Ha mindig is hardcore Disney-rajongó voltál, akkor azért olvasd el a cikket. Ha pedig csak szimplán mélyítenéd a tudásod Aladdinékkal meg Arielékkel kapcsolatban, akkor pedig azért.
Amióta világ a világ, az ember imád komplikálni, Sátánt és párhuzamos kapcsolású politikai ügynököket látni minden sarokban. Illuminatit és szabadkőművességet emlegetünk olyan történelmi események mögött, amit nem látunk át teljesen, így nem is nehéz olykor bedőlni a legelvetemültebbnek tűnő hipotéziseknek is, egyszerűen csak azért, hogy notóriusan választ találjunk az élet megoldhatatlannak tűnő kérdéseire.
A Disney már sokszor esett konteós górcső alá, s bár a drámai felvezetés azt sejtetné, hogy mi is sátánista kecskéket készülünk befogni Hamupipőke hintója elé, ezúttal csak a Mickey-univerzumon belül maradnánk. Legyél netán hardcore rajongó, azaz Disney adult, akinek minden személyiségjegye Hófehérke és Pinokkió köré rendeződik, vagy csak ártatlan szemlélődő, most mutatunk kilenc olyan Disney-teóriát, mely egészen új megvilágításba helyezheti sokak kedvenc gyerekkori filmjeit.
Az Aladdin a posztapokaliptikus, távoli jövőben játszódik
„Ez a nagy sivatag, hol a nap csupa tűz/ Rendes karaván alig jár“ – kezdődik az alábbi sorral a Disney-reneszánsz (a stúdió 1989 és 1999 közötti tíz éve) egyik legsikeresebb filmje, az arabofóbnak és kulturálisan kisajátítónak titulált Aladdin. Lévén, hogy az internet előtti idők, a 90-es évek alkotása, és hogy az egész milleniál társadalom Aladdin pofátlanul sármos mosolyán és Jázmin hercegnő lapos hasán nevelkedett, gazdag táptalajt adott a Disney adultok különböző konspirációs teóriáinak. Ezek közül is az egyik legismertebb az animáció már amúgy is sokat vitatott locusszához és tempusszához (hely és idő) kapcsolódik: hol és tulajdonképpen mikor játszódik az Aladdin?
Deadpool & Rozsomák, Dűne-sorozat, Arcane, balhés lányok és karácsony – Novemberi Netflix, Max, Disney+, Showtime streaming-ajánló
2024.11.10 9:26
A Disney-meséket alapvetően sem érdemes túl komolyan venni pont fikciós mivoltjuk végett, ezért ha nem specifikus egy adott történet helyszíne vagy ideje, azt dívik úgy felfogni, hogy univerzális, azaz játszódhat bárhol és bármikor – még a valóban specifikus kulturális elemek ellenére is. Például a Pán Péter kapcsán pontosan tudjuk, hogy a történet valamikor a múlt század elején Londonban kezdődik, ugyanezt viszont nem tudjuk megerősíteni Aladdinék kapcsán. Annyi bizonyos, hogy Agrabah nevezetű birodalom nem volt az emberi történelem során soha semmilyen kontinensen. Bár nevében utalhat az észak-indiai Agra városára, sőt, a szultáni rezidenciát is egyértelműen szintén az indiai Tádzs Mahal épületéről mintázták, mégis a történet több pontján arab népeket említ. A már idézett Ezeregy éj dalnak például angol címe Arabian Nights (Arab esték), a karakterek pedig külső jegyeikben inkább közel-keleti muszlim, mintsem hindu közösségek tagjaira hasonlítanak (vö.: A dzsungel könyve Mauglija).
Viszont első Disney-elméletünk kapcsán nem is a helyszín, hanem az idő, ami valóban diskurzusra érdemes.
Ezt az elképzelést kvázi megerősíti a tény, hogy Dzsini, aki saját bevallása szerint tízezer éve a palackban rostokol, egy ponton azt mondja Aladdin öltözékére, hogy „nézd, ez a fez, meg ez a gatya a III. századba való“, de utána pedig lazán parodizálni kezd olyan világsztárokat, mint Jack Nicholson. Elméletnek érdekes, bár ne feledjük, hogy Dzsini esetében a kortárs popkulturális utalások csak a történet humoros aspektusát erősítik, hogy akár egy pillanatra is, de képes legyen áttörni a negyedik falon. Pont ugyanúgy, mint Deadpool.
A bazári árus nem más, mint...
Aki egy kicsit is ismeri az Aladdin angol változatát, az biztosan tudja, hogy az eredeti verziót többek között Robin Williams bravúros szinkronja emelte az egyik valaha készült legikonikusabb Disney-mesévé. Ám azt tudtátok, hogy a néhai színész hangja nem csupán Dzsiniként köszön vissza a képernyőn, hanem konkrétan vele indul az egész történet, hiszen Williams hangján szólal meg a bazári árus is? Sajnos ezt a magyar verzióban két külön szinkronszínésszel oldották meg, pedig ez azért is igazán fontos, mert az internet konteós oldala úgy gondolja, hogy a kereskedő maga Dzsini a felszabadítása után.
Dzsini bőrének színe kék volt, a kereskedő ruhája szintén kékszínű. Dzsininek négy darab húsos mágikus ujja volt, és – mily meglepő – a kereskedőnek is négy ujjat rajzoltak a Disney grafikusai. Ezenfelül hasonló a szakálluk, plusz mindkettejüknek furcsa fixációja van a lámpások iránt.
Milyen ügyesen ráéreztek ezek az Aladdin-rajongók!
Némó mindvégig halott volt
A Némó nyomában konkrétan az első pár percben kést döf a szívünkbe azzal, hogy a főszereplő bohóchalapukának, Pizsinek végig kell néznie, mint eszi meg teljes családját, párját, Korált és kis ikracsemetéit egy vérszomjas barrakuda. Pizsi letaglózva, hitetlenkedve közelíti meg tengerirózsa-fészküket, ahol csupán egyetlenegy épen maradt haltojást talált, Némót. Legalábbis elméletben ez lenne a történet.
A teória magját, miszerint senki nem élte túl a tragikus támadást, magában a film címében kell keresnünk.
Az epikus héroszi folyamat értelmében, melyet például a világirodalom legnagyobb hőseinek is végig kellett járniuk, az égi megüdvözlés csupán halálos, de minimum végletekig traumatikus próbák által adatik. Babérkoszorú, a hőn áhított nő, pénz, siker, vagy hogy elengedjünk egy fájdalmas emléket – teljesen mindegy, hogy mindezekért Odüsszeusz útvonalán kell hajóznunk, vagy a 42 Wallaby Way, Sydney-ig kell úsznunk. Bizony, sokan úgy gondolják, hogy Pizsi tengeralatti zarándoklata is egy Dante-szerű gyászfolyamatot feldolgozó utazás volt, melynek végén el tudta engedni szerelme és halott gyermekei emlékét. Némó gyakorlatilag a fájdalom, a gyász álfizikai kivetülése volt.
@bingerampage Nemo Wasn’t Real? | Finding Nemo Theory #fyp#nemo#findingnemo♬ original sound - Binge Rampage
WALL-E és a fa
A WALL-E-t a Pixar grafikusai Greta Thunberg és a Disney beteglelkű szakpszichológusainak násztáncából szintetizálták. A kis lánctalpas robot hihetetlenül cukimuki szemecskéivel, meg a lebegő, kúp alakú csajával a 2000-es évek végén garantáltan minden két-, háromgyerekes családot agyontraumatizált vagy minimum kicsit erélyesebben gondolkodtatott el a klímakatasztrófa kellemetlenségeiről. Égő civilizációk, vízért folytatott háborúk, járványok, kivágott fák, műanyag állatok, műanyag életek – hát nyilván olyan görcsösen ragaszkodott kis bakancsba ültetett növénykéjéhez WALL-E, hiszen általa talán még van némi remény, hogy a Föld egy új és életképes korszakába lépjen. És hát nem is kevesen úgy gondolják, hogy talán sikerrel járhatott kis robotunk, erre pedig az Egy bogár életében kapjuk meg a bizonyosságot.
Tudjátok, az Egy bogár élete az a nagyon régi Pixar-mese, aminek elejéről még fixen meglehet VHS-en (ha tudod, mi az a VHS) a magával sakkozó bácsi története, de ha csak a bogaras storyline-ra emlékszel, akkor műanyagcsillogású hangyákra, egészen szexi sáskahadvezérekre meg húsos hernyókra kell gondolnod. Ott élnek mind egy kis dombszerű szigetecskén, egy girbegurba fának az árnyékában, mely a teória szerint a WALL-E által megmentett kis növény.
És ha már Woody és Buzz Lightyear...
Andy anyja volt a Toy Story 2 igazi főgonosza
A Pixar mindig is remekül értett ahhoz, hogy évekre, sőt, évtizedekre előre megnyomorítsa nézőinek lelkivilágát pszichoanalitikusan tűpontos karakterábrázolásaival, cselekményvezetéseivel, háttértörténeteivel. Ilyen például a Toy Story, ami bármelyik részével kész egy végtelen mély érzelmi spirálon leküldeni a kis naiv óvodásokat, akik csak kíváncsiságból ültek le a vasárnapi Disney Channel-es matinéra. Ilyen rendkívül szomorú pillanat például, amikor a sorozat második részében megtudjuk, hogyan is hagyta magára gazdája Jessie-t, a cowgirlt.
Ahogy a videórészletből is láthatjuk, Jessie-t pár limlommal együtt gazdája, Emily egyszerűen kirakta az útszélére egy dobozban. Emily további kilétéről sokat egyébként nem tudunk, de mégis van egy apró utalás rá, hogy talán valóban ismerhetjük a tehenészlány egykori legjobb barátjának kilétét. Megfigyeltétek már, hogy Andy, Woody gazdája milyen kalapban szokott cowboyosdit játszani?
Az internet népe Andy női kalapjára hivatkozva alkotta meg az elméletet, miszerint maga Andy anyja Emily, aki bár a játékbabától megvált serdülőkora kezdetén, de a kalaptól nem. S miután fia is rákapott a vadnyugatra, tehenekre, lovakra, hát továbbajándékozta neki. Ezt az elméletet alátámasztja, hogy Emily gyerekkori szobájának berendezését az 1960-as évek virágmintája inspirálta, a Toy Story 2 pedig 1999-ben jelent meg, vagyis Emily a 30-as éveiben jár, ahogy Andy anyukája is.
Mi történt Ariel anyukájával?
A Disney mindig is remekül értett ahhoz, hogy legyártsa az univerzális easter eggeket (olyan digitális, A típusú jelek, melyeknek jelentése B), vagy filmközötti kapcsolati rendszereket, amiket aztán a Mickey-hívők csorgó nyállal bontogathatnak vissza, szóval nem is annyira meglepő, hogy a rajongók egy közel harmincéves talányt véltek megoldani.
Fejtágító, elgondolkodtató és szívfacsaró filmek a divat világáról, nem csak divatőrülteknek
2024.10.20 10:16
A Pán Péterben szereplő sellők soha nem voltak túl emlékezetesek, ám mégis van egy lány, aki egy picit jobban kilóg a sorból, mint a többi uszonyos: egy fiatal vöröses hajú hableány, aki sokak szerint feltűnően hasonlít Arielre, az Oszvald Marika-féle szirénre. Bár Ariel édesanyjával nem találkozunk az 1989-es A kis hableányban, sőt, egészen a harmadik részig kell várnunk, hogy kicsit több információval rendelkezzünk személyéről.
Ariel és a hajóroncs
Ha már belekevertük szépen Oszvald Marikáékat, tudtátok, hogy egy új feltételezés szerint létezik kapcsolat az atlantiszi sellők és a Jégvarázs világa között?
A Jégvarázsban mindannyian megtudjuk, hogy Elsa és Anna szülei egy hajótörésben haltak meg, sőt, a film rendezői, Jennifer Lee és Chris Buck azt is megerősítették, hogy az egykori búzaszőke, most már csupán brunette Aranyhaj és a hajdani tolvaj, Flynn Rider esküvőjére utaztak. Itt válik érdekessé az elmélet, mivel Arendelle királysága valahol északon található, miután a Jégvarázs a norvég kultúrából és folklórból táplálkozik. Ez azt jelenti, hogy Anna és Elsa szülei hajóval utaztak volna Németországba, ahol pedig a Grimm fivérek után Rapunzel története játszódik. Ez azt jelentené, hogy Elsa szüleinek hajója valahol a dán partoknál süllyedt el.
Na és mit is írt a dán Hans Christian Andersen? Az elmélet szerint a hajó, amire Ariel első filmjében rátalál, Arendelle uralkodóihoz tartozott.
Az öcsike
Az előző hipotézishez azonban jön egy kis kiegészítés, amit szintén az alkotók erősítettek meg: Elsa és Anna szülei nem haltak meg hajótörésben, hanem végül partra sodródtak.
Szinte halljuk is, ahogy Ákos szenvedélytől fűtötten énekli „Abban higgy, amit a szíved diktál/ Két vágy, de egy család“. Azért megnéznénk Elsa arcát, hogy mit is szólna ahhoz, hogy van egy kistesója, aki ráadásul fullon kigyúrva bandázik gorillákkal, majmokkal távoli őserdőkben, meg csábítgat el angol kisasszonyokat.
Kuka és Geppetto
Utolsó elméletként hozzunk egy új kapcsolatot két olyan Disney-film között, melyek már circa kilencven éve minden kisgyermek kedvencei. Ez a teória arra építkezik, hogy a Hófehérke és a hét törpe Kukája és a Pinokkió Geppettója egy és ugyanaz a személy. A kvázi egyértelmű fizikai hasonlatosságokon túl még egy rajongó által felvázolt háttértörténet is egészen új megvilágításba helyezi a két karakter életét.
Vándorolt, sétált, míg el nem ért Olaszországba, ahol végül felépítette a maga kis fakunyhóját. A bántalmazott és erősen traumatizáló gyerekkorra pedig magyarázatul szolgálnak Geppetto órakreálmányai, amiket a mese elején látunk. Az egészen cukimuki kakukkosóráktól kezdve látunk némileg erőszakosabbakat is. Mutatjuk:
