Elképzelted már, hogy a városod felett röpködsz, vagy háborogtál már azon, mennyire igazságtalan, hogy az alvás az életed 1/3-át veszi el? Akkor ideje megismerkedned a lucid dreaming, vagyis a tudatos álmodás fogalmával.
Az álom pszichológiája és titokzatos természete ősidők óta foglalkoztatja a mindenkori embert: egyesek úgy vélik, hogy az álmok sok mindenről árulkodnak és spirituális jelentéssel bírnak, mások ritkán álmodnak, és nem tulajdonítanak nekik nagy jelentőséget. A pszichológusok is évtizedek óta próbálják tanulmányozni az álmaink mögött meghúzódó jelentéseket, a kutatások pedig különböző perspektívákat hordoznak: például, hogy az álmok tükrözik legmélyebb vágyainkat, segíthetnek gyakorolni a félelmeinkkel való szembenézést, vagy megszilárdítják emlékeinket.
De mi a helyzet a lucid dreaminggel, vagyis a tudatos álmodással, ami az ébrenlét és az álom keveredésével létrejött, köztes tudatállapot? A tudomány mai állása szerint az álmok még hasznosabb megküzdési eszközök lehetnek, ha szándékosan idézzük elő őket, bizonyos esetekben viszont nem ajánlott próbálkozni vele.
Mi az a lucid dream, vagyis tudatos álom?
Sokan el is felejtjük, mit álmodtunk előző este, de vannak, akik nemhogy emlékeznek álmaikra, de képesek irányítani is azokat. A beszámolók szerint a tudatos álmok pontosan úgy kezdődnek, mint a klasszikus álmaink, és abban a pillanatban csapnak át tudatos álommá, amikor az elszenvedője realizálja, hogy amit átél, az nem a valóság. A hétköznapi álmok gyakran logikátlanok, kaotikusak, és nincs ráhatásunk, míg a kicsit rémisztő, de lenyűgöző állapotnál az álmok koherensek és gyakran hosszabbak is, ahol irányíthatjuk a narratívát, illetve mentális és érzelmi betekintést nyerhetünk. A tudatos álom olyan, mintha beléphetnél a színfalak mögé a saját elméd színházába, ahol te vagy az előadó, a porondmester és a közönség is.
Annak ellenére, hogy a lakosság 55%-a átlagosan legalább egy tudatos álmot tapasztal élete során, még így is egy viszonylag ritka jelenségről beszélünk. A tudatos álom egy tanulható dolog, gyakorlással pedig nemcsak könnyebben tudjuk előidézni, de az előnyeiket is hamarabb tapasztalhatjuk meg.
Mi okozza és kiknél jellemző?
Van néhány tényező, amik növelhetik a tudatos álom valószínűségét, ilyen az életkor, a személyiség és az alvási fázis. Leggyakrabban gyerekeknél és tinédzsereknél fordul elő, illetve nagyobb valószínűséggel tapasztalja meg az, akinek erős fantáziája van és szeret új dolgokat kipróbálni.
Ritka és érdekes természete miatt a pszichológusok egyre többet foglalkoznak a témával, és próbálják megérteni az okait, mechanizmusát és hatásait. A tudatos álom pontosan az alvás REM-fázisában történik; egyes neuropszichológiai kutatások megállapították, hogy a tudatos álmodás során a cuneus és a dorzolaterális prefrontális kéreg lép működésbe. A cuneus az agynak az a része, amely a vizuális információkat dolgozza fel, ez segít látni és megérteni az agyban lévő képeket és jeleneteket álmodás közben. A dorzolaterális prefrontális kéreg számos kognitív funkcióért felelős, például a döntéshozatalért és a problémamegoldásért, ennek működése teszi lehetővé, hogy átvegyük az irányítást az álmaink felett, amint tudatára ébredünk az álom állapotának.
Előnyei
- A tudatos álmodók pozitív hatásokat tapasztalhatnak a mentális egészségükre nézve: szembenézhetünk a félelmeinkkel, vagy fejleszthetjük problémamegoldó- és érzelemszabályozó képességeinket, amit ébren is kamatoztatni tudunk. Emellett a fizikai skillek álombéli gyakorlása megnövekedett önbizalomhoz vezethet a való életben végzett tevékenységek során.
