2024.2.14 15:24
Olvasási idő 1:19
Szécsi Krisztián

Egy kutatás szerint sokkal rosszabbul érinti a jegesmedvéket a klímakatasztrófa, mint gondoltuk

TECH-TUDOMÁNY ÁLLAT ÁLLATVILÁG TERMÉSZET TERMÉSZETVÉDELEM

Három éven keresztül húsz egyedet követtek egy Kanadában végzett vizsgálathoz. Az eredmény ijesztő: egyes példányok akár testtömegük 11 százalékát is elveszíthetik, ha a szárazföldre szorulnak.

Az eddig is ismeretes volt, hogy a globális felmelegedés talán legnagyobb vesztesei az állatvilágban a jegesmedvék lehetnek, de úgy tűnik, sokkal nagyobb veszélyben vannak, mint azt korábban gondoltuk.

Egy friss, a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint ugyanis a jegesmedvék nem tudnak tartósan adaptálódni a szárazföldi élethez. A kutatás eredményeit többek között a BBC is bemutatta.

Kis érdekesség, hogy a jegesmedvék bolygónk legnagyobb szárazföldi ragadozói. Forrás Wolfgang Kaehler/LightRocket via Getty Images

A globális felmelegedés következtében az egykor az egész északi sarkkört lefedő vastag jégtakaró egyre gyorsabban és egyre hamarabb olvad, így pedig a jegesmedvék a tengerről kiszorulnak a szárazföldekre. A sarkvidék csúcsragadozóinak táplálkozásába elég erősen beleszól a klímakatasztrófa, és csupán a környezeti behatásoknak köszönhetően vált étrendjük változatossá. A WWF jegesmedvék táplálkozásáról szóló cikkében is írja, hogy ezek az állatok elsődleges prédájuknak a gyűrűsfókákat tekintik, melyeket a nyílt tengeri jégtáblákon fognak ki, de hús hiányában kénytelenek a szárazföldön bogyós gyümölcsöket, tengeri hínárt, füveket vagy madártojásokat fogyasztani.

Kiemelt tartalom
Hiába tarolja le pár száz forintos cuccokkal a Temu a Sheint, az olcsó kütyük új tárháza talán még problémásabb Hiába tarolja le pár száz forintos cuccokkal a Temu a Sheint, az olcsó kütyük új tárháza talán még problémásabb 2024.4.6 9:20

A kanadai Manitoba nyugati részein végzett kutatás többek között arra mutatott rá, hogy a jégmentes időszak 1979 és 2015 között három héttel nőtt. A kutatók három éven át követték 20 jegesmedve tevékenységét a nyári hónapokban, akikre GPS-szel állatott videókamerás nyakörvet helyeztek, így nem csupán az útvonalaikat, de azt is képesek voltak megfigyelni, hogy mivel töltik idejüket, és hogy mit ettek pontosan.

Jegesmedvékre figyelmeztető tábla a norvég Spitzbergákon. Forrás Sean Gallup/Getty Images

A jégmentes nyári hónapokban a medvék különböző stratégiákat alkalmaztak a túlélés érdekében. Egyesek többet pihentek, energiát kívántak megtakarítani, mások azonban különböző növényeket és bogyókat kerestek táplálékul.

Azonban mindkét módszer veszteségesnek bizonyult a jegesmedvék számára, hiszen a vizsgált 20 medve közül 19 veszített testtömegéből, egyesek akár 11 százalékkal is, vagyis átlagosan egy kilót naponta. Így a kutatás eredménye, hogy a jegesmedvék nem tudnak tartósan túlélni a szárazföldön, viszont nehezen képesek egyszerre úszni és táplálkozni is.

De azt is fontos figyelembe venni, hogy minden a környezeti adottságoktól függ, így elképzelhető, hogy bizonyos területeken a jegesmedvék túlélési lehetőségei jobbak lehetnek.

A jegesmedvék száma az 1980-as évekig a szabályozatlan vadászat miatt folyamatosan csökkent, mára azonban a nagyobb jogi védelemnek és szankcióknak köszönhetően állományuk emelkedett. 2020-ban számuk mintegy 26 ezer volt, így természetvédelmi státusza jelenleg: sebezhető.