2023.8.26 8:46
Olvasási idő 5:24
Mucsi Blanka

Itthon is megeshet, hogy felég körülöttünk a világ – hogyan hatnak a nyári erdőtüzek az állat- és növényvilágra?

TÁRSADALOM ERDŐ KÖRNYEZETVÉDELEM

A világsajtó idén nyáron is az erdőtüzektől izzik: napjában többször olvashatjuk a híreket, hogy éppen hány embert evakuáltak a lángok elől, ezzel párhuzamosan viszont alig hallunk arról, mi történik az állat- és növényvilággal.

2023. júliusa az emberiség történetének eddigi legmelegebb hónapja volt: 1,5 fokkal nőtt a globális átlaghőmérséklet, és ahogy már lassan megszokhattuk, nem maradtunk erdőtüzek nélkül sem. Tomboltak a lángok Görögországban, Törökországban, Szicíliában, Algériában, Horvátországban, Kanadában, sőt még Svájcban is.

Maui madártávlatból. Csaknem 100 ember vesztette életét Hawaii legpusztítóbb erdőtüze miatt. Forrás Justin Sullivan/Getty Images

A Mauin elszabadult augusztusi tűzvész a Hawaii-szigetek eddigi legnagyobb katasztrófájának számít, a Kanári-szigeteken pedig az elmúlt 40 évben nem volt példa olyan mértékű erdőtűzre, mint ezekben a napokban. Másfél fok kevésnek tűnik, de valójában drámai emelkedést jelent.

Ha a saját életünkhöz viszonyítjuk, akkor nem tűnik soknak, hiszen az évszakok között, vagy akár egy országon belül, két város között is nagyobb különbségekhez vagyunk szokva. Viszont, ha egy adott földrajzi helyen növekszik az átlaghőmérséklet ilyen mértékben, az az ott kialakult ökoszisztéma szempontjából borzasztó magasnak számít

– fogalmazott dr. Gálhidy László erdőökológus, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője.

Egyrészt megváltoznak azok a fajok közötti kapcsolatok, amelyek kialakulásához évmilliók kellettek, és a magasabb hőmérsékletet kedvelő kártevők, kórokozók kerülhetnek előnybe. Másrészt változhat a vízkörforgás és a természeti katasztrófák is gyakoribbá válhatnak.

Nem éget fel mindent maga mögött

A képernyő előtt ijesztőnek tűnik, de a tüzek szempontjából fontos különválasztani az egyes földrajzi régiókat. A mediterrán klímájú területeken, Portugáliától Olaszországon át Törökországig eddig is jellemző volt, hogy időről időre felcsapnak a lángok.

Kiemelt tartalom
98 év a Föld nevű bolygón: David Attenborough csodálatos élete 98 év a Föld nevű bolygón: David Attenborough csodálatos élete 2024.5.8 17:08

„Vannak olyan régiók a világon, ahol a tűz lényegében a természet része. Minden évben égnek le erdők vagy gyeptársulások, és valamilyen szinten a növényzet is alkalmazkodott ehhez vagy adott esetben a megújuláshoz is szüksége lehet rá. Ha egy picit kitekintünk, akkor ez egyébként Kaliforniára, Közép-Chilére, Dél-Ausztráliára is igaz” – mondta Gálhidy a Refreshernek.

Ez nem filter, ez füst: Erdőtűz tombolt a portugál Cascais-ban is. Forrás Horacio Villalobos#Corbis/Corbis via Getty Images

Az ottani növények sok esetben úgy válnak ellenállóvá a tűzzel szemben, hogy például vastag kérget vagy magas koronát növesztenek, hogy ne érje el őket a tűz. Egyes cserjék könnyen leégnek, majd aztán újra kihajtanak, és vannak olyan fajok is, amik a nyári időszakban nem hajtanak vegetatív szerveket, hanem mag formájában vészelik át a hőséget. Hozzá kell tenni azonban, hogy a klímaváltozás miatt kialakuló hosszantartó, aszályos időszak esetenként olyan intenzív, nagy kiterjedésű tüzek kialakulását eredményezheti, amihez már délen sem képes alkalmazkodni a növényzet. 

Nálunk, Közép-Európában viszont a leégett erdők helyreállása nem olyan magától értetődő, mint a Földközi-tenger mentén, ennek ellenére néhány évtized alatt itt is képes megújulni az erdő. Ugyanakkor egy nagyobb kiterjedésű erdőtűz füstje egész nagy távolságba képes eljuttatni a különböző mérgező anyagokat.

A 2019-2020-as ausztrál erdőtüzek idején például 11.000 kilométerre, Chiléig is elsodródtak a szennyeződések. Ezért lehet komoly egészségkárosító hatása ránk nézve is annak, ha a határainkon túl, Európában gyullad ki egy erdő.

