2023.11.26 9:50
Olvasási idő 4:15
Szentgyörgyi Zénó

Épületek fenyegető aurával: mi a brutalista építészet, ami egyre többször jön velünk szembe a közösségi médiában?

Épületek fenyegető aurával: mi a brutalista építészet, ami egyre többször jön velünk szembe a közösségi médiában?
Forrás Getty Images
DESIGN BELSŐÉPÍTÉSZET ÉPÍTÉSZET KOMMUNIZMUS

Te is állandóan a #brutalism, #brutalist és #brutalistarchitecture hashtageket látod az Instán? A bizarr és disztópikus atmoszférát sugárzó épületeknek megvan a bája, és megvan a maga története is – ez utóbbiba avatunk most be titeket.

Miért éppen brutalizmus?

Amennyiben még nem találkoztál volna a brutalizmussal, úgy képzeld el, hogy így nézett volna ki az Igazság- vagy Szeretet-minisztérium, ha George Orwell felkérést kapott volna, hogy tervezze meg a 1984 című regényéből az épületeket. Ha ezzel sem vagy előrébb, akkor mindenképpen olvasd végig a cikkünket!

A brutalizmus kifejezés etimológiája nem teljesen tisztázott, egyrészt sokak szerint a brutalizmus a brutális szóhoz köthető és az 1950-ben épült svéd Villa Göth ironikus jellemzésére használta Hans Asplund az „új brutalizmus” kifejezést, amit később a brit Reyner Banham tett igazán népszerűvé 1955-ös esszéjével és 1969-es New Brutalism: Ethic or Aesthetic? című munkájával. Egy másik megközelítés szerint pedig a brutalizmus valójában a francia béton brut vagyis nyers beton kifejezéséből ered, (amely szintén megjelenik Banham említett könyvében) és alapvetően túlmutat az anyaghasználaton, sokkal inkább egy irányzatot jelöl, ahol a beton reprezentációs eszközzé, kifejezési formává válik.

Panelnegyed a szerbiai Belgrádban Forrás Unsplash / Daniela Legotta

A stílus jellemzői

A brutalizmus legfontosabb célkitűzése az volt, hogy a korábbi, háború előtti esztétikákhoz képest egy teljesen más irányból közelítse meg az építészetet. A fő hangsúly a letisztultságra, és monumentalitásra helyeződött, amely nélkülöz mindenféle díszítettséget, az egyszerű vonalvezetést és geometrikus formák alkalmazását preferálja, anyaghasználatát tekintve pedig a műfajt domináló betonon túl az acél, az üveg és a kő, belső berendezések esetében ezeken túl még a fa kerül nyomatékba. 

Az mindenképpen elgondolkodtató, hogy ez a fajta építészeti szemléletváltás, ami a tekintélyt parancsoló és robosztus épületeket helyezte előtérbe azok durva felületeivel, masszív formáival és szokatlan, sokszor futurisztikus megjelenésükkel, mennyire tekinthető a második világháború utáni kor, a hidegháborús időszak hangulatának és az ember fokozatos elidegenedésének lenyomataként.
A Londoni Nemzeti Színház épülete Forrás Unsplash / Simone Hutsch

Az irányzat története

Sokan a szocialista építészettel azonosítják, pedig valójában nyugatról jött a stílus, ami leginkább Angliában és Amerikában volt elterjedt. Nem véletlen, hogy a legtöbb, még jó állapotú épület ezekben a régiókban található. Fénykora a 1950-es és 1970-es évek közé tehető, amikor is rengeteg középület vagy éppen lakópark tervezését bízták az irányzatot követő mérnökökre, így épülhettek meg olyan ikonikus alkotások, mint a magyar származású Goldfinger Ernő által megálmodott londoni Trellick-torony, a pécsi születésű Marcel Breuer tervei alapján elkészült 945 Madison Avenue vagy éppen az 1600 fő lakhatását kiszolgáló marseille-i Cité Radieuse, Le Corbusier munkája nyomán, amelyet azóta már a UNESCO is a világörökség részévé is választott.

