megbontja, ami arra készteti az agyat, hogy kevesebb dopamin termelésével vagy annak továbbításának lassításával kompenzáljon. Idővel ez „dopaminhiányos” állapothoz vezethet, aminek következtében az agyunk még online töltött idő után fog sóvárogni, hogy ismét helyreálljon az egyensúly.
Lembke szerint a közösségi média által kiváltott dopaminciklus szüneteltetése lehetővé teheti az agy számára, hogy visszaállítsa a jutalmazási pályákat, és így megállíthatjuk a kényszeres túlfogyasztást, ami az „agyrohadáshoz” vezet.
Digitális tisztítókúra
„Míg a tisztítókúrák nagy része teljesen felesleges, hiszen több szervünk is van, ami méregtelenítő funkciót lát el, addig a közösségi média detox a legfrissebb kutatások szerint annál hatásosabb lehet. Azonban ez a megtisztulási folyamat mindenkinél máshogy nézhet ki“ – mondta Paige Coyne, annak a tanulmánynak a társszerzője, amelyben 31 fiatal felnőtt esetében vizsgálták a kéthetes közösségi média-megvonás egészségügyi hatásait.
Fabrizio Romano felépítette saját birodalmát, majd nagyot köpött, és alállt: Hogyan kezdi elveszíteni hitelességét az újságíró?
2025.9.2 15:06
Az agy jutalmazási pályáinak átprogramozásához Lembke a lehető leghosszabb elvonókúrát, ideális esetben egy legalább négyhetes periódust javasol. Ha ez elképzelhetetlennek tűnik számodra, jó hír, hogy még a rövid szünetek is hatékonynak bizonyultak a mentális egészség javításában. Egy tanulmány, amelyben összesen 65, 10 és 19 év közötti lány vett részt, arra jutott, hogy már három nap kihagyás a közösségi média használatban javította az alanyok önbecsülését, ennek eredményeként pedig kevésbé érezték magukat rosszul a testük miatt.
Hogyan birkózz meg az elvonási tünetekkel?
Akár több hétre kivonulsz az online térből (előtte persze ne felejtsd el ezt bejelenteni), akár csak a napi használatot korlátozod, az első néhány nap gyötrelmes lesz. „Ha ezt átvészeled, már jó úton haladsz“ – állítja Sarah Woodruff, aki a fentebb említett Coyne-nal közösen írt közösségi média detox tanulmányt.
Lembke szerint az olyan „elvonási tünetek”, mint a sóvárgás vagy a szorongás itt is jelentkezhetnek, mivel az agy alkalmazkodik a dopamin alacsonyabb szintjéhez. De azzal, hogy elviseljük ezeket a kellemetlen érzéseket, az agyunk jutalmazási útvonalai újraindulhatnak, ezzel megálljt parancsolva a sóvárgás és a fogyasztás ördögi körforgásának. Végül a sóvárgás megszűnik, és könnyebb lesz átvészelni a napot állandó dopaminlöket nélkül.
A kéthetes méregtelenítés végére, amikor a közösségi médiafogyasztást napi 30 percre korlátozták, a résztvevők többsége a vizsgálatot megelőző időszakhoz képest jobb mentális állapotról számolt be, például nagyobb elégedettségről az életükkel, alacsonyabb stressz-szintről és jobb minőségű alvásról.
Az agyunk jutalmazási útvonalainak újrahuzalozása mellett ez a szünet segíthet tudatosítani, milyen a kapcsolatunk a közösségi oldalakkal.
Ezt az időt arra használhatjuk, hogy hátralépjünk egyet, és jobban tudatába kerüljünk annak, mit is csinálunk a közösségi médiában, és hogy hasznunkra van-e
– tanácsolta Woodruff.
Az egyensúly fenntartása a digitális korban
A méregtelenítési időszak után fontos, hogy határokat szabjunk, amik meggátolják, hogy visszatérjünk a korábbi káros szokásmintákhoz és a túlfogyasztáshoz.
Azt javaslom, hogy hozzunk létre fizikai vagy mentális korlátokat magunk és a közösségi média között. Olyan dolgokat, mint például, hogy nem tartjuk a telefonunkat a hálószobában, vagy kikapcsoljuk az értesítéseket
– tanácsolja Lembke.
Ha a gyorsan ható dopamint késleltetett kielégüléssel helyettesítjük, az is segíthet egyensúlyban tartani az agyi jutalom útvonalakat. „Az egészséges dopaminforrások általában előzetes munkával jönnek létre” – mondja Lembke, olyan dolgokat felhozva példaként, mint a hangszeren való játék vagy a főzés.
A szakértők azt javasolják, hogy a kiegyensúlyozott közösségi média-használat fenntartása érdekében a nyaraláshoz hasonlóan egy évre előre tervezzünk be hosszabb időszakokat, amikor kiiktatjuk az életünkből a közösségi médiát. Ahogy a szakértők is mondják, nem szabadulhatunk meg teljesen a közösségi médiától, de ha időnként pihenteted ezek használatát, az segíthet az újraindításban és abban, hogy reálisan lássuk, miként használjuk ezeket a platformokat, és hogyan érezzük magunkat tőlük.
