Combos programmal tér vissza az Európai Art Mozi Nap, amelyen a cannes-i és a berlini filmfesztiválok több díjnyertes alkotása is látható lesz, David Lynch egyik klasszikusát pedig digitálisan felújítva lehet majd megnézni.
„Európa újra mozizni megy!” – ezzel a mottóval rendezik meg idén a művészmozik és az európai filmek rajongóinak az immár hetedik Európai Art Mozi Napot, amelyet november 13-án, azaz vasárnap, rendeznek meg 38 ország összesen több száz art mozijában.
Az országhatárokon átívelő esemény az Art Mozik Nemzetközi Szövetsége (CICAE) és az Europa Cinemas hálózat kezdeményezésére született meg, Magyarországról pedig közel harminc mozi csatlakozik az eseményhez, amit itthon az Art-Mozi Egyesület szervez – a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával.
A filmes felhozatal kifejezetten erősre sikerült, és külön öröm, hogy a szervezők nemcsak a budapesti közönségre gondoltak, hanem a vidéken élő filmrajongókra is: az eseményhez csaknem az összes magyarországi art mozi csatlakozott, így Sátoraljaújhelytől Celldömölkig számos magyar városban megtekinthetjük a programban szereplő filmeket.
A folytatásban megmutatjuk, melyik filmekkel nem tudsz mellé lőni, amikor jegyet vásárolsz:
Veszélyes lehet a fagyi
Az Európai Art Mozi Nap közönsége néhány nappal az országos bemutató előtt láthatja Stork Natasa újabb filmjét, aki mindjárt kettős főszerepet alakít Szilágyi Fanni Veszélyes lehet a fagyi című első nagyjátékfilmjében: a New York-i Filmhéten a legjobb színésznőnek választott Stork Natasa a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre után egyrészt újra a magyar egészségügyben találja magát, ezúttal a radiológusként dolgozó Adél szerepében, ám az ő egypetéjű ikerpárját, Évát is ő testesíti meg a filmben. Aztán felbukkan A besúgó Száva Zsoltjaként széles körben ismertté vált Patkós Márton, ami rendesen összegubancolja mindkettőjük életét.
Nyolc hegy
Az olasz Paolo Cognetti magyarul is megjelent, Nyolc hegy című könyvének adaptációja eredetileg csak a következő év elején jutott volna el Magyarországra, vasárnap azonban több hazai mozi is műsorára tűzi. A regényt a belga Felix Van Groeningen, az Alabama és Monroe, valamint a Csodálatos fiú rendezője vitte filmre, méghozzá igen meggyőző eredménnyel, hiszen a lenyűgöző olasz tájakon játszódó munkájával a zsűri díját hozhatta haza a cannes-i filmfesztiválról.
Jövő nyár
Szintén 2023 januárjában lesz az országos bemutatója (vagyis jóval a premier előtt látható) a korábbi rövidfilmjeivel Cannes-ban és Berlinben is sikereket elérő Kárpáti György Mór új munkájának. A rendező első nagyjátékfilmje a magyar szabadságharcot izgalmas szemszögből ábrázoló Guerilla volt, a második, Jövő nyár című mozija azonban ehhez képest jó nagyot ugrik előre az időben, hogy egy gimis nyári táborban szövődő szerelmi háromszög és egy öngyilkosság történetét mesélje el a nézőknek.
Alcarrás
Az Alcarrás világpremierje a világ egyik legrangosabb filmfesztiválján, a Berlinale versenyprogramjában volt, ahol nyomban elnyerte a legjobb filmnek járó Arany Medve-díjat. A katalán Carla Simón öt évvel ezelőtt már a bemutatkozó filmjével is hatalmas sikert aratott a berlini filmfesztiválon, ahol az 1993 nyara a legjobb elsőfilm díját és a nemzetközi diákzsűri nagydíját zsebelte be. A film címe egy kis spanyolországi falura utal, ahol a Solé család őszibarack-termesztésből próbál megélni, a jövőjük azonban egy pillanat alatt bizonytalanná válik, amikor kiderül, hogy egy új beruházás részeként kivághatják a megélhetésüket biztosító gyümölcsfákat. Ha most lemaradsz, december 8-tól próbálkozhatsz újra a magyar mozikban.
Mennem kell
A szerb Stefan Arsenijevic Mennem kell című drámáját tavaly a Karlovy Vary filmfesztivál legjobb filmjének választották, emellett összesen 18 további nemzetközi fesztiváldíjat húzott be magának. A történet egy középkori szerb eposz (a Strahinja Bán) újragondolása, amelyben a jelenkor afrikai menekültjei veszik át a szerb nemzeti hősök helyét. A film egy ghánai házaspár mutatja be, akik eredetileg Németországban szerettek volna új életet kezdeni, azonban visszatoloncolták őket Szerbiába, a kerítés túloldalára. Egy este aztán szír menekültek új csoportja tűnik fel a belgrádi menekülttáborban, másnap pedig a feleség velük együtt eltűnik – nemcsak Szerbiát, hanem a férjét is maga mögött hagyva.
Az elefántember
A Twin Peaks-univerzumot – Mark Frosttal közösen – megteremtő David Lynch három évvel a kultikus Radírfej után jött elő Az elefántember című második nagyjátékfilmjével, amit mindjárt nyolc kategóriában jelöltek Oscarra (köztük a legjobb film és rendezés kategóriákban; egyiket sem tudta szoborra váltani), továbbá behúzta a legjobb filmnek és a legjobb férfi színésznek járó BAFTA-díjakat, valamint a legjobb külföldi filmnek választották a franciák Oscarjaként számon tartott César-gálán.
5 örökségfolytatás, amit akkor is megéri megnézni, ha nem vagy az eredeti filmek rajongója
3 nappal ezelőtt
A Kék bársony és a Mulholland Drive rendezőjének 1980-as filmjét igaz történet ihlette: a 19. század második felében mindössze 27 évet élt Joseph Merrick életét testének, és különösen arcának, súlyos deformációi keserítették meg. Ha esetleg el is tudta volna fogadni önmagát, az őt állandó undorral kezelő, szörnyetegnek csúfoló környezete akkor is gondoskodott volna róla, hogy az élete igazi földi pokol legyen. Merrick felkavaró és megindító történetét Lynch John Hurt és Anthony Hopkins zseniális alakításával vitte mozivászonra, a film az életmű egyik megkerülhetetlen darabja lett. Több mint negyven évvel a bemutató után digitálisan felújítva kerül a mozikba szerte a világon.
