2023.9.11 17:29
Olvasási idő 8:22
Szécsi Krisztián

Aladdin és az apokalipszis, Némó nyomában és a halál – 9 Disney-elmélet, ami teljesen megváltoztatja a gyerekkorod

Aladdin és az apokalipszis, Némó nyomában és a halál – 9 Disney-elmélet, ami teljesen megváltoztatja a gyerekkorod
Forrás IMDB / Disney
FILMEK + SOROZATOK DISNEY FILMEK KONTEÓ RAJZFILM

Ha mindig is hardcore Disney-rajongó voltál, akkor azért olvasd el a cikket. Ha pedig csak szimplán mélyítenéd a tudásod Aladdinékkal meg Arielékkel kapcsolatban, akkor pedig azért.

Amióta világ a világ, az ember imád komplikálni, Sátánt és párhuzamos kapcsolású politikai ügynököket látni minden sarokban. Illuminatit és szabadkőművességet  emlegetünk olyan történelmi események mögött, amit nem látunk át teljesen, így nem is nehéz olykor bedőlni a legelvetemültebbnek tűnő hipotéziseknek is, egyszerűen csak azért, hogy notóriusan választ találjunk az élet megoldhatatlannak tűnő kérdéseire.

A Disney már sokszor esett konteós górcső alá, s bár a drámai felvezetés azt sejtetné, hogy mi is sátánista kecskéket készülünk befogni Hamupipőke hintója elé, ezúttal csak a Mickey-univerzumon belül maradnánk. Legyél netán hardcore rajongó, azaz Disney adult, akinek minden személyiségjegye Hófehérke és Pinokkió köré rendeződik, vagy csak ártatlan szemlélődő, most mutatunk kilenc olyan Disney-teóriát, mely egészen új megvilágításba helyezheti sokak kedvenc gyerekkori filmjeit.

Forrás Disney

Az Aladdin a posztapokaliptikus, távoli jövőben játszódik

„Ez a nagy sivatag, hol a nap csupa tűz/ Rendes karaván alig jár“ – kezdődik az alábbi sorral a Disney-reneszánsz (a stúdió 1989 és 1999 közötti tíz éve) egyik legsikeresebb filmje, az arabofóbnak és kulturálisan kisajátítónak titulált Aladdin. Lévén, hogy az internet előtti idők, a 90-es évek alkotása, és hogy az egész milleniál társadalom Aladdin pofátlanul sármos mosolyán és Jázmin hercegnő lapos hasán nevelkedett, gazdag táptalajt adott a Disney adultok különböző konspirációs teóriáinak. Ezek közül is az egyik legismertebb az animáció már amúgy is sokat vitatott locusszához és tempusszához (hely és idő) kapcsolódik: hol és tulajdonképpen mikor játszódik az Aladdin?

Kiemelt tartalom
ADHD, Stockholm-szindróma, kényszerbetegség: 5 Disney hercegnő, akik valamilyen mentális zavarban szenvedhettek ADHD, Stockholm-szindróma, kényszerbetegség: 5 Disney hercegnő, akik valamilyen mentális zavarban szenvedhettek tegnap 09:31 -kor

A Disney-meséket alapvetően sem érdemes túl komolyan venni pont fikciós mivoltjuk végett, ezért ha nem specifikus egy adott történet helyszíne vagy ideje, azt dívik úgy felfogni, hogy univerzális, azaz játszódhat bárhol és bármikor – még a valóban specifikus kulturális elemek ellenére is. Például a Pán Péter kapcsán pontosan tudjuk, hogy a történet valamikor a múlt század elején Londonban kezdődik, ugyanezt viszont nem tudjuk megerősíteni Aladdinék kapcsán. Annyi bizonyos, hogy Agrabah nevezetű birodalom nem volt az emberi történelem során soha semmilyen kontinensen. Bár nevében utalhat az észak-indiai Agra városára, sőt, a szultáni rezidenciát is egyértelműen szintén az indiai Tádzs Mahal épületéről mintázták, mégis a történet több pontján arab népeket említ. A már idézett Ezeregy éj dalnak például angol címe Arabian Nights (Arab esték), a karakterek pedig külső jegyeikben inkább közel-keleti muszlim, mintsem hindu közösségek tagjaira hasonlítanak (vö.: A dzsungel könyve Mauglija).