Trellick-torony, Goldfinger Ernő tervei alapján Forrás Getty Images

Dacára az egyre jobban szaporodó brutalista épületeknek, a stílus mindig is megosztó volt az emberek körében, rengetegen tiltakoztak a további építések ellen, sőt, petíciók is indultak egy-egy ilyen építmény lebontását kezdeményezve, arra hivatkozva, hogy ezek a középületek és lakóparkok ridegséget és elidegenedettséget közvetítenek, diszkomfortot okoznak a használók számára és még a város összképén is rontanak.
Az angolszász országokban a stílus – többek között ezen kritikák hatására –  végül hanyatlásnak is indult a 80-as években, és az azt követő évtizedre a brutalista építészetet felváltotta a posztmodern.

Kiemelt tartalom
Hová menjünk, miket nézzünk decemberben? – művészeti szenzációk és kiállítások az ünnepi roham elé Hová menjünk, miket nézzünk decemberben? – művészeti szenzációk és kiállítások az ünnepi roham elé 2023.12.2 9:25

Nálunk, Közép- (de inkább) Kelet-Európában a brutalista építészethez való viszony természetesen jóval túlmutat a polgári ízlésvilágon. A korabeli kommunista-szocialista országokban a regnáló rezsimek meghatározó védjegyeivé váltak a brutalista stílusú építmények, amelyek sajátosságaiknak köszönhetően megfelelő szimbólumai lettek a totalitárius rendszereknek.

A kommunizmus alatt épült Közigazgatási Palota. Szatmárnémeti (Románia) Forrás Unsplash / Lucut Razvan

A Szovjetunió összeomlása után az épületek továbbra is magukban hordozzák azokat a konnotációkat, amik meghatározzák a viszonyunkat a brutalizmushoz és a vasbeton esztétikájához, ezért számunkra, illetve a rendszerben élt generációk számára ezeknek a betontömböknek egy olyan erős politikai töltete van, ami megnehezíti a művészetről szóló diskurzusokat. Az sem meglepő, hogy a rendszerváltozással az épületek jelentősége is megszűnt, a természet átvette felettük az uralmat, így az egykor lenini-sztálini dicsfényben úszó betonmonstrumok ma már rosszabbik arcukat mutatják az arra látogatóknak.

De ahogyan a kirgizisztáni bölcsesség is tartja, természetesen semmi sem vész el, csak átalakul, így van ez a brutalista architektúrával is. A nyers és letisztult felületek továbbra is meghatározóak a tervezők körében, sőt a kortárs belső építészetnek ugyancsak jelentős elemei merítkeznek az irányzatból, gondoljunk csak például a méltán népszerű beltéri betonburkolatokra.  

Belsőépítészet a japán Shibuyában Forrás Unsplash / Joseph Albanese

Látnivalók itthon és külföldön

Ha esetleg megjött a kedved ahhoz, hogy te magad is megcsodáld ezeket az izgalmas konstrukciókat, akkor van egy jó meg egy rossz hírünk.

A rossz hír az, hogy hazánkban alapvetően kevés „tisztán brutalista” épület található. A korabeli magyar építészetet inkább a modern, illetve a köztudatban szocreálként élő stílusok jellemezték, amelyek helyenként találkoztak, keveredtek brutalista jegyekkel. Két híres, brutalista épületet ennek ellenére még mindig felkereshetünk Budapesten.
Az egyik az 1971 és 73 között épült OKISZ (Országos Kisipari Szövetkezetek Szövetsége) székháza Mónus János tervei alapján, amely Zuglóban a Thököly út 58–60. szám alatt található.

OKISZ-székház Forrás Kiscelli Múzeum

A másik pedig a RADELKIS Elektrokémiai Műszergyártó Szövetkezet számára Csíkvári Antal által tervezett épület 1972-ből, ami ma is megtekinthető – távolról – Óbudán, a Laborc utca 1-3. alatt.

