Az EU-bírósága múlt kedden mondta ki, hogy a magyar állam megsérti az uniós jogi kötelezettségeit a homofób törvénnyel. Orbán Viktor azonban bejelentette, hogy nem hajtják végre az erről szóló ítéletet.
Gulyás Gergely Facebookon megosztotta Orbán Viktor miniszterelnök Sulyok Tamás köztársasági elnöknek címzett levelét, amelyben a leköszönő miniszterelnök bejelentette, hogy „Magyarország kormánya az Európai Unió Bíróságának döntését nem hajtja végre”.
Az EU-bíróságának múlt kedden mondta ki, hogy a magyar állam megsérti az uniós jogi kötelezettségeit a „pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” szóló magyar törvénnyel.
Az előzmények
Mint ismert, 2021-ben lépett életbe a homofób törvény névén elhíresült gyermekvédelmi törvény, amely többek között tiltja a 18 éven aluliak számára a homoszexualitás „népszerűsítését” és megjelenítését iskolákban, tévében, hirdetésekben, illetve korlátozhat vagy kizárhat egyes civil szervezeteket a szexuális felvilágosításból és más iskolai programokból.
A törvénnyel szemben még 2021-ben indított kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság, majd 2022 decemberében keresetet nyújtott be az EU-bíróságának, azzal az indokkal, hogy a homofób törvény sérti Magyarország uniós kötelezettségeit. A bíróság április 21-én megállapította, hogy az LMBTQ+ közösséget szexuális bűnözőkkel összemosó törvény sérti többek között az emberi méltóságot, az egyenlő bánásmód elvét és a véleménynyilvánítás szabadságát.
Orbán Sulyoknak: A bíróság egyértelműen politikai döntést hozott, ami aggályokat vet fel
Orbán hosszú levelében nemcsak a EU-bíróságának döntését ismertette, hanem azt is kifejtette, miért nem fogja a kormány végrehajtani azt. A jövő hét szombatig hivatalban lévő miniszerelnök azt írta, hogy szerinte „a bíróság egyértelműen politikai döntést hozott, ami súlyos uniós jogi és alkotmányjogi aggályokat vet fel“.
NER couture: az Orbán-rendszer elmúlt 16 évének legemlékezetesebb divatmomentumai
2026.4.18 11:52
Orbán szerint a testület „kiüresítette a tagállamok oktatással kapcsolatos hatásköreit“, valamint a szülők azon jogát, hogy meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak gyerekeiknek. Emellett kifejtette, hogy az ítélet figyelmen kívül hagyta Magyarország Alaptörvényét, illetve azzal több szempontból is összeegyeztethetetlen, például az Alaptörvény által felvázolt családfelfogással és emberképpel.
Levelét azzal zárta, hogy „az ítélet mind a tagállami szuverenitás, mind az alkotmányos identitás súlyos sérelmét felveti“ és „a döntéssel kapcsolatos politikai, jogi és alkotmányos aggályokra tekintettel“ a magyar kormány nem hajtja végre a bíróság döntését.
