Az önjelölt neoludditák és a digitális detoxba vonulók egyre inkább keresik a minimális funkcióval rendelkező butatelefonokat, de az iparági szakértők szerint alternatívákra van szükség ahhoz, hogy a lebutított készülék gazdaságilag életképes legyen.
Az Apple legelső iPhone-ja idén lesz 17 éves, ami alapjaiban változtatta meg a telefonokhoz való hozzáállásunkat és az elvárásainkat. Azóta egy generáció nőtt fel, akik már nem ismerték az okostelefon nélküli életet, és ahhoz is elég idő telt el, hogy ne csak a pozitívumait, de az árnyoldalát is lássuk, amit számtalan tanulmány, és a saját empirikus tapasztalataink is alátámasztanak.
Tisztában vagyunk vele, hogy milyen árat kell fizetni, ha az egész világot a kezünkbe tartjuk: a telefonok amellett, hogy elvonják a figyelmünket, nehezítik a koncentrációt, befolyásolják az alvást és a mentális problémáknak sem tesznek jót. Mára azért léteznek módjai, hogy ezeket a káros hatásokat csökkenteni tudjuk. Ott vannak például az alkalmazások, amik korlátozzák a képernyőidőt, egyesek pedig drasztikusabb lépéshez folyamodnak, és visszatérnek az állandó kapcsolattartás előtti időkhöz, úgy, hogy átállnak a butatelefonra, vagyis olyan készülékre, ami csak az alapvető funkciókkal rendelkezik, mint a telefonálás, SMS-ezés vagy az ébresztőóra. Egyes butatelefonok a 90-es évekbeli flip-telefonra hasonlítanak, míg néhány csúcskategóriás készülék borsos áron nyújt lebutított okostelefon-élményt.
Az aggódó szülők is gyakran folyamodnak hasonló eszközökhöz, hogy távol tartsák a gyerekeiket az okostelefonoktól, amik elvonják a figyelmüket, és felelősek lehetnek az ADHD kialakulásában. Az idősebb korosztály – ami még a telefonok előtti időkben szocializálódott – jellemzően az egyszerűbb, nyomógombos telefont részesíti előnyben, a nem irodai munkát végző, például az építőiparban vagy mezőgazdaságban dolgozó munkásoknak szintén szimpatikusabb lehet egy robosztus készülék, de az a hétköznapi felhasználó is nagy eséllyel választja ezt, aki nem tudja megengedni magának az okostelefont. Emellett egy trend is lett az okostelefonok elhagyása: a közösségi médiának búcsút intő tinédzserek neoludditákként hivatkoznak magukra.
A trend népszerűsége ellenére a telefongyártóknak nem sok érdekük fűződik ahhoz, hogy ilyen készülékeket kínáljanak. Mivel az okostelefonok teszik ki a telefonáladások túlnyomó többségét, a technológiai óriások számára kevés gazdasági ösztönzőerő van arra, hogy fejlesszék az üzletágat, új butatelefonokat dobjanak piacra, vagy frissítsék már meglévő kínálatukat.
Techcégek gazdasági érdeke ≠ butatelefon
A BBC cikke szerint a butatelefonok piaca nem nagy ugyan, de létezik. A Counterpoint Research 2023. augusztusi adatai szerint az Egyesült Államokban az alapfunkciókkal rendelkező butatelefonok a mobiltelefonpiac mindössze 2%-át teszik ki, ami bár elenyésző szám, még így is rengeteg készüléket jelent: becslések szerint csak az Egyesült Államokban az év végéig nagyjából 2,8 millió ilyen készüléket fognak értékesíteni.
„A feature phone-ok (hagyományos telefon) továbbra is konzisztensek az Egyesült Államokban, mivel egyszerű, robosztus kialakításuk és megfizethetőségük bizonyos demográfiai csoportokat szólít meg” – állítja a piackutató cég. „Bár a piacon nem lesz jelentős kiugrás, vannak olyan állandó igények, amelyek az okostelefonok által dominált piacon is megteremtik a hagyományos telefon iránti állandó keresletet.”
Jim Roberts, a texasi Baylor University Hankamer School of Business marketingprofesszora szerint a világ butatelefonjainak nagy hányadát az Egyesült Államokban adják el, becslése szerint körülbelül 20%-ot.