Ez a disszonancia egyébként azzal magyarázható, hogy az eredeti elképzelések alapján az iraki Bagdadban játszódott volna Aladdin története, de a film készültekor sajnos kirobbant az öbölháború, és bármiféle politikai vagy diplomáciai konfliktus elkerülése végett az alkotók úgy döntöttek, hogy az animáció „valahol a Közel-Keleten lesz“, elemeiben pedig reflektáljon erre a régióra: homok, sivatag, tevék, színes ruhák, kendők, hagymakupolás épületek stb.
Forrás Disney

Viszont első Disney-elméletünk kapcsán nem is a helyszín, hanem az idő, ami valóban diskurzusra érdemes.

Ennek a teóriának az alapját az adja, hogy valamiféle globális katasztrófa után a világ teljesen elsivatagosodott, és az általunk egyszerűen varázslatos meseelemek igazából hipermodern technológiai eszközök: repülőszőnyeg, mely az Egy új élmény alatt időgépként működik (ezzel magyarázva a több történelmi kor három percbe való sűrítését), beszélő papagáj (a rendkívül magas intelligencia jele) és hipnotizáló jogar, amely még lézerszerű sugarakat is lő.

Ezt az elképzelést kvázi megerősíti a tény, hogy Dzsini, aki saját bevallása szerint tízezer éve a palackban rostokol, egy ponton azt mondja Aladdin öltözékére, hogy „nézd, ez a fez, meg ez a gatya a III. századba való“, de utána pedig lazán parodizálni kezd olyan világsztárokat, mint Jack Nicholson. Elméletnek érdekes, bár ne feledjük, hogy Dzsini esetében a kortárs popkulturális utalások csak a történet humoros aspektusát erősítik, hogy akár egy pillanatra is, de képes legyen áttörni a negyedik falon. Pont ugyanúgy, mint Deadpool.

Dzsini Jack Nicholsonként. Forrás Disney

A bazári árus nem más, mint...

Aki egy kicsit is ismeri az Aladdin angol változatát, az biztosan tudja, hogy az eredeti verziót többek között Robin Williams bravúros szinkronja emelte az egyik valaha készült legikonikusabb Disney-mesévé. Ám azt tudtátok, hogy a néhai színész hangja nem csupán Dzsiniként köszön vissza a képernyőn, hanem konkrétan vele indul az egész történet, hiszen Williams hangján szólal meg a bazári árus is? Sajnos ezt a magyar verzióban két külön szinkronszínésszel oldották meg, pedig ez azért is igazán fontos, mert az internet konteós oldala úgy gondolja, hogy a kereskedő maga Dzsini a felszabadítása után.

Dzsini bőrének színe kék volt, a kereskedő ruhája szintén kékszínű. Dzsininek négy darab húsos mágikus ujja volt, és – mily meglepő – a kereskedőnek is négy ujjat rajzoltak a Disney grafikusai. Ezenfelül hasonló a szakálluk, plusz mindkettejüknek furcsa fixációja van a lámpások iránt.

Ha ezek a véletlennek tűnő egybeesések nem bizonyulnának igazán meggyőzőnek, érdemes lehet megjegyezni, hogy ezt az elméletet maguk az alkotók is megerősítették: pont így tervezték, és egy kimaradt, sőt, teljességében kivágott jelenetben az látszódott volna, hogy a megoldást hozó dzsinnfelszabadítás után Robin Williams, aka Mikó István, árussá változik, ezzel keretes szerkezetet adva a filmnek.

Milyen ügyesen ráéreztek ezek az Aladdin-rajongók!

