Enyedi Ildikó új egészestés filmje, a Csendes barát január 29-étől tekinthető meg a magyar mozikban.
Enyedi Ildikónak már most kitüntetett helye van a magyar filmtörténet pantheonjában. A szélesebb közönség az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről című filmjéről ismerheti őt, de az igazi cinefilek hallhattak Az én XX. századomról, a Simon mágusról és A feleségem történetéről is. Legