Bár az uniós törvények alapján elméletben senkit nem lehet diszkriminálni, a valóság ennél bonyolultabb. A melegeknek és transzneműeknek számos kihívással kell szembenézniük amiatt, hogy a különböző tagállamokban más és más jogok illetik meg őket.
Az Európai Unió minden állampolgárának joga van az egyenlő bánásmódhoz, amelyet az EU a különféle szerződések, rendeletek és irányelvek révén igyekszik garantálni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az LMBTIQ-embereket minden tagállamban és szituációban ugyanolyan jogok illetik meg, mint ciszheteró társaikat. Számos helyzetben kénytelenek diszkriminációval szembenézni, legyen szó munkáról vagy magánéletről, az EU részéről pedig hiába van meg a szándék, hogy orvosolja a problémát, sokszor a nemzeti jog elsőbbsége miatt meg van kötve a keze.
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke alapján mindenfajta diszkrimináció, így egyebek mellett a szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés is tilos, az Európai Unió működéséről szóló szerződés pedig feljogosítja az EU-t, hogy közbelépjen, amennyiben mégis előfordulna ilyen eset. Ez talán a munkahelyi kontextusban a legmegfoghatóbb. Egy uniós irányelvnek köszönhetően a szexuális orientációd miatt nem utasíthatnak el egy állásjelentkezésnél vagy tagadhatnak meg tőled egy előléptetést, de a kollégáid kirekesztő beszólásaival szemben is véd a törvény. Az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód nemcsak a szexuális orientáció, hanem a nemi identitás alapján is mindenkit megillet az EU-ban, így a transzneműek sem szenvedhetnek hátrányt a nemük megváltoztatása okán a munkaerőpiacon.
Mit tesz az EU az LMBTIQ-közösségért?
Az Európai Unió számos téren igyekszik több-kevesebb sikerrel védeni és kiterjeszteni az LMBT+-emberek jogait. Civil szervezeteket támogat, ösztönzi a munkahelyi diverzitást és aktívan fellép a gyűlöletbeszéd ellen is. 2016-ban az Európai Bizottság és négy nagy IT-vállalat – a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft – megállapodott egy magatartási kódexről, amelynek értelmében ezek a cégek lehetőleg 24 órán belül kivizsgálják a gyűlöletbeszédről szóló bejelentéseket, majd szükség esetén eltávolítsák a gyűlöletkeltő tartalmakat a felületükről.
Málta volt az első európai ország, ahol beszüntették ezt a gyakorlatot. Az EU legkisebb tagállama, amelyben a legszigorúbb abortusztörvények uralkodnak, az LMBT-jogok terén abszolút élen jár.
@hearmeoutnews How Malta has become one of the leading European countries for Gay rights 🏳️🌈👏 #lgbtqfriendly#inclusivitymatters#lgbtqcommunity#LGBTQPlus#lgbtqrights#LGBTQ#lgbtqpride♬ original sound - Hear Me Out
Az „Egyenlőségközpontú Unió” jegyében az EU-nak 2020-tól 2025-ig érvényes LMBTIQ-stratégiája is van, melynek négy fő pillére:
- az LMBTIQ-személyekkel szembeni megkülönböztetés leküzdése;
- az LMBTIQ-személyek biztonságának biztosítása;
- az LMBTIQ-személyek tekintetében befogadó társadalmak kialakítása;
- az LMBTIQ-személyek egyenlőségéért való fellépés irányítása világszerte.
De akkor hogy lehet, hogy Magyarországon könyveket fóliáznak és kitiltják a 18 éven aluliakat egy sajtófotókiállításról?
Vannak olyan szakpolitikai területek, amelyek nem uniós szintű szabályozás alá esnek. Ilyenek például a családjog, az oktatás vagy az egészségügy – ezek vonatkozásában a tagállamok saját hatáskörben döntenek, az EU nem korlátozhatja a mozgásterüket. Ezért lehet az, hogy míg az EU 15 tagállamában legális az azonos neműek házassága, 9 tagállamban – köztük Magyarországon – létezik bejegyzett élettársi kapcsolat vagy az együttélés valamilyen hivatalosan elismert formája, addig Litvániában, Romániában és Bulgáriában egyáltalán nem ismerik el az azonos neműek kapcsolatát. Mivel azonban minden uniós polgárt megillet a szabad mozgás joga, ezek az országok is kötelesek (lennének) elfogadni a más tagállamban bejegyzett élettársi viszonyt vagy házasságot legalább olyan mértékben, hogy a letelepedést lehetővé tegyék ezeknek a pároknak, amennyiben legalább az egyikük valamelyik EU-s ország szülötte.
@enriqueanartelazo The second episode of my new series on why *you* should know about the European Union and what goes on in Brussels is now up! This time I’m taking a look at the issue of EU and national competences, which is key in the debate around the protection of LGBTQ+ rights across the bloc, but actually is vital to understand why EU institutions can’t take more decisive action in some of the issues that matter the most to young Europeans, from women’s rights and climate change to migration and the rights of migrants and refugees. What other EU topics should I address in upcoming videos? PS: Should opposition leader Donal Tusk be able to form a progressive government in the coming weeks, it will very likely put pressure on local and regional authorities across Poland to revoke the controversial resolutions targeting the rights of queer people - which will come as a huge relief for many in Brussels. #europeanpolitics#euelections#europeaneletcions#lgbtqrights#poland#hungary#lgbtpoland#lgbthungary♬ Music Instrument - Gerhard Siagian
Az EU ugyanakkor beavatkozhat, ha úgy látja, hogy valamelyik tagállam intézkedése megsérti az uniós jogot. Ez történt a magyar „gyermekvédelmi” törvény esetében is, amikor az Európai Bizottság 15 tagállam közreműködésével pert indított hazánk ellen, mivel a homofób jogszabály súlyosan sérti az LMBTQ-személyek alapvető jogait és az uniós alapértékeket. Pár éve pedig hasonló érvek mentén indult kötelezettségszegési eljárás Lengyelország ellen is az ott létrehozott LMBTQ-mentes övezetek miatt.
Az anya 2 nő, az apa 2 férfi
Az azonos nemű párok nemcsak a házasságkötés, hanem a gyerekvállalás tekintetében is különböző elbírálás alá esnek attól függően, hogy melyik tagállamba volt szerencséjük születni. Míg egyes uniós országokban például van lehetőségük közösen vagy a párjuk gyerekét örökbe fogadni, addig Magyarországon az Alaptörvény mondja ki nemcsak azt, hogy házasság kizárólag nő és férfi között köttethet, hanem azt is, hogy csak ebben a konstrukcióban van lehetősége egy párnak a családalapításra.
A kaotikus szabályozást a már meglévő szivárványcsaládok esetében a gyerekek szenvedik meg legjobban. Bár egy friss Eurobarometer felmérés szerint az LMBTIQ-személyek elfogadottsága az EU-ban nagyobb, mint valaha – az uniós polgárok többsége minden tagállamban legalizálná a melegházasságot (72%), és a ciszheteró személyekével egyenlő jogokat biztosítana a homoszexuálisoknak (69%) és a transzneműeknek (64%) –, nem minden ország vagy legalábbis kormány vélekedik így. Olaszországban például nemrég tiltották meg a polgármestereknek, hogy elismerjék az olyan gyerekek (külföldön kiállított) anyakönyvi kivonatát, amelyen szerepel a nem biológiai szülő is. Ez uniós szinten ugyancsak problémákhoz vezethet, hiszen az Alapjogi Charta értelmében a gyerekek érdeke mindenek fölött áll, ezt pedig a hatóságoknak is tiszteletben kell tartania.
@womenofpower LGBTQI freedom Queen. #ursulavonderleyen#eu#president#bruxelles#polandtiktok#hungary#german#lgbtq#woman♬ Sweet Dreams (Are Made of This) - Weezer
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula Von der Leyen már a 2020-as évértékelő beszédében azt ígérte, harcol majd azért, hogy a családi kapcsolatokat EU-szerte kölcsönösen elismerjék, a Bizottság pedig 2022-ben elő is terjesztett egy javaslatot annak érdekében, hogy ne lehessen megkérdőjelezni az azonos nemű párok szülői jogait. Ez garantálná, hogy a szivárványcsaládokban élő gyerekeknek egyik tagállamban se csorbulhassanak az identitáshoz, valamint a magán- és családi élethez való jogai, továbbá azt is, hogy mindkét szülőjük törvényes képviselőként járhasson el például iskolai vagy orvosi ügyekben. Ennek megkönnyítésére egy igazolványt is létrehoznának, amely egyfajta európai anyakönyvi kivonatként funkcionálna más uniós országokban a gyerekek számára. Nem kecsegtet azonban sok reménnyel, hogy egy ilyen javaslatot egyhamar megszavazna az összes tagállam.