Forrás Disney

Némó mindvégig halott volt

A Némó nyomában konkrétan az első pár percben kést döf a szívünkbe azzal, hogy a főszereplő bohóchalapukának, Pizsinek végig kell néznie, mint eszi meg teljes családját, párját, Korált és kis ikracsemetéit egy vérszomjas barrakuda. Pizsi letaglózva, hitetlenkedve közelíti meg tengerirózsa-fészküket, ahol csupán egyetlenegy épen maradt haltojást talált, Némót. Legalábbis elméletben ez lenne a történet.

A teória magját, miszerint senki nem élte túl a tragikus támadást, magában a film címében kell keresnünk.

A latin 'nemo' jelentése 'senki', ami mind a magyar, mind az angol elnevezéssel egybevetve (Némó nyomában Finding Nemo) azt a benyomást kelti, hogy tulajdonképpen a filmben tényleg senkit nem kellett megkeresni.

Az epikus héroszi folyamat értelmében, melyet például a világirodalom legnagyobb hőseinek is végig kellett járniuk, az égi megüdvözlés csupán halálos, de minimum végletekig traumatikus próbák által adatik. Babérkoszorú, a hőn áhított nő, pénz, siker, vagy hogy elengedjünk egy fájdalmas emléket – teljesen mindegy, hogy mindezekért Odüsszeusz útvonalán kell hajóznunk, vagy a 42 Wallaby Way, Sydney-ig kell úsznunk. Bizony, sokan úgy gondolják, hogy Pizsi tengeralatti zarándoklata is egy Dante-szerű gyászfolyamatot feldolgozó utazás volt, melynek végén el tudta engedni szerelme és halott gyermekei emlékét. Némó gyakorlatilag a fájdalom, a gyász álfizikai kivetülése volt. 

@bingerampage Nemo Wasn’t Real? | Finding Nemo Theory #fyp#nemo#findingnemo♬ original sound - Binge Rampage

WALL-E és a fa

A WALL-E-t a Pixar grafikusai Greta Thunberg és a Disney beteglelkű szakpszichológusainak násztáncából szintetizálták. A kis lánctalpas robot hihetetlenül cukimuki szemecskéivel, meg a lebegő, kúp alakú csajával a 2000-es évek végén garantáltan minden két-, háromgyerekes családot agyontraumatizált vagy minimum kicsit erélyesebben gondolkodtatott el a klímakatasztrófa kellemetlenségeiről. Égő civilizációk, vízért folytatott háborúk, járványok, kivágott fák, műanyag állatok, műanyag életek – hát nyilván olyan görcsösen ragaszkodott kis bakancsba ültetett növénykéjéhez WALL-E, hiszen általa talán még van némi remény, hogy a Föld egy új és életképes korszakába lépjen. És hát nem is kevesen úgy gondolják, hogy talán sikerrel járhatott kis robotunk, erre pedig az Egy bogár életében kapjuk meg a bizonyosságot.

Tudjátok, az Egy bogár élete az a nagyon régi Pixar-mese, aminek elejéről még fixen meglehet VHS-en (ha tudod, mi az a VHS) a magával sakkozó bácsi története, de ha csak a bogaras storyline-ra emlékszel, akkor műanyagcsillogású hangyákra, egészen szexi sáskahadvezérekre meg húsos hernyókra kell gondolnod. Ott élnek mind egy kis dombszerű szigetecskén, egy girbegurba fának az árnyékában, mely a teória szerint a WALL-E által megmentett kis növény. 

 

Hogy mi is szól emellett? A tény, hogy a film során soha nem látunk embereket. A szétszórt, szemétként földön heverő használati tárgyak egy régi és szomorú Föld emlékét hordozzák magukban. Bár igaz, hogy szóbeli utalást ettől még találunk emberi tevékenységre, na meg hát sokkal inkább elfogadott tény, hogy az Egy bogár élete fája más Pixar-filmek visszatérő eleme, melyek egyértelműen egy preapokaliptikus világban játszódnak. Ilyen akár a Toy Story.

És ha már Woody és Buzz Lightyear...

