A leginkább TikTokon és Instagramon látható haul videók, amikben influencerek tömérdek terméket mutatnak be a lehető legtrükkösebb módon, egyszerre használják ki önbecsülésünket és teszik tönkre a bolygónkat. Vajon miért imádjuk ezeket a kontenteket?
Állok egy új bolt közepén, amely megszédít azzal, hogy mennyi olcsó, színes, hasznosnak tűnő holmit árul, és azon gondolkodom, hogy valóban szükségem van-e egy újabb bögrére, csak azért, mert mosómedvés. Egyszerre kell mérlegelnem az otthoni bögréim számát, és hogy valóban fogom-e annyiszor használni, mint tervezem. De foglalkoznom kell azzal a megbúvó feltételezéssel is, hogy valójában csak azért vásárolom meg ezt a cukiságot, hogy legyen vele egy menő képem Instán, amivel megmutatom, hogy engem mennyi kreatív holmi vesz körül. Hiszen én ilyen kreatív ember vagyok. Majd felmerülnek újabb kérdések. Kik csinálták ezt a bögrét? Hogyan került Budapestre? Mennyit utazott konténerhajókon, hogy én aztán egy képen pózoljak vele?
@tori_walker.nn 🤍 #tori_walker#fyp#viral♬ SHEIN CART - Stilo Magolide
A garbage-pokol
Az, hogy mérlegelek, kemény munka eredménye. Nem tudom, mikor kezdett el vásárlás közben eszembe jutni, hogy a kiszemelt tárgy, pulóver, esetleg étel hogyan szerepel majd az IG-képeimen, de tudom, hogy káros és tudom, hogy velem van. Azt is biztosan tudom, hogy a komolyabb mérlegelés annak az eredménye, hogy megszállottan kezdtem el nézni a DepressionDotGov fiók alatt futó TikTok de-influenszer videóit, aki borzasztó szórakoztató módon mondja el a platform legtipikusabb influenszer videóiról azt, hogy minden benne szereplő termék egyszerűen „garbage” – vagyis hulladék.
@depressiondotgov Replying to @Kyrie Mae I love that!! I definitely feel better when I have more of a financial cushion. Here’s some #garbage to avoid #deinfluencing#overconsumption#keychain#selfdefensekeychain#keychainscoop#mysteryballscoop♬ original sound - DepressionDotGov
Bár rám és a vásárlási szokásaimra hatással volt a social media, ettől függetlenül sose találkoztam azzal a pokollal, amiket a garbage-díva elemez. Videók, amelyeken fiatal, gondtalan nők bemutatják, hogyan mossák el a 30 darab Stanley-ből álló gyűjteményüket, egyfajta spa-élménnyel meglepve a kulacsaikat, amiknek pont az lenne lényege, hogy elég lenne csupán egy darabot venned egész életedre (Sponsored by Stanley!). Homeoffice-dolgozók, akik bemutatják a napkezdésüket a mini kávéfőzővel, mini jégkészítővel, a szettjükhöz illő kávéspohárral, a bézs színű tollaikkal, négyfajta fertőtlenítő eszközükkel, a laptopjukhoz kapcsolt nasitartóval és a hatfajta gemkapoccsal, amit évek óta nem használ senki (sponsored by Amazon!). Rendrakós videók, amikben megismerhetjük, hogy Jessica hogyan teszi rendbe a 75 darab rúzsát az új műanyag tartóival. Mini autóhűtőpakolós videók, amikben láthatjuk, hogyan van katonás sorban helye a 15 grammos kiszerelésű gumicukroknak, másfél decis kóláknak és háromdarabos cukorkáknak. És persze a klasszik haul videók, amikben az amerikai Jess nagyjából 45 temus dobozt bont ki különböző parfüm- és arcápolószermintákkal és legalább húsz pólóval. (Sponsored by Temu!) Walmart-körutak hosszú műkörmökkel, amikben főhősünk, nevezzük most Tishának, mindent megvesz, ami picit is cuki. (Sponsored by Walmart!) És tényleg, minden garbage. Még amit én is megvennék, igazából az is garbage.