A növényekkel ellentétben bizonyos állatfajok, például a nagyobb testű emlősök, madarak vagy a rovarok idejében helyet tudnak változtatni. De a korlátozottan mozgásképes állatok, például a puhatestűek vagy a kétéltűek, a szalamandrák, hüllők és gyíkok nem tudnak olyan gyorsan elmenekülni a lángok elől. Ha az erdőtűz kiterjedése és gyakorisága nem túl nagy, akkor a populáció ki tudja heverni a katasztrófát, már amennyiben van a környéken olyan érintetlenül maradt élőhely, ahol túl tudnak élni. Ott viszont, ahol egy adott faj utolsó állománya található, nagy veszély leselkedik az állatokra – a júliusi rodoszi tűzvész is kockára tette egy csak helyben élő békafaj egyik utolsó állományának fennmaradását.

Az erdőtüzek a lakosság otthonait is veszélyeztetik (a kép a görög Nea Aghialos mellett készült az evakuált városlakókról). Forrás Costas Baltas/Anadolu Agency via Getty Images

De miért olyan nehéz megfékezni a lángokat?

„Európa-szerte, például Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és Magyarországon az erdők nagy részét átalakították. Olyan kultúrerdőket, műerdőket hoztak létre, amik egyetlen fafajból, sok esetben valamilyen fenyőből állnak. Dél-Európában, a Földközi-tenger térségében, Dalmáciában, Isztrián, Görögországban persze élnek őshonos fenyőfajok, de itt is nagyon jellemző az, hogy erdészeti célból, monokultúra-szerűen telepítették őket. Magyarországra főként a Földközi-tenger mentén előforduló fekete fenyőt és az Alpokalján előforduló erdei fenyőt telepítettük be nagy tömegben, hogy megfogja a homokot és faanyagot adjon” – mondta az erdőökológus.

Arról nem beszélve, hogy míg a fenyők természetes élőhelyén változatos az erdő fajösszetétele, ezekben az ültetvényekben nincs meg az a talajfauna sem, ami lebontja a lehullott tűleveleket. Így szépen felhalmozódnak és ha hirtelen, váratlan hőhatás éri őket, az egész begyullad és dübörögve ég. Ha eléri a koronát, szinte lehetetlen eloltani, főleg akkor, ha komoly szelek is párosulnak hozzá

– fogalmazott Gálhidy.

Ezekkel az Alföldre is telepített fenyőültetvényekkel viszont az a baj, hogy nagyjából egykorúak, ráadásul a kérgük és a tűleveleik tele vannak gyúlékony gyantával, így olyan könnyen terjedhet koronáról koronára a tűz, hogy ha egyszer igazán beindul, semmi nem állíthatja meg. Ráadásul Magyarországon a tüzek több mint 90 százaléka emberi eredetű, tehát természetes folyamatok helyett vagy gondatlanság (ablakon kidobott csikk, felügyelet nélkül hagyott tábortűz, esetleg kerti hulladékégetés) vagy szándékos gyújtogatás okozza őket.

Szerencsére nincs minden veszve

Gyakran mondják a szakértők, hogy a természet végül megtalálja a gyógyuláshoz vezető ösvényt. Ez persze nem azt jelenti, hogy mértéktelenül habzsolhatjuk az élvezeteket és fittyet hányhatunk a környezetvédelemre. Jó hír viszont, hogy egy tűzvész sem minden esetben képes kifogni a bolygón, ami persze attól is függ, hogy mekkora és milyen területet érint.

Kiemelt tartalom
Brazil esőerdőket pusztítanak ki a Zara és a H&M pamutnacijaiért, de hogyan lehet fenntarthatóságot jelző cédula a ruhákon? Brazil esőerdőket pusztítanak ki a Zara és a H&M pamutnacijaiért, de hogyan lehet fenntarthatóságot jelző cédula a ruhákon? 2024.4.29 16:46

„Fontos kérdés, hogy ha leég egy terület, akkor mesterségesen beültetjük, vagy hagyjuk, hogy a természet maga gyógyítsa be a katasztrofális események következményeit. Az ökológusok normál körülmények között általában az utóbbi mellett vannak, mert a leégett erdők előbb-utóbb helyreállnak” – mondta Gálhidy. Ezt úgy kell elképzelnünk, hogy az első egy-két évben kizöldül a gyepszint, megjelennek bizonyos fajok, majd kihajt a cserjeszint és elkezd felnőni a következő fásszárú generáció. Adott esetben pár évtizeddel később már nem is látjuk a tűz hatásait.