Forrás Disney

Andy anyja volt a Toy Story 2 igazi főgonosza

A Pixar mindig is remekül értett ahhoz, hogy évekre, sőt, évtizedekre előre megnyomorítsa nézőinek lelkivilágát pszichoanalitikusan tűpontos karakterábrázolásaival, cselekményvezetéseivel, háttértörténeteivel. Ilyen például a Toy Story, ami bármelyik részével kész egy végtelen mély érzelmi spirálon leküldeni a kis naiv óvodásokat, akik csak kíváncsiságból ültek le a vasárnapi Disney Channel-es matinéra. Ilyen rendkívül szomorú pillanat például, amikor a sorozat második részében megtudjuk, hogyan is hagyta magára gazdája Jessie-t, a cowgirlt. 

Ahogy a videórészletből is láthatjuk, Jessie-t pár limlommal együtt gazdája, Emily egyszerűen kirakta az útszélére egy dobozban. Emily további kilétéről sokat egyébként nem tudunk, de mégis van egy apró utalás rá, hogy talán valóban ismerhetjük a tehenészlány egykori legjobb barátjának kilétét. Megfigyeltétek már, hogy Andy, Woody gazdája milyen kalapban szokott cowboyosdit játszani?

Az internet népe Andy női kalapjára hivatkozva alkotta meg az elméletet, miszerint maga Andy anyja Emily, aki bár a játékbabától megvált serdülőkora kezdetén, de a kalaptól nem. S miután fia is rákapott a vadnyugatra, tehenekre, lovakra, hát továbbajándékozta neki. Ezt az elméletet alátámasztja, hogy Emily gyerekkori szobájának berendezését az 1960-as évek virágmintája inspirálta, a Toy Story 2 pedig 1999-ben jelent meg, vagyis Emily a 30-as éveiben jár, ahogy Andy anyukája is. 

A kalap igencsak árulkodó jel. Forrás Disney

Mi történt Ariel anyukájával?

A Disney mindig is remekül értett ahhoz, hogy legyártsa az univerzális easter eggeket (olyan digitális, A típusú jelek, melyeknek jelentése B), vagy filmközötti kapcsolati rendszereket, amiket aztán a Mickey-hívők csorgó nyállal bontogathatnak vissza, szóval nem is annyira meglepő, hogy a rajongók egy közel harmincéves talányt véltek megoldani. 

Kiemelt tartalom
REFRESHER-KVÍZ: Te mennyit ismersz fel a klasszikus nyári kasszasikerek közül? REFRESHER-KVÍZ: Te mennyit ismersz fel a klasszikus nyári kasszasikerek közül? tegnap 09:30 -kor

A Pán Péterben szereplő sellők soha nem voltak túl emlékezetesek, ám mégis van egy lány, aki egy picit jobban kilóg a sorból, mint a többi uszonyos: egy fiatal vöröses hajú hableány, aki sokak szerint feltűnően hasonlít Arielre, az Oszvald Marika-féle szirénre. Bár Ariel édesanyjával nem találkozunk az 1989-es A kis hableányban, sőt, egészen a harmadik részig kell várnunk, hogy kicsit több információval rendelkezzünk személyéről.

Athénának hívták és pontosan tudjuk, hogy kalózok ölték meg. Mivel a Pán Péterben a hableányokat soha nem nevezték meg, így a vöröshajú lány neve lehetett akár Athéna is, mindenesetre az bizonyos, hogy ez az a mese, amelyben csak úgy hemzsegnek a kalózok. A híres konteó szerint nem más ölte meg Ariel édesanyját, mint Hook kapitány. 
Valóban a Pán Péter (lent) sellője lenne Ariel édesanyja (fent)? Forrás Disney

Ariel és a hajóroncs

Ha már belekevertük szépen Oszvald Marikáékat, tudtátok, hogy egy új feltételezés szerint létezik kapcsolat az atlantiszi sellők és a Jégvarázs világa között?