Vegyél műanyagot, amit műanyagba csomagolunk
Összeszorul a szívem a videók láttán és közben persze örülök, hogy annyira nem is vagyok borzalmas ember. Ehhez képest az én hatásom az anyabolygóra már-már semmi. De fáj, hogy kétgrammos ételek vannak műanyag zacskókba csomagolva, fáj, hogy minden postacsomag tele van újabb és újabb fóliákkal, fáj, hogy tudom, hogy negyven rúzst senki sem használ és a sminktermékek csomagolásának lebomlása különösen problémás. Fáj, hogy ennyien vásárolnak meg gondolkodás nélkül ennyi felesleges dolgot, amiből aztán úgyis hulladék lesz és ez látszólag eszükbe se jut. Mert fő a birtoklás, fő, hogy valami cute, fő, hogy megtegyük, amit megkövetel a szerződés a kínai gyárral.
Fáj, hogy az influenszerek tönkreteszik a bolygónkat, miközben a követőik agyát is olyan hulladékként kezelik, mint a negyvenedik művirágot.
Azt hiszed, drámai vagyok, pedig a pusztítás valós, és pont ez a pusztítás van ebben a szcenárióban beturbózva. A Zerra & Co adatai szerint a kozmetikai ipar évente több mint 120 milliárd műanyag csomagolást állít elő, ráadásul többnyire nehezen újrahasznosítható anyagból. A fast fashion ipar évente 92 millió tonna textilhulladékot termel, míg az ultra fast fashion 100 millió tonnát. És ehhez még adjuk hozzá, hogy mindkét divatiparágban leginkább műanyagba csomagolják a termékeket, aminek nagy része szintén nem lesz újrahasznosítva – vagy nem is lehet újrahasznosítani. A Medium.com adatai szerint a világon felhasznált alapanyagok mennyisége 2000 óta, alig több mint két évtized alatt 70 százalékkal nőtt. Így nagyjából jelenleg kilenc hónap alatt fogyasztjuk el azt, amit a bolygó egy év alatt termelni képes. Vagyis felzabáljuk a bolygót.
@cortneydryden Is Walmart the new Target?! 👏🏼 #walmart#walmarthaul#comeshoppingwithme♬ original sound - cortneydryden
Vásárolj többet, fogyaszd kevesebb ideig!
És ezen a kifulladó bolygón alapvetővé vált az, hogy a termékek, amiket megvásárolunk, lehetnek gagyik, de legalább olcsók. Számos felhasználó védi ijesztő könnyedséggel a kacatokat árusító kínai online nagyhatalmakat azzal, hogy „lehet, hogy gagyi az a lámpa, de 1300 forint volt, ha tönkremegy, veszek másikat”. Ez a hozzáállás vérdermesztően könnyen írja felül azt a súlyos morális vádat, hogy amúgy komolyan megeshet, hogy azt a lámpát egy 10 éves gyerek készítette. De felülírja azt is, hogy a szemünk előtt változik meg a klíma. De ha ez az új világrend, ez az új világrend: „vásárolj többet, fogyaszd kevesebb ideig!”
És tegyük a szívünkre a kezünket. Ez az attitűd mindannyiunkban bennünk bujkál. De hogyan jutottunk el idáig? Úgy, hogy ez az attitűd mindig bennünk volt, mindig belénk volt kódolva, csupán... most már a világ is ennek kedvez.
@gracemadsfitz Unboxing haul !!!! 💖 #haultok#aestheticunboxing#unboxinghaul♬ exes - Tate McRae
Egy kis szociológia – egyszerűen így működünk
A Fashion Revolution cikke több fontos szociológiai és társadalmi fogalmat is felhoz a témában. Ilyen például a társas összehasonlítás elmélete, amit 1954-ben hívott életre Leon Festinger. A szociológus gondolkodását követve emberek gyakran ítélkeznek azok felett, akiket kevésbé látnak értékesnek, hogy ezáltal erősítsék meg saját önbecsülésüket. Ebből is fakad az, mikor az emberek azért vásárolják meg a harmincadik szuper és különleges szemhéjpúdert, mert úgy érzik, ezáltal tudnak többnek látszani. Például fel akarnak emelkedni az influenszerek szintjére – figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy minden bizonnyal ezt a sok cuccot ők ingyen kapják.
Hegyi Fanni pszichológus beemeli a fogyasztói önkép fogalmát is: „Ez arról szól, ahogyan a fogyasztók látják magukat, és ahogyan szeretnék, hogy mások látnák őket. A fogyasztói önkép megértése kulcsfontosságú a marketingesek számára, hogy hatékony márkaépítési stratégiákat dolgozzanak ki és olyan termékeket hozzanak létre, amelyek összhangban vannak a fogyasztók identitásával.”
