2023.8.1 9:48
Olvasási idő 1:01
Szöllősi Anna

Aggasztó klíma-előrejelzés: 2050-re London búcsút mondhat esős hírnevének, Stockholm pedig az új Budapest lehet

TECH-TUDOMÁNY BUDAPEST KLÍMAVÁLTOZÁS

Aggasztó adatokkal állt elő egy tanulmány: 2050-ben London klímája olyan lehet, mint manapság Barcelonáé, Stockholm lehet az új Budapest, Madrid az új Teherán, Moszkva az új Szófia és Seattle az új San Francisco. Erre mondaná Donald Trump, hogy fake news.

A svájci kutatócsoport a világ 520 legnagyobb városát vette górcső alá, és arra jutott, hogy a jövőbeli városok 77 százalékának változik meg a klímája, 22 százalékukban pedig olyan klimatikus körülményekkel fogunk találkozni, amivel jelenleg sehol: ide tartozik például Abu-Dzabi, ahol a nyári hónapokban már most is elviselhetetlen a forróság. Elmondható tehát, hogy az összes város klímája melegedni fog, ami olyan, mintha a Föld északi féltekéjén elterülő városok átlagosan 1000 kilométerrel délebbre csúsznának le, az eleve a trópusi klímájú városok pedig elindulhatnak az elsivatagosodás útján – szemlézte a PloS One folyóiraban 2019-ben publikált tanulmányt a Qubit. 

A kutatók egy térképet is közzétettek, amin jól látszik: Madrid például a marokkói Marrákes éghajlati jellemzőit veheti át, vagyis már júniusban átlagosan 30 Celsius-fok felett lehet a hőmérséklet, ami júliusban és augusztusban a 36,5 Celsius-fokos átlagot is elérheti. Bécsben 2050-re 7,6 Celsius-fokkal emelkedhet majd a hőmérséklet, és a város klímája leginkább a mai észak-macedóniai Skopjére hajaz, míg Berlin és Párizs a legforróbb hónapokban a több mint 6 fokos hőmérséklet-emelkedésével leginkább az ausztráliai Canberrára és a törökországi Isztambulra hasonlíthat majd.

Kiemelt tartalom
Parkoló 'oló' nélkül: közösségi tér nyílik a budapesti Városháza udvarán Parkoló 'oló' nélkül: közösségi tér nyílik a budapesti Városháza udvarán tegnap 14:23 -kor

Az esős, borús időjárásról híres London forró nyarakra készülhet, és 30 éven belül leginkább Barcelona mediterrán éghajlatára fog hasonlítani, sőt szélsőséges szárazságra is készülhetnek: Barcelonának már 2008-ban 22 millió euró értékben kellett 23 millió liter ivóvizet importálni a városba. A londoni aszályok lehetőségét már a polgármester is beemelte környezetvédelmi stratégiájába, ami annak fényében még sürgetőbb, hogy egy friss tanulmány szerint  Londonban és Kelet-Londonban 25 éven belül elfogyhat az ivóvíz, és az aszályok miatti súlyos vízhiány naponta 330 millió fontjába kerülhet a brit gazdaságnak.