A Jégvarázsban mindannyian megtudjuk, hogy Elsa és Anna szülei egy hajótörésben haltak meg, sőt, a film rendezői, Jennifer Lee és Chris Buck azt is megerősítették, hogy az egykori búzaszőke, most már csupán brunette Aranyhaj és a hajdani tolvaj, Flynn Rider esküvőjére utaztak. Itt válik érdekessé az elmélet, mivel Arendelle királysága valahol északon található, miután a Jégvarázs a norvég kultúrából és folklórból táplálkozik. Ez azt jelenti, hogy Anna és Elsa szülei hajóval utaztak volna Németországba, ahol pedig a Grimm fivérek után Rapunzel története játszódik. Ez azt jelentené, hogy Elsa szüleinek hajója valahol a dán partoknál süllyedt el.

Na és mit is írt a dán Hans Christian Andersen? Az elmélet szerint a hajó, amire Ariel első filmjében rátalál, Arendelle uralkodóihoz tartozott.

Úgy tűnik, a Jégvarázs (fent) és A kis hableány (lent) között is van egy megbízható kapcsolat. Forrás Disney

Az öcsike 

Az előző hipotézishez azonban jön egy kis kiegészítés, amit szintén az alkotók erősítettek meg: Elsa és Anna szülei nem haltak meg hajótörésben, hanem végül partra sodródtak. 

A Jégvarázs (jobb) alkotói is megerősítették, hogy a Elsáéknak bizony van egy öcsikéjük, aki nagy valószínűséggel Tarzan (bal) lesz. Forrás Disney
Egészen pontosan azt mondták, hogy Elsa és Anna szülei nem a tengeren haltak meg. A hajótörés előtt még a királynénak született egy kisfia a vizeken, majd a tragikus balesetet követően mindannyian egy dzsungelsziget partjaira sodródtak, ahol a királyi házaspár épített egy faházat. Sorsuk végül őket sem kerülhette el: a királyt és feleségét meggyilkolta egy leopárd – ez szintén egy igen neves Disney-film szinopszisa volt, mégpedig a Tarzan circa első négy perce.

Szinte halljuk is, ahogy Ákos szenvedélytől fűtötten énekli „Abban higgy, amit a szíved diktál/ Két vágy, de egy család“. Azért megnéznénk Elsa arcát, hogy mit is szólna ahhoz, hogy van egy kistesója, aki ráadásul fullon kigyúrva bandázik gorillákkal, majmokkal távoli őserdőkben, meg csábítgat el angol kisasszonyokat. 

Kuka és Geppetto 

Utolsó elméletként hozzunk egy új kapcsolatot két olyan Disney-film között, melyek már circa kilencven éve minden kisgyermek kedvencei. Ez a teória arra építkezik, hogy a Hófehérke és a hét törpe Kukája és a Pinokkió Geppettója egy és ugyanaz a személy. A kvázi egyértelmű fizikai hasonlatosságokon túl még egy rajongó által felvázolt háttértörténet is egészen új megvilágításba helyezi a két karakter életét.

A Hófehérke és a hét törpe Kukája és a Pinokkió Geppettója valóban egy és ugyanazon karakter lenne? Forrás Disney
A hipotézis szerint eredetileg mindig is csupán hat törpe volt. Ám egy napon valahogy rátaláltak Kukára, aki akkor még csak egy kisbaba volt, így nem igazán tudták észrevenni a törpök, mennyire is különbözik tőlük. Mivel a maguk fajtájának hitték, verték, nehéz fizikai munkára kényszerítették, ám egy napon szemmel láthatóan megnyúlt, felnőtt férfivé vált – ekkor végleg megszabadultak Hófehérke törpjei Kukától.

Vándorolt, sétált, míg el nem ért Olaszországba, ahol végül felépítette a maga kis fakunyhóját. A bántalmazott és erősen traumatizáló gyerekkorra pedig magyarázatul szolgálnak Geppetto órakreálmányai, amiket a mese elején látunk. Az egészen cukimuki kakukkosóráktól kezdve látunk némileg erőszakosabbakat is. Mutatjuk:

Kövessétek a REFRESHER-t, iratkozzatok fel közösségi csatornáinkra is, hogy ne maradjatok le a folyamatosan frissülő tartalmainkról: @refresherhu néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!