Összegezzük, mi derült ki a videónkból, amelyben az utca fiataljait a pénzügyi tudatosság témakörében kérdeztük.
Bár nem mindenki hiszi el nekünk, az a nagy helyzet, hogy 2023-ban nem egyszerű pályakezdő fiatalként élni. Akik nem rendelkeznek a tehetős szülők kiváltságával (és ők a többség), azoknak ezekben az inflációval és egyebekkel terhelt időkben még olyan dolgokra is aktívan spórolniuk kell, mint a koncertjegyek, a ruhák vagy a rövidebb utazások, és csak kevesen mernek eljátszani a gondolattal, hogy egy nap telket, házat vagy autót vásárolnak. Legalábbis ez derült ki a videónkból, amit az utca fiataljaival forgattunk nemrég Budapesten. Ebben a cikkben megnézzük, mik a riport tanulságai.
Mutatjuk, mire spóroltunk gyerekkorukban
Ezeket a tipikusnak mondható „90s/00s kid“ cuccokat sorolják fel a videó megszólalói, és arról számolnak be, hogy gyerekként sikerült is összekuporgatni a zsebpénzekből olyan összegeket, amelyekből finanszírozni tudták vágyaikat.
Azok voltak az aranyévek, amikor játékokra és a hobbijainkhoz kapcsolódó eszközökre spóroltunk, nem olyan célok jártak a fejünkben, amik egyébként az alapvető létszükségleteinkhez kapcsolódnának. A megkérdezettek, e cikk szerzője és feltehetőleg olvasóinak jelentős része jó eséllyel minimum alsóközéposztálybeli életszínvonalon tölthette gyerekkorát, amellyel általában együtt jár az, hogy a szüleink igyekeznek átadni nekünk – több-kevesebb sikerrel – „a spórolás tudományát“. Ezek a gyerekkori célitűzések biztosan jók voltak arra, hogy elsajátítsunk olyan mintákat, amelyek a korai felnőtt éveinkben előjönnek akkor, amikor jó döntéseket kell hoznunk a pénztárcánkba nyúláskor.
Mire spórolunk most?
Ruhák, kaja, koncertjegy, Bologna, Bécs.
Ha a vágyaimat nézzük, és nem a valóságot, akkor nagyon szeretnék elkezdeni gyűjteni egy olcsóbb telekre, és ott elkezdeni építkezni
– hangzik el az egyik megszólalótól, illetve van olyan is, aki már autóban gondolkodik. Az viszont jól látható, hogy a spórolás célját és lehetőségeit tekintve egyre alacsonyabban vannak a sztenderdek. Kutatások is igazolják, hogy az inflációs nyomás miatt egyre pesszimistábbak a magyar fiatalok a pénzügyeikben, és ha a kérdéskört a lakásvásárlásra szűkítjük, akkor egyértelmű is, hogy miért: az Európai Unió tagállamai közül itthon nőttek a legnagyobb mértékben a lakásárak, a 2015-ös ár 256 százalékára. Habár kiemelkedően magas azok aránya Magyarországon, akik saját lakásra vágynak, hatalmas önerőt kell összegyűjteniük, hogy egyáltalán hitelt vehessenek fel rá. Egészen pontosan – az induló költségekkel együtt – a lakás árának 25 százalékát, ami szintén a legmagasabb az EU-ban. Mindez az MNB szakértőinek idei elemzéséből derül ki.
Ilyen piaci környezetben nem csoda, hogy inkább könnyebben elérhető tárgyak vagy az élmények kerülnek előtérbe a megtakarítások céljaiként. De hogyan csináljuk?
Milyen spórolási tippjeitek vannak egymásnak?
Arra a kérdésre, hogy ki hogyan csinálja, elég eltérő válaszok születtek. Valaki napról napra tervez, van, aki azt teszi félre, ami a hónap végén marad. „Diákként hasznosak tudnak lenni a kuponok, a boltokban vannak ilyen ajánlatok, ezeket érdemes lehet kihasználni“ – hangzik el egyiküktől a meglehetősen specifikus válasz. De nem ez az egyetlen profi tipp, amellyel kortársaink gazdagítanak minket a Refresher videójában.
A bűntudatmódszer
Ezt a fogalmat most találtam ki egy megszólalónkból inspirálódva, és ünnepélyesen bevezetném a köznyelvbe. A lényege: ha az ember úgy érzi, hogy egyik héten túl sokat költött, akkor a következő héten hazamegy vidékre a szüleihez (persze azért, mert hiányoznak neki az otthoniak), és ott tankol fel kajával, ami technikailag ingyen van. Óriási lelkierőt tud adni a hónap további részére, ha összegyűjtjük, amit a spájzban találtunk otthon, és egy egész hétvégén át nem költöttünk semmit.
Mérlegelés
Egy ideális világban egyikünk se nézné az árat, vagy azt, hogy luxusnak számít-e, amire éppen vágyunk. De nem ebben az ideális világban élünk, úgyhogy a mérlegeléshez kell folyamodnunk. „Van-e rá szükségem rá, vagy csak szeretném?“ – mondja az egyik megszólaló, aki az impulzusvásárlásról igyekszik leszoktatni magát. Ugyanezt a kifejezést használja egy másik megkérdezett is, aki arról számol be, hogy rosszabb lelkiállapotban elő tud törni a vágy, hogy vásárlással csillapítsa rossz kedvét.
Turizás
A ruhán sokat lehet spórolni, ha az ember időt és energiát pakol abba, hogy turkálókban keresse meg az ízlésének megfelelő darabokat. „Leárazások, 200 forintos nap, minden jöhet“ – hangzik el a videóban, amivel nagyon nehéz vitatkozni, főleg manapság, amikor a vintage és a cool ruházat lényegében ugyanazt fedi le.
De persze, van olyan megszólaló is, aki inkább nem próbál tippeket adni, mert ő maga is nehezen birkózik meg a megtakarítás kihívásaival. „Olyan ember vagyok, aki ha megteheti, akkor megjutalmazza magát egy jó vacsorával, és ebből nagyon nehezen adok le“ – mondja egyikük, és vele sem olyan nehéz azonosulni.