Te is elgondolkodtál már azon, vajon mikor lesz saját lakásod, hogyan fogsz sok pénzt megtakarítani a havi fizetésedből, és vajon meg fogsz-e tudni élni abból, amivel foglalkozni szeretnél? Nem vagy egyedül.
Legyen az ember középiskolás, egyetemista vagy friss, még roppanós virsli a munka világában, a kapunyitási pánik előbb vagy utóbb, de mindenkire rátör 18 és 25 év között. A „Mi leszel, ha nagy leszel?” – kérdésre alsó tagozatban még kisujjból kirázza mindenki a választ, a pályaválasztás közelében azonban már egyre többen esnek kétségbe: honnan is tudhatná valaki 17-18 évesen, mi akar lenni?
Nyugi, sehonnan.
Aki pedig mégis tudja, mivel szeretne foglalatoskodni negyven éven keresztül, még az is kétségbeesik néha: biztos, hogy ezt akarom? Tuti, hogy ebből meg fogok tudni élni?
A következőkben azt a kérdést járjuk körbe, hogyan tervezhetsz már előre a pénzügyekkel, hogy annak előbb vagy utóbb, de látványosabb eredménye is legyen.
Mondjuk egy autó, vagy egy saját lakás – már ha ez egyáltalán lehetséges.
Mit kíván a magyar nemzet?
Legyen versenyképes kezdőfizetés, elismerés és feljebblépési lehetőség – legalábbis ez derül ki a Zyntern felméréséből, amely elsősorban 16-28 év közötti magyarokat kérdezett arról, milyen igényei vannak egy fiatal munkavállalónak. A felmérést 3000 ember töltötte ki, így derült fény a leginkább előtérbe helyezett preferenciákra. A magyar pályakezdők bérigénye átlagosan nettó 322 ezer forint. Ez 29 százalékkal nagyobb bérigény, mint egy évvel korábban, az okok között pedig a háború, a munkaerő-kereslet és az infláció növekedése is szerepel.
Az idei, több mint 20 százalékos inflációt figyelembevéve a becsült bérigény talán nem is olyan sok ahhoz képest, hogy egy másik, a Work Force által készített felmérés szerint a 18 és 25 év közötti fiatalok 27 százaléka netto 350-450 ezer forint között, több mint 10 százalékuk pedig netto 600-800 ezer forint között találja reálisnak a pályakezdő fizetést.
Az, hogy ebből mennyit tudunk félretenni, már más kérdés
A Refresher.hu tizennyolc 18-25 év közötti fiatalt kérdezett meg arról, mennyi pénzt tudnak félretenni egy-egy hónapban. A megkérdezettek között akadt, aki diákmunka által havi 100-200 ezer forintot tud félretenni (amellett, hogy egyelőre a családi házban lakik, nem bérel külön lakást és nincsenek plusz kiadásai), ez azonban ritka: a válaszadók fele szeretne havi szinten 30-50 ezer forintot félretenni amellett, hogy már dolgozik és albérletet fizet, aktuális esetben azonban sokan azt mondják, jó, ha 10-15 ezer forint marad a hó végén.
De hogyan érdemes belevágni?
Sipos Viktória, pénzügyi tanácsadó és a Y generációs pénzügyek TikTok-csatorna szerzője szerint ideig-óráig meg lehet húzni a nadrágszíjat, lehet spórolni az étellel, a bulizással és a szórakozással, ahhoz azonban, hogy legyen megtakarításunk, nem kell drasztikusan megvonnunk magunktól a jó dolgokat.
„Nem az a cél, hogy minél inkább beszűkítsem a megélhetésem minőségét és minél többet tegyek félre, hanem beállni egy olyan keretrendszerbe, ami hosszú távon működtethető. A cél, hogy a bevételem több legyen, mint a mindenkori kiadásom, hiszen ha minél többet teszek félre lehet, hogy nem is kell életem végéig robotolni. ”
Ha azt nézzük, hogy a felnőtt létben mindenre költeni kell, azt is látnunk kell, milyen céljaink vannak, mik azok a pontok az életpályán, amelyekre tudjuk, hogy pénzt kell majd áldozni. Míg valaki mondjuk autóra vagy lakásra szeretne félretenni, van olyan ember is, aki már a nyugdíjas évekre szeretne megtakarítani, hogy az majd egy biztos alap, tőke legyen. Viktória szerint a befektetés csak a pénzügyi piramis csúcsa, a megtakarítást pedig nagyon kicsiben érdemes elkezdeni, és ehhez is meg kell teremteni néhány alapfeltételt.