Csíkvári Antal brutalista gyöngyszeme Forrás Wikipedia / Vaszilij Perov festménye

Ami pedig a jó hír, hogy nem kell messzire utaznunk azért, hogy felfedezzük a brutalista építészet ikonikus épületeit, hiszen Közép- és Kelet-Európában is szép számmal találunk látnivalót, így, ha esetleg nyaralás vagy kisebb kiruccanás közben arra jártok, a tradicionális nevezetességeken túl érdemes ezekhez is ellátogatni. Hoztunk is párat nektek.

Kiemelt tartalom
Ilyen volt a Kádár-kor megkérdőjelezhetetlen esztétikája – Bemutatjuk a szocializmus lakberendezési szokásait Ilyen volt a Kádár-kor megkérdőjelezhetetlen esztétikája – Bemutatjuk a szocializmus lakberendezési szokásait 2023.11.12 9:41

A Bécsben található brutalista templom 1974 és 1976 között épült Fritz Wotruba és Fritz G. Mayr tervei alapján, az előbbi elmondása szerint a legnagyobb inspirációt a chartres-i katedrális jelentette, amely az európai kultúra esszenciáját hordozza magában.

Szentháromság templom – Ausztria Forrás Unsplash / Michael Pointner

A déli szomszédunk igencsak bővelkedik brutalista épületekben, így az irányzat kedvelőinek elég, ha csak Belgrádig mennek. A szerb fővárosból hoztunk két példát.
Az avalai tévétorony 1965-ben épült meg Belgrádban, 205 méterével pedig egész Jugoszlávia legmagasabb épülete lett. A dél-szláv háború idején 1999-ben a bombázások miatt az épület megsemmisült, majd később lakossági kezdeményezésre megtörtént a torony ujjépítése, így azóta is megtekinthető.

A Genex-torony 1977-ben épült Belgrád nyugati részén, ezért nyugati városkapunak is hívják. A 117 méteres felhőkarcoló felsőbb részei lakóépületként, míg az alsóbbak üzleti központként funkcionálnak, a két épületet összekötő toronytetőn pedig panorámaétterem üzemel. A kezdeti közfelháborodás ellenére az épület a város ikonikus része lett.

Az Avala-torony SzerbiábanA Genex-torony Szerbiában
Galéria megtekintése
(2)

Az igazán ínyenceknek pedig hagytunk egy különlegességet a végére. Az emlékmű egy 1891-es esemény előtt tiszteleg, amikor is Dimitar Blagoev vezetésével a Buzludzsa (Buzludzha) csúcsán kezdődtek meg az első titkos szocialista szervezkedések, amelyek letették az alapokat a Bolgár Szociáldemokrata Párt, a bolgár kommunista párt elődjének megalapításához.

Kiemelt tartalom
Hogyan főztek nagyanyáink a gulyáskommunizmusban? – Így lett 100 év alatt ínségből majdnem bőség Magyarországon Hogyan főztek nagyanyáink a gulyáskommunizmusban? – Így lett 100 év alatt ínségből majdnem bőség Magyarországon 2023.10.29 6:12

A bolgár kormány megbízásából Georgi Stoilov tervezte, a megépítése pedig 1974 és 1981 között zajlott. A kommunista rendszer 1989-es összeomlása után az épületet magára hagyták, majd 2019-ben a Getty Alapítvány úgy döntött, hogy nem szeretné, ha ez az ikonikus „UFO-Colosseum” a természet martalékává válna, így 200 ezer euróval szálltak be az emlékmű rekonstrukciójának költségeibe.

Buzludzsa-emlékmű – Bulgária Forrás Unsplash / Johnny Africa

Nektek melyik a kedvenc brutalista épületetek? Írjátok meg nekünk a közösségi médiában!

Kövessétek a REFRESHER-t, iratkozzatok fel közösségi csatornáinkra is, hogy ne maradjatok le a folyamatosan frissülő tartalmainkról: @refresherhu néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!