Ide kapcsolódik Thorstein Veblen gondolata, a „feltűnő fogyasztás”, aminek lényege, hogy az ember szereti mutogatni a vagyonát, mert ezáltal prezentálja a világnak, hogy ő többet ér, mint mások. Az uralkodók mindig palotákban laktak, az arisztokraták mindig drága ruhákban jártak, a celebek pedig csodás utazásokról live-olnak. A helyzet változatlan, csak éppen rosszabb. Hiszen a vagyon mutogatása vagy éppen a rosszabb anyagi helyzet titkolása, elfedése sose volt ennyire fontos és sose volt rá ennyi platformunk és eszközünk. Mindenki páváskodhat.
Ezek a folyamatok a társadalomban eddig is jelen voltak, ám napjainkban a jelek szerint erőre kaptak. Korábban meglehetősen limitált képet láttunk a gazdagokból, ráadásul a piac kínálata sem volt olyan, hogy a közember nagy erőkkel tudott volna többnek látszani. Ez mára gyökeresen megváltozott azzal, hogy néhány perc alatt elképesztő mennyiségű influenszer tartalmával találkozhatunk, akik ráadásul nem mindenképpen egy elképesztően vagyonos, elérhetetlen életet mutatnak be, hanem olyan tárgyakat, amikre nekünk is van pénzünk. Mert ezek a tárgyak általában túlságosan olcsók. Ki ne akarna egy gigászi méretű ruhatárat, csupán néhány ezer forintból? A haulozó, rendrakó és Walmartokban tömegvásárló influenszerek – és leginkább a mögöttük lévő marketinggéniuszok – valójában megfogták az emberi természet néhány alapvető funkcióját és összepasszintották az ultrafastfashion és a Temu világával és...
@sollpenavlogs Organizando todo mi maquillaje 🥹🧼🫧 vamos una por una pero llegaremos 🤭 #asmrvideo#asmr#asmrcleaning#asmrmakeup#makeuporganization#makeup#vanityroom♬ original sound - SOL PENA
...és elhoztak egy új világot
Ahol megjelent egy újabb fogalom, az emotional spending, vagyis az érzelmi költekezés, amit kiskereskedelmi terápiának is neveznek. Ez szorosan kapcsolódik Edward Bernayshez, hiszen azt írja le, mikor vásárlás közben az érzelmeink vezérelnek és nem tudunk racionális döntést hozni. Hegyi Fanni szerint itt nemcsak magára a vásárlásra kell gondolni, hanem az egész élményére, amely dopamint szabadít fel: kezdve a böngészéstől egészen addig, míg nálunk nincs a termék. „Ha rossz napunk van, egy új kütyü vagy ruhadarab megvásárlásával akarjuk enyhíteni a fájdalmat” – mondja a szakember – „Az, hogy különböző oldalakon, nagy mennyiségű termékre tehetünk szert, viszonylag kevés költséggel, még inkább össze tud kapcsolódni az érzelmi vásárlásból adódó érzéssel, hogy hiszen ezt én is megtehetem, én is lehetek olyan, mint a kedvenc influenszerem.”
Bár a szakember szerint nincs semmi baj azzal, ha néha mi is beleesünk ebbe a csapdába, de ha kicsúszik a kezünkből, ha kárt okoz a pénzügyeinknek, vagy ha egészségesebb megküzdési mechanizmusok helyett használjuk, akkor problémává válhat.
Valahol mind áldozatok vagyunk
Genetikailag vagyunk kódolva a fogyasztásra, pont egy olyan korban, ahol a legkönnyebb dolog fogyasztani. Ám megfelelő énképpel ki lehet kerülni az ész nélküli vagy valós érv nélküli vásárlást. „Minél inkább van egy megfelelő énképünk, ahogy fejlődik a személyiségünk annál inkább vagyunk képesek ésszerűen mérlegelni” – mondja Hegyi Fanni. „Ezért nagyon fontos, hogy a fogyasztók, eljussanak egy olyan mentálisan stabil szintre, kialakuljon egy olyan egészséges énkép, hogy meg tudjon történni egy racionális szelektálás a között, hogy mi az, amit a influencerektől internalizálni kell és mi az, amit elkerülni.”
A végén amúgy megvettem a bögrét. De tényleg sokat használom.