A Disney-mesék sokunk első gyerekkori emlékeinek egyike, amiket felnőtt fejjel is nagy (és teljesen más) élmény újranézni. De a mesebeli történetek nemcsak irodalmi forrásokból, hanem sok esetben valós történelmi tényekből és személyekből is merítenek.
A világ leghíresebb rajzfilmjeinek karaktereit általában nemcsak az alkotók fantáziája szüli, hanem irodalmi és történelmi ihletettség is közrejátszik. Összegyűjtöttünk néhány Disney hercegnőt, akik így vagy úgy, de a való életben is léteztek!
Hófehérke
A Hófehérke és a hét törpe című mesefilm Walt Disney első animációs játékfilmje (1937), ami a Grimm testvérek Gyermek- és családi mesék című, 1812-es gyűjteményében található mesén alapul.
Amellett, hogy a Grimm-testvérek mítoszokból is táplálkoztak és más irodalmi művek elemeit emelték be, történelmi alakokból is merítettek, és Hófehérke is egy valódi, hús-vér nő lehetett. Egyes tanulmányok arra hajlanak, hogy Hófehérkét a 18. századi Maria Sophia Margaretha Catharina von Erthal bárónő ihlette, de ami valószínűbb, hogy a karakter a 16. században élt német Margaretha von Waldeck grófnőhöz társítható, aki Waldeck-Wildungen grófjának, IV. Fülöpnek az egyetlen gyermeke volt. A rendkívül szép Margarethátnál stimmelt a külső jegyek egy része, például a hófehér bőr és a piros ajak, viszont nem sötét, hanem hosszú szőke haja lehetett.
Négyéves korában meghalt az édesanyja, az apja újranősült, és elvette a felszínes és egocentrikus Katharina von Harzfeldet. A legenda szerint a nő imádott magában gyönyörködni, ezért Fülöptől egy tükröt kapott nászajándékba, innen jöhetett az elhíresült tükrös idézet (ebben a cikkünkben korábban írtunk róla, hogy a szállóigévé vált mondat valójában nem pontosan úgy hangzik el, ahogyan arra a legtöbben emlékeznek). Ami viszont biztos, hogy az újdonsült feleség szívből gyűlölte a nála szebb és fiatalabb Margarethát, aki amikor 16 éves volt, száműzve lett a kastélyból a brüsszeli királyi udvarba, hogy Valkenburg várában találjon magának férjet.
Disneyland sötét oldala: gyilkosságok, balesetek és embertelen munkakörülmények a világ legvarázslatosabb helyén
3 nappal ezelőtt
A fordulópont azonban a History Daily szerint akkor jött el, amikor Margaretha beleszeretett II. Fülöp spanyol királyba. Katharina attól kezdett el tartani, hogy a mostohalánya nemcsak szépségben, hanem a házassági sikerekben is felülmúlja őt.
Margaretha és Fülöp kapcsolatát viszont akadályok elé állította a spanyol udvar, ami egy politikailag előnyösebb szövetségben reménykedett.
Margaretha 21 éves korában rejtélyes módon megbetegedett, amibe bele is halt. Voltak pletykák, miszerint a mostohaanyja végezhetett vele, de a történelmi tények inkább afelé hajlanak, hogy a spanyol udvar állhatott a lány halála mögött, amit mérgezés okozott. A Grimm-testvérek, akárcsak Disney, pontosan tudták, hogy egy gonosz mostoha jobban fog működni egy mesében, mintsem, hogy behozzák a politikai gyilkosság szálát, a gonosz királynő a mérgezett almával pedig valóban az egyik leghíresebb eleme lett a történetnek.
Hamupipőke
A Hamupipőkének számos változata létezik különböző korszakokokból és kultúrákból. A Hamupipőke-történet Charles Perrault francia írónak köszönhetően honosodott meg Európában 1697-ben. Ez a változat tartalmazta a történet olyan ismert elemeit, mint az üvegcipő és a tündérkeresztanya.