A fogyasztók azt tapasztalják, hogy nem boldogok, vagy kevésbé boldogok, mint szeretnének lenni. És mivel sok időt töltenek el telefonnyomkodással, a mobilt kiáltják ki bűnbaknak.
Bár a telefongyártók jelentős összegeket húznak be a mobiltelefonok eladásából, a lecsupaszított hardverű készülékekből nehezen tudnak profitot termelni. A techóriások, akik gyakran a szoftverekből vagy speciális hardverekből generálnak bevételt, foggal-körömmel harcolnak az okostelefonhasználat csökkentése ellen, mert a hagyományos telefon eladásai sokkal kisebb haszonkulccsal operálnak.
A butatelefon buktatói felhasználói oldalról
Bár akadnak cégek, akik még mindig büszkélkedhetnek a kínálatukban butatelefonnal, Thomas Husson, a Forrester Research alelnöke és vezető elemzője nem számít arra, hogy a mostani üzleti modell hosszú távon fenntartható. Az alacsony haszonkulcs mellett egy fontos aspektus még, hogy az ilyen készülékeken futó technológia idővel elavulttá válik, és nem lesz képes működni: a butatelefon-felhasználók világszerte fognak ráfázni, ha a 2G és 3G hálózatok teljesen eltűnnek. Ráadásul sok munkahely – még az alacsonyabb bérű állások is – megkövetelik, hogy az alkalmazottak olyan telefonokat hordjanak maguknál, amikre applikációkat lehet telepíteni. A nap végén tehát nem biztos, hogy elég butatelefont vásárló ügyfél lesz ahhoz, hogy akár a legprofibb üzleti modellnek is legyen létjogosultsága.
Mik lehetnek az életképes alternatívák?
Husson szerint annak érdekében, hogy az egyébként hiánypótló butatelefon gazdaságilag életképes tudjon maradni, a cégek kialakíthatnak olyan prémium termékeket, amik az okostelefonhoz hasonlóan „tudják hozni a számokat.“ Már most akad néhány olyan vállalkozás, akik próbálják meghódítani ezt a speciális piacot, a butatelefonok egyfajta modern változatát kínálva. A New York-i székhelyű Light például egy olyan testreszabható készülékeket gyárt, ami minimalizálja az internetnek, a közösségi médiának és más zavaró tényezőknek való kitettséget, de nem iktatja azt ki teljesen.
„A Light Phone-nal nem egy butatelefont próbálunk létrehozni, hanem egy tudatosabb telefont – ez egy prémium, minimalista készülék, ami egyébként nem technológiaellenes” – mondja a vállalat társalapítója, Joe Hollier. A készülék jelenleg 299 dollárba (106 ezer forint) kerül, ami árban már összevethető az alsó- vagy középkategóriás okostelefon-modellekkel. És bár ez elég nagy ár egy lebutított okostelefonért, az iparági szakértők szerint ez egy módja annak, hogy a vállalatok gazdaságilag életképessé tegyék a hiánypótló termékeket.
A hagyományos mobiltelefonokkal szemben, amiket általában alacsony ár és strapabíróság jellemez, a Light a telefonjait olyanoknak szánja, akik egy lájtosabb digitális detoxra adnák a fejüket, de nem mondanának le a stílusról és bizonyos funkciókról, mint például a naptár, a zenestreaming vagy a GPS.
Az év elején a Punkt svájci márka is debütált egy 750 dolláros (265 ezer forint) okostelefonnal, ami luxusmegjelenést biztosít, de csak azt alapvető funkciókkal rendelkezik.
Az amerikai székhelyű Ghost Mode stratégiája más megközelítést alkalmaz: ahelyett, hogy saját telefont árulna, a vállalat lényegében átprogramoz egy Google Pixel 6a okostelefont a felhasználó igényeire szabva, telepítve az összes szükséges alkalmazást. Bár ez a mulatság sem olcsó, pontosan 600 dollárba (212 ezer forint) fáj, vannak felhasználók, akiknek ez a megoldás jobban imponálhat, mintha teljesen elhagynák az okostelefonjukat.
Summa summárum, a nagy, profitorientált multiknak egyáltalán nem szívügyük az ártalomcsökkentés, vagy, hogy kevesebb ADHD-s gyerek nőjön fel, a gazdasági érdekeiket tekintve pedig semmi garancia arra, hogy a hagyományos készülékek örökre velünk maradnak, még a piacon megjelenő újabb szereplők, és a butatelefonok iránti fokozott érdeklődés ellenére sem.