Először fizesd ki magadat!
A szakértő szerint bár gyakori az, hogy az ember a hó végén megmaradt pénzt rakja el megtakarításnak, a „maradékból” nem minden esetben lehet félretenni.
A nulladik pont a tervezésnél – és én itt szeretném egy kicsit megfordítani a gondolkozás irányát – hogy ne azt tegyem félre, ami megmaradt, hanem nézzem meg, hogy mennyi a havi bevételem, és annak tegyem félre a 10 százalékát, már akkor, amikor megjön a fizetésem
– meséli az @Ygenerációspénzügyek szerzője hozzátéve, hogy az első időkben akár egy, a bankszámlán lévő mellékzsebben, de akár még egy félrerakott borítékban is elfér a félretett pénz (az inflációról egy kicsit később).
A második „nulladik” lépés, hogy legyen az embernek egy vésztartaléka, különösen akkor, ha még nincs gyereke, és csak saját maga iránt tartozik felelősséggel. Ez az összeg lehetőleg legyen három-hat havi kiadásnak megfelelő pénz, ami bármikor felhasználható, ha váratlan kiadás akadna. (Gyermekvállalás esetén ez az összeg nagyobb, inkább 6-12 havi kiadásnak megfelelő vésztartalék.) Ennek az összegnek a tárolása lehet számlán, készpénzben, de akár értékpapírban is, a lényeg, hogy vészhelyzet esetében könnyen hozzá lehessen férni. Ha megvan a vésztartalék, akkor kell elkezdeni megtakarítani.
@ygeneraciospenzugyek 🫣 Mentsd el későbbre, pénzügyi tudatosság, lvl 1. #penzugyitippek#penzugy#fy♬ Epic Music(863502) - Draganov89
Az infláció miatt a pénz heti, de akár napi szinten is képes romlani. Ha a vésztartalék összegyűjtése után sikerül nekilátni a megtakarításnak, érdemes kitalálni, milyen céljaink vannak.
„Ha csak pár tízezret szeretnék havonta félretenni, de nem tudom, mi a célja, meg kell nézni, vannak-e olyan bankok, ahol van normálisabb értéklekötés. Mivel emeltek az alapkamaton, ezért most már vannak normálisabb értéklekötési lehetőségek, amelyek értéktartásra jó megoldások lehetnek. Ez egy kézenfekvő megoldás akár annál a bankál is, ahol a pénzét tartja az ember. A másik lehetőség, hogy megnézzük, milyen állampapírok vannak, ez is egy rövidtávú (1-5 évig terjedő), de biztonságos megoldás lehet.”
Minden esetben érdemes végig gondolni, valóban szükségünk van-e arra a termékre, amellyel szemezünk a boltban. Ha nem is az élelmiszereknél, ruhák, kiegészítők, elektronikai kütyük esetében mindig érdemes gondolkodási időt adni magunknak, ezzel is elkerülve az impulzusvásárlást.
A megtakarítás gyarapítására azoknak is van lehetősége, akik addig költik a pénzt, amíg csak lehet. Nekik kiváló megoldás a rendszeres megtakarítás fizetési kötelezettséggel. Ilyen esetben a bank havi fordulónapon levesz a számláról egy, a számlatulajdonos által kiválasztott összeget, ezt pedig félreteszi egy másik, lekötött számlára.
„A mi generációnknak már úgysem lesz nyugdíja”
Sokat hallott szöveg, és sajnos nem mondhatjuk azt, hogy nincs realitási alapja, éppen ezért minél hamarabb érdemes elkezdeni félretenni életünk alkonyára. Sipos Viktória szerint a fiatal korosztálynak az a szerencséje, hogy van ideje tőkét gyűjteni és hozamra is szert tenni, ráadásul a nyugdíjmegtakarítás egyik előnye, hogy nem kell havi szinten óriási összegeket félretenni, sőt! Ebben az esetben is az a mottó, hogy sok kicsi sokra megy, amikor pedig úgy érezzük, készen állunk félretenni a nyugdíjas évekre, érdemes a fizetésünk 3-5 százalékát erre a célra hasznosítani.
„Háromfélre nyugdíjmegtakarítási terméktípus van: banki megtakarítások (értékpapír-számlaszerű megtakarítások, például nyugdíj-előtakarékossági számla), önkéntes nyugdíjpénztárak és a nyugdíjbiztosítások – ezekhez adókedvezmények is járnak, minden egyes forinthoz 20%-ot ad a NAV.”
@ygeneraciospenzugyek 50 milliós különbségek?📈💵 IG: ygeneraciospenzugyek #penzugy#penzugyitippek#ygeneraciospenzugyek#foryou#neked#nekedbe♬ She Share Story (for Vlog) - 山口夕依
A nyugdíjbiztosítással jár egy fix lejárati pont, ami most 65 év, így akkor az összegyűlt pénz biztosan kifizetésre kerül, a másik két opció a mindenkori nyugdíjkorhatárhoz van szabva. A szakértő szerint mindenkinek más fajta terméktípus lehet ideális, éppen ezért érdemes hozzáértő segítségével utánajárni a számunkra legideálisabb opciónak, hiszen hosszú távon ez lesz a legkifizetődőbb megoldás, ráadásul a nyugdíjmegtakarítással félretett pénz az idő során nagyon szépen tud kamatozni, íme egy példa:
Így gondolkodunk mi a saját lakásról
Előbb vagy utóbb mindenki szeretne saját ingatlannal rendelkezni. A Refresher által megkérdezett 18 fiatalból 16-an állították, hogy szeretnének egyszer saját lakást, ugyanennyien viszont azt is elmondták, kevés esélyt látnak arra, hogy saját tőkéből, hitel nélkül tudjanak ingatlant vásárolni.
Sipos Viktória elmondása szerint saját ügyfélköréből is jól látszik, hogy 10-ből 9 esetben hitelfelvétellel és/vagy szülői segítséggel valósul meg a lakásvásárlás, szerinte azonban nem kell félni a hiteltől, csak jó helyen kell keresni a legjobb feltételeket.
@ygeneraciospenzugyek Lakáshitel törlesztőre adókedvezmény 💸 #penzugyitippek#penzugy#ygeneraciospenzugyek#foryou#fp#neked♬ Epic Music(863502) - Draganov89
„A közhiedelemmel ellentétben a hitel nem egy rossz dolog. Vannak kedvezőtlenebb feltételű hitelek, és tudjuk rosszul használni a hiteleket. Hitelfelvétel esetében nagyon utána kell annak járni, milyen feltételek vannak leírva az apróbetűs részekben, és annak is, hogy például melyek azok a hitelek, amelyek jól tudnak működni lakásvásárlás esetén. Hitelt nem úgy kell keresni, hogy az ember bemegy a legközelebbi bankba, ahol számlát vezet. Körül kell nézni, elolvasni a szerződési feltételeket. Erre vannak a hitelszakértők, akik a legjobb lehetőségeket kikeresve és listázva segítenek annak eldöntésében, milyen hitelhez érdemes folyamodni.”
Viktória szerint mindig csak olyan megtakarítási módszereket érdemes választani, amelyeket mi magunk is értünk. Érdemes kicsiben kezdeni, fizetésünk emelkedésével együtt pedig később a havi megtakarítás értékét is ajánlott növelni rövidtávú és hossztávú célok esetén egyaránt. Amennyiben már egy kicsit nagyobb gyakorlattal és tudással rendelkezünk megtakarítási témában, érdemes euró- vagy dolláralapú megtakarítási számlát is nyitni. Ha csak egy kicsit is tudatosan kezeljük a pénzügyeket, az hosszú távon nagyon kifizetődő lesz számunkra, hiszen fontos tudni: azzal, hogy félreteszel, nem elveszed a pénzt magadtól, csak kölcsönadod a jövőbeli énednek.