A Hamupipőke egyik legrégebbi változata a 9. századi Kínából származik, és Je-Sian vagy Je-Shen néven vált ismertté. Már itt is számos karakter és motívum megjelent, ami később a történet európai változataiban is tetten érhető volt. A mese egy fiatal lányról, Je-Sianról szól, akit a gonosz mostohája nevel, és kemény munkával nyomorítja meg az életét. Amikor mostohaanyja megöli a kedvenc halát, a lány rájön, hogy a halcsont képes csodát tenni, aminek köszönhetően teljesül a kívánsága: kap egy gyönyörű tündérruhát és aranycipőt, amiben elmehet a bálba. Amikor a mostohaanyja meglátja, Je-Sian menekülni kezd, és elveszíti a lábbelit, ennek köszönhetően a herceg rátalál, és boldogan élnek, amíg meg nem halnak.
A mítoszokkal gazdagított, eufemizált és megszépített egyiptomi változatban egy csodasas ellopja a Rodopisz nevű lány cípőjét, átrepül a Földközi-tengeren, és az egyiptomi fáraó ölébe dobja. A fáraó ezt a mágikus jelenséget égi jelnek és jó ómennek vette, és elhatározta, hogy megkeresi a lányt, akihez a cipő tartozott.
Végül megtalálta Rodopiszt, és feleségül is vette.
Bár a történetek különböznek, a motívum, hogy Hamupipőke társadalmi helyzetének változását egy férfi hozza el, az összes változatban tetten érhető, ez alól a Lily James főszereplésével készült népszerű filmváltozat sem kivétel.
A szépség és a szörnyeteg
A Szépség és a szörnyeteg Belle-je egy bájos lány történetét meséli el, aki az édesapja miatt egy látszólag baljós király kastélyában találja magát. Belle idővel rájön, hogy ez a szörnyeteg nem is olyan ijesztő, mint amilyennek elsőre tűnik, és a kettejük közötti kapcsolat fokozatosan szerelemmé alakul át. A klasszikus történet ma ismert verzióját Gabrielle-Suzanne Barbot de Villeneuve francia regényíró jegyezte le 1740-ben.
A Szépség és a Szörnyeteg történetét valószínűleg Petrus Gonsalvus alakja ihlette, aki 1537-ben született a Kanári-szigeteken, és hypertrichosisban, másnéven farkasember-szindrómában szenvedett. A külseje miatt embertelen módon bántak vele: gyermekkora óta ketrecben tartották és nyers hússal etették. Tízéves korában II. Henrik francia királyhoz került, aki nemesként kezdte el nevelni. A király halála után özvegye, Medici Katalin kísérleti jelleggel összeházasította őt egy udvari szolga lányával, akivel állítólag 40 évig maradtak házasok, és hét gyermeket neveltek fel közösen.
Pocahontas
Bár a Disney alkotói történelmi tényekre alapozták az egyik legsikeresebb animációs filmjüket, a Pocahontast, azért bőven cicomázták a dolgokat, és a képernyőn egy sokkal romantikusabb változatot láthat a nagyérdemű. A valódi Pocahontas élete nem végződött happy enddel, ugyanis 21 éves korában halt meg egy meg nem nevezett betegségben.
Pocahontas történetét egy Matoaka nevű nő ihlette, aki a Powhatan törzs főnökének lánya volt, és az Egyesült Államok keleti partvidékén élt a 16-17. század fordulóján. A mesehős leghíresebb pillanatai közé tartozik, hogy megismerkedik a Jamestownban letelepedő angol John Smith-szel, akivel valóban egy Disney-mesébe illő romantikus szerelmi történetet élt át.
Az igazi Pocahontas azonban csak kilenc-tíz éves volt, amikor John megérkezett, míg ő huszonhét éves, ők ketten tehát soha nem alkottak egy párt. Néhány, Smith által fennmaradt történelmi feljegyzés szerint azonban Pocahontasnak valószínűleg döntő szerepe volt abban, hogy megmenekült, a híres (majdnem) kivégzési jelenet tehát valóban megtörtént, azt azonban nem tudjuk, hogy a fiatal lány miért kockáztatta érte a saját életét.
Mataoka később áttért a kereszténységre, felvette a Rebecca nevet, és hozzáment egy John Rolfe nevű férfihez. Hogy valóban úgy szerette-e a férfit, ahogy a Disney-film második részében látható, az már sosem fog kiderülni, de a párnak született egy fia, Thomas, aki élete hátralévő részében tartotta a kapcsolatot az angolok és a Powhatan törzs között.