A természet szépen lassan újraépülhet a tűz után, nem mindegy azonban, mi mennyire figyelünk rá. Forrás Omar Marques/Anadolu Agency via Getty Images

Persze egy katasztrófa nyomán változhat a növényzet összetétele, ez viszont nem feltétlenül baj, hiszen az elmúlt 150-200 évben mesterségesen átalakítottuk és „gyengítettük” az erdőket. Elintéztük, hogy a fajok és a növények korának szempontjából egyhangúak legyenek, így viszont kevésbé ellenállóak a rovarkárral, a széldöntéssel, a jégtöréssel és más katasztrófákkal szemben, mint a vegyesebb erdők. Értelemszerűen ennek elébe lehetne menni, ha a szakemberek visszaalakítanák a mesterséges erdeinket természetessé ott, ahol ez lehetséges, az ország egyre szárazabb, szinte már sztyepp klímával jellemezhető részein pedig újra helyet adnának a gyepterületeknek, ahogy az régen eleve jellemző volt.

Jó, de mit tehetünk mi, átlagemberek?

Magyarországon két időszakot tartanak különösen veszélyesnek. Az egyik a hóolvadás utáni tél végi, tavasz eleji időszak, amikor összegyűlik a talajon az előző évből megmaradt száraz fű és még az erdő újulati szintjén sincsenek friss hajtások, miközben a Nap már elég erősen tűz rá. Ebben az időszakban öngyulladásból kifolyólag is kitörhet a tűzvész, ráadásul a mezőgazdasági gépekből kipattanó szikrák is nagy veszélyeket rejthetnek magukban. A másik ilyen időszak a július és az augusztus, az év legmelegebb hónapjai, amikor viszonylag kevés a csapadékmennyiség és nagyon sok kiszáradt növényi anyag gyűlik össze az erdőben.

Kiemelt tartalom
Hiába tarolja le pár száz forintos cuccokkal a Temu a Sheint, az olcsó kütyük új tárháza talán még problémásabb Hiába tarolja le pár száz forintos cuccokkal a Temu a Sheint, az olcsó kütyük új tárháza talán még problémásabb 2024.4.6 9:20

Az erdőtüzeket, mint más hasonló katasztrófákat, a legbiztosabban rendszerszinten lehetne megelőzni megfigyelőrendszerek vagy a lángokat megállító tűzpászták segítségével, de ez nem veszi le a vállunkról az egyéni felelősség terhét. Minden esetben be kell tartanunk az előírásokat.

Tűzgyújtási tilalom esetén például kijelölt tűzrakóhelyeken sem szabad tüzet rakni, de akkor se felejtsük el eloltani a lángokat több liter vízzel és a hamu átforgatásával, amikor nincs tilalom. Ha viszont nem sikerül elkerülni a bajt, nem árt, ha mi magunk is tisztában vagyunk azzal, hogyan tudjuk izolálni a lángokat, akár vízzel, akár a háztartásunkban kéznél lévő szerszámokkal.

Azzal viszont nem segítünk, ha az aranyos állatok szenvedéseit látva át akarjuk utazni a világot, hogy magunk is részt vegyünk az erdőtüzek oltásában. Gálhidy László ugyanis elmesélte, hogy korábban sokan megkeresték a WWF-et abból a célból, hogy önkéntesként Ausztráliába utazhassanak és segíthessenek a tűzoltóknak. „Akkor tesszük a legjobbat, ha mindenki a saját országában, a saját területén próbál tenni a természetért, hiszen maga az utazás, a légi közlekedés is hatalmas terhet ró a világra. Az ilyen típusú önkéntes tevékenység nem sokat segít a nagyon felkészült tűzoltók munkájában” – fogalmazott az erdőökológus.

Kiemelt tartalom
Először találtak naptejmaradványokat az Északi-sarkvidéken – de mit jelent ez a bolygóra nézve? Először találtak naptejmaradványokat az Északi-sarkvidéken – de mit jelent ez a bolygóra nézve? 2024.2.29 18:46

A természeti katasztrófákat – és így a tűzvészeket – borzasztó a képernyőn keresztül nézni. Nem csak a pillanatnyi károk és a halálesetek miatt: a bolygó legtávolabbi pontján is felütheti a fejét a baj, ezek akkor is komoly figyelmeztetések arra, hogy milyen jövővel nézünk szembe, akár itt Európában is. Mégis, ha szeretnénk valamit csinálni, az erőforrásainkat inkább a környezetünkben összpontosítsuk. Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt a saját életünkben, miközben másokat is erre ösztönzünk, és amennyire csak tudunk, helyezzünk nyomást a döntéshozókra és nagyvállalatokra, hogy előremutatóbb stratégiákban gondolkozzanak, és végre komoly lépéseket tegyenek a fenntarthatóság felé.

Kövessétek a REFRESHER-t, iratkozzatok fel közösségi csatornáinkra is, hogy ne maradjatok le a folyamatosan frissülő tartalmainkról: @refresherhu néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!