- A tudatos álmodás hasznos eszköz lehet a rémálmokkal szemben. A beszámolók szerint a rémálmok alatti tisztánlátás lehetővé teszi, hogy az érintett felébredjen, vagy szembeszálljon az ellenséggel, a rémálmok feletti kontroll pedig összességében kevesebb lidércnyomáshoz vezethet.
- Egyes tanulmányok hangsúlyozzák a tudatos álmodás terápiás potenciálját, különösen a mentális egészségügyi problémák, például a klinikai depresszió tekintetében. A tudatos álom hozzásegít, hogy a tudatos és tudatalatti énünkkel folytatott belső párbeszédek révén betekintést nyerjünk érzelmeinkbe. A visszatérő álomtémák felismerése segíthet azonosítani a depresszió vagy trauma forrásait, amiket az álmon belül is meg lehet dolgozni.
Hogyan gyakorolhatod?
Míg a legtöbben a képzelet varázslatos birodalmaként tekintenek a tudatos álmodásra, hátrányokat is bőven említ a szakirodalom. A tudatos álom sikertelen indukálása diszfóriát, rossz alvást, alvásparalízist és zavartságot eredményezhet, de vannak gyakorlatok, amik hozzásegítenek a sikeres lucid dreaminghez, és csökkentik a negatív élmény valószínűségét is. Az Acta Neuropsychologica című szaklapban megjelent tanulmány több módszert is említ.
Valóságellenőrzés
Tegyél különbséget az alvás és ébrenlét között, gyakorold az ébrenléti állapot ellenőrzését napközben, és nyomatékosítsd magadban, hogy ébren vagy. A módszer lényege, hogy az agyad számára rutinná váljon az ébrenlét ellenőrzése, aminek hatására hasonló mechanizmus indulhat be alvás közben is. Ha pedig alvás közben realizálódik benned, hogy álmodsz, átveheted az irányítást a történések felett.
Mnemotechnika
A mnemotechnikai eljárások az emlékezet hatékonyságát növelő eljárások. A mnemotechnikai indukciós módszer lényege, hogy közvetlenül elalvás előtt olyan memória-segédeszközöket használjunk, mint például a mantrák vagy a vizualizációs gyakorlatok, így növelve a tudatosságot. Például az olyan mondatok ismételgetése, mint „emlékezni fogok az álmaimra” vagy „felismerem, hogy álmodom” is hozzásegíthetnek a tudatos álomhoz.
„Ébredj vissza“ az ágyba (Wake Up To Bed)
Állíts ébresztőt öt órával lefekvés után, maradj fent félóráig (például olvass néhány oldalt a könyvedből), és feküdj vissza aludni, így növelheted az esélyét annak, hogy az alvás hátralévő részében tudatos álomban legyen részed.
Érzékszervek által előidézett tudatos álom
Ez a technika külső ingereket használ – például villogó fényeket vagy hangokat – a REM-fázis alatt. Ezek a külvilágból érkező jelzések arra késztethetnek, hogy felismerd, álmodsz.
Engedd el a megfelelési kényszered, mert komoly ára lehet annak, ha mindenre igent mondasz
2024.2.2 16:46
Bizonyos mértékben a galantamin hatóanyagú gyógyszer is hozzájárulhat a tudatos álmok gyakoriságához; a kutatások arra jutottak, hogy a készítmény javította az álmok élénkségét és összetettségét (persze ez nem jelenti azt, hogy marékszámra, orvosi kontroll nélkül ajánlott bekapkodni bármilyen gyógyszert is.)
Lehet veszélyes?
Egyes emberekre nézve igen. Különösen bizonyos mentális betegeknél, például skizofréniánál vagy bipoláris zavarnál kell kerülni a tudatos álom előidézését, mivel súlyosbíthatja ezeket az állapotokat
„A tudatos álom egyfajta gondolkodásra késztet a valóságról, és a valóság megkérdőjelezésére sarkall. Ez nem túl szerencsés azoknak, akiknek már alapvetően is problémáik vannak azzal, hogy mit jelent a valóság“
– mondta el a BBC-nek Karen Kolkony, az illinois-i Northwestern Egyetem pszichológiai PhD-kutatója.
Ha valaki ezekben a mentális állapotokban tapasztalja meg a jelenséget, a meditáció, a kognitív viselkedésterápia, illetve az antidepresszánsok segíthetnek korlátozni a tudatos álmok előfordulását, de itt is hangsúlyoznánk a szakember véleményének fontosságát.
