Átláthatóbb és mindenkinek egységes arányban esélyt kínáló algoritmust, valamint magasabb díjazást követelnének az Európai Parlament képviselői a zenei streamingszolgáltatóktól.
Az EU zenei streamingpiacáról származó bevételek nem oszlanak meg igazságosan a zenészek között, így az európai parlamenti képviselők tisztességes díjazást, átlátható algoritmusokat és ajánlásokat követelnek az EU-tól, valamint az európai zeneművekre vonatkozó kvóták bevezetésének lehetőségét javasolják – derül ki az Európai Parlament sajtóközleményéből.
A képviselők ragaszkodnak az ágazatra vonatkozó új uniós jogi keret kialakításához, mert az ágazatra jelenleg nem vonatkoznak uniós szabályok, annak ellenére, hogy a streamingszolgáltatások jelentik a zenékhez való hozzáférés fő módját.
Méltányos díjazást a szerzőknek
A képviselők szerint a jelenleg alkalmazott „digitális jogdíjakat” felül kell vizsgálni, elítélik az úgynevezett payola-rendszereket, amelyek arra kényszerítik a szerzőket, hogy a nagyobb láthatóságért cserébe fogadjanak el alacsony díjazást, vagy érjék be fizetség nélkül.
Az állásfoglalás szerint uniós fellépésre van szükség annak érdekében, hogy az európai zeneművek láthatóak legyenek, kiemelt helyre kerüljenek és hozzáférhetőek legyenek a zenei streamingplatformokon az állandóan növekvő „túláradó mennyiségű” tartalom között. A képviselők annak megfontolását javasolják, hogy például vezessenek be kvótákat az európai zeneművekre vonatkozóan.
A mesterséges intelligencia átláthatósága
Egy uniós törvényjavaslatnak köteleznie kellene a platformokat, hogy tegyék átláthatóvá algoritmusaikat és az ajánlások módszerét, ezzel elejét vegyék a tisztességtelen gyakorlatoknak, például a streamingadatok manipulálásának, amelyet állítólag a művészek díjainak csökkentésére használnak.
A szabályoknak arra is kötelezniük kellene a platformokat, hogy a műveik jobb láthatósága érdekében a metaadatok helyes hozzárendelésével azonosítsák a jogtulajdonosokat.
A zenei sokszínűség támogatása
A képviselők rámutattak azokra a tanulmányokra, amelyek szerint a streamingpiacon a bevételek elsősorban a nagy kiadókhoz és néhány népszerűbb előadóhoz kerülnek, míg a kevésbé népszerű stílusokat és a kevésbé elterjedt nyelveket ritkábban játsszák.
Az uniós jogszabályoknak sokszínűségi mutatókat kellene tartalmazniuk a műfajok és nyelvek sokféleségének biztosítására, valamint a független szerzők jelenlétének értékelésére. Az európai zeneipari stratégiának pedig elő kellene mozdítania az európai zenei ágazat sokszínűségét, ösztönözve a kisebb szereplőket – írják.
A jelentéstevő, Ibán García Del Blanco (S&D, Spanyolország) elmondta:
A Parlament hangot ad az európai alkotók aggodalmainak, akik a zenei streamingpiac középpontjában állnak. A kulturális sokszínűség és a szerzők elismerése és méltányos díjazása mindig is prioritás volt számunkra; ezért olyan szabályokat kérünk, amelyek biztosítják, hogy a zenei streamingszolgáltatások által használt algoritmusok és ajánlások átláthatóak legyenek, ahogy a mesterséges intelligencia eszközeinek használata is, és kerüljenek az európai szerzők a középpontba.
A digitális zenei platformok és megosztószolgáltatások jelenleg több mint 100 millió zeneszámhoz biztosítanak hozzáférést ingyenesen vagy viszonylag alacsony havi előfizetési díjért. A streaming a zenei ágazat globális bevételének 67 százalékát teszi ki, éves szinten 22,6 milliárd dollár bevétellel.
