Budapestet bemutató sorozatunk legújabb részében Ferencváros történetének jártunk utána: a városrészről először talán a Fradi jut eszünkbe, de az Árpád-kor óta szinte végig lakott terület falai számtalan izgalmas sztorit tudnának mesélni.
A Vámház körút és Határ út közé eső IX. kerület – hivatalosan Ferencváros – egyszerre mutatja a külváros ipari, indusztriális hangulatát, és hozza a belváros nyüzsgő miliőjét, amit ráadásul a Duna partján tapasztalhatunk meg. A kerületet ma kávézók, egyetemek és terek sokasága jellemzi, de nem volt mindig ilyen virágzó, az évszázadok alatt számtalan megpróbáltatáson ment keresztül: volt elpusztított falu, ipari központ, nyomornegyed és rehabilitált városrész is. Ferencváros a Duna bal partján, Pesten fekszik, és ma a Belső-Ferencváros, Középső-Ferencváros, Külső-Ferencváros és a József Attila-lakótelep részekből áll, és közel hatvanezer lakost számlál.
Szenterzsébetfalvától Ferencvárosig
A mai Ferencváros helyén már a XIII. században is létezett egy Szenterzsébetfalva (más néven Szentfalva) nevezetű település a mai Szabadság híd, Petőfi híd és Ferenc körút között, amelyet később a török hódoltság idején elpusztítottak. A terület hosszú időre elnéptelenedett, és csak a török kiűzése, Buda 1686-os visszafoglalása után kezdett benépesülni, majd a 18. század közepétől fokozatosan épült ki a bővülő Budapest részeként. Mivel az Üllői úton haladtak át az Alföldről és Erdélyből érkező marhakereskedők, akiknek a fővárosba érkezve a Széna piac (mai Kálvin tér) volt az első pihenőállomásuk, a helyiek meglátták a piaci rést, és fogadókat, kocsmákat nyitottak a környéken – a Lónyay és az Erkel utca sarkán helyezkedett el az egyik leghíresebb fogadó, a Két nyúlhoz, ahol még II. József is megszállt.
Az 1838-as nagy pesti árvíz szinte elpusztította Ferencvárost
1838. március 13-án a Duna elöntötte Pestet, és szinte teljesen lerombolta Ferencvárost, az épületek nagy része – 529 épületből 438 – összedőlt, 72 pedig súlyosan megrongálódott. Érdekesség, hogy Magyarországon elsőként itt vezettek be olyan építési szabályrendeletet, ami a jövőbeli katasztrófákat volt hivatott megelőzni.
Ahol a Diplomatanegyed villái és a Szondi utca különös történései találkoznak: a VI. kerület nyomába eredtünk
2026.2.23 13:15
A városrész tehát gyakorlatilag a romokból épült újjá, egyedül a Kálvin tér környékének épületei menekültek meg. Ferencvárosban az árvíz után kezdett kialakulni a mai városkép: a szántóföldek és az alapokig rombolt házak helyén kiépült a Bakáts tér és a Ferenc tér, amelyek ma olyan kerületi kulturális programoknak adnak helyet, mint a Bakáts Feszt, de ekkoriban nyitott meg Közép-Európa legnagyobb rendezőpályaudvara, és a főváros leghíresebb hentesboltja is a Mester utcában.
Ferencváros Budapest „gyomra”
A 19. század második felében a kerületben és főleg a Soroksári úton sorra nyíltak a gyárak, malmok és vágóhidak, és a vasút is átszőtte a környéket. Ferencváros az egyik legfontosabb ipari központtá vált, amivel a Budapest gyomra ragadványnevet is elnyerte magának.
Az 1867-es kiegyezés és a városegyesítés hatására a kerület egyre népesebb lett, és a millenniumi ünnepségsorozattal is sokat nyert: 1896-ban adták át például a Szabadság hidat, felavatták az Iparművészeti Múzeumot és a Központi Vásárcsarnokot, illetve elkészült a Ferenc körút, amivel teljes hosszában megnyílt a Nagykörút.
Ahol megfér egymás mellett az omladozó bérház és a szecessziós palota: Józsefváros története
2024.11.26 16:05
A századfordulóra a városrész három részre tagolódott, a polgári belvárosi negyedre, a
munkáslakásokkal teli középső részre és a külső területkre eső ipari zónára, ennek a felosztásnak még ma is vannak nyomai.
Lakhatási válság
A kerületben lakott Móricz és Kosztolányi, de József Attila is kötődik Ferencvároshoz, ami a századforduló után kinőtte magát. Az első világháború és az ország feldarabolása miatt tömegek – például hazaérkező katonák, elcsatolt területekről érkező menekültek – költöztek ide, akiknek nem volt megoldott a lakhatásuk. Ebben az időszakban jelentek meg a szükséglakótelepek, ahol tízezrek éltek zsúfolt fabarakkokban, így Ferencváros egy része nyomornegyeddé vált, és a lakhatási problémák évtizedekre meghatározták fejlődését.
Polgári „falu“, építészeti kavalkád és zsidó miliő: Újlipótváros nyomába eredtünk
2024.9.18 12:22
A második világháború újabb törést hozott, több ezer lakás rongálódott vagy semmisült meg, és a kerület ipari jellege – pályaudvarai és gyárai – miatt kiemelt célponttá vált a bombázások során.
A háború után, 1957-től megindult a barakktelepek felszámolása, nagy lakótelepek épültek (például a város legrégebbije, a 7101 lakásos József Attila-lakótelep), a régi városrészek egy része viszont leamortizálódott állapotba került.
Rehabilitáció
Az 1980-as évek végén megkezdődött a kerület rehabilitációja, a 2000-es évek óta Ferencváros látványos átalakuláson ment keresztül: rendbe szedték a belső városrészeket és számos leromlott állapotú épületet felújítottak, míg a Soroksári úton korszerű irodaházak épültek, a kerületben így abszolút összeér a historikus és modern építészet.
A sokszínű kerület, ami után egy regényt is elneveztek: a budapesti Csikágó története
2024.8.19 11:04
Az évek során fejlődött a Bálna és a Petőfi híd közötti rész is, a Nehru-part a zöldterületeivel és menő utcai bútoraival a helyiek egyik kedvelt placcává vált. A kerület kulturálisan is izgalmas, a Nemzeti Színház, a Trafó, a Müpa vagy a Budapest Park mind hozzájárultak ahhoz, hogy Ferencváros ma már nemcsak történelmi városrész, hanem élő, pezsgő, valójában kihasznált városi tér tudjon lenni.
