2024.5.21 16:05
Olvasási idő 1:38
Kovács M. Dávid

Száz év után előkerültek az Egri csillagok első filmváltozatának elveszettnek hitt részletei

KULTÚRA EGRI CSILLAGOK FILMEK MAGYAR FILM

A Sinkovits Imrével és Venczel Verával forgott kalandfilm valójában egy remake volt. Gárdonyi regényét a később Hollywoodban befutó Fejős Pál vitte filmre az 1920-as években. A némafilm részletei a Vicát alakító Jankovszky Mara hagyatékából kerültek elő.

Az Egri csillagok első filmváltozatának több filmdarabkája került elő az egykori főszereplő hagyatékából, aki Vicuskát alakította az 1923-ban forgatott produkcióban. Minderről Kurutz Márton, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának kutatási és gyűjteményi vezetője egy baromi izgalmas cikkben számolt be.

A mintegy 120 villanásnyi jelenetet az Egri csillagok Cecey Éváját alakító színésznő, Jankovszky Mara őrizte meg, amit aztán a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumában sikerült életre kelteni. A némafilmet Jankovszky Mara akkori férje, Fejős Pál rendezte, aki később Hollywoodban vált világhírű filmrendezővé.

Valaha megvolt neki a film teljes kópiája is, de valaki egyszer megijesztette, hogy kockázatos ilyen tűzveszélyes filmeket a lakásán tárolni, és szegény ijedtében kidobta az összes filmtekercset a kukába. Később aztán ezt nagyon megbánta

– mondja a cikkben Dénes István karmester és zeneszerző, aki Jankovszky Mara oldalági rokonaként a színésznő hagyatékának megmentője.

A fennmaradt filmkockák ötletes és változatos látványvilágról adnak képet. A színésznő azokat a filmvégeket kapta meg az operatőrtől, amelyek a kamera elindulásakor vagy leállásának pillanatában készültek, emiatt egyes képkockákon fekete fénybeégések láthatók. Ennek ellenére az arasznál is kisebb, néhány kockás csíkok bemozgathatók, ami még izgalmasabbá teszi a kísérletet – írja a Nemzeti Filmintézet keddi közleményében, amit az MTI-hez juttatott el.

Részlet Fejős Pál 1923-as, Egri csillagok című filmjéből.
Részlet Fejős Pál 1923-as, Egri csillagok című filmjéből. Forrás NFI

A filmet száz évvel ezelőtt, nem sokkal Gárdonyi halála után kezdték forgatni az akkori politikai és szakmai szervezetek támogatásával. A belügyminiszter külön rendeletben engedélyezte, hogy az egész ország területén forgathassanak. A várostromot a Cseszneki várban vették fel, de forgattak a gellérthegyi Citadellánál, a budai vár egyik bástyájánál, valamint egy fennmaradt képkocka alapján a sümegi várnál is.


A budai királyi palota tróntermét a Kossuth Lajos téri Kúria épületének előcsarnokában rendezték be, a konstantinápolyi külsőket pedig a Tabánban és az állatkertben forgatták. Az egri vár alatti kazamatarendszer jeleneteit a Pál-völgyi-cseppkőbarlang akkor még feltáratlan járataiban fotografálták fáklyaláng fényében.

A stáb engedélyt kapott a Mátyás templomban történő forgatásra is, ez azonban botrányba fulladt, amikor éjjel a kocsmából hazatérő budai polgárok rátörték a kaput a templomban dolgozó filmesekre.

A film premierjét az egri Uránia moziban tartották, ahol Gárdonyi édesanyja is ott ült a nézőtéren. Az egyetlen színész a filmben, akinek jól ismeri játékát az utókor, a Jumurdzsákot alakító Makláry Zoltán, akinek ez volt élete első filmszerepe.

A bemutatón Fejős Pál már nem vett részt, mivel időközben Amerikába utazott, ott csinált magának filmes karriert, majd – ahogy Ráduly György, a Filmarchívum igazgatója a Kultúra.hu cikkében meséli – világhírű antropológus, többek között a Stanford, a Yale és a Columbia egyetem professzora lett.

Az 1923-as némafilmmel kapcsolatos kutatás részletei az NFI Filmarchívum oldalán olvashatók, ugyanitt látható a Jankovszky-hagyatékban fennmaradt dokumentumok és fényképek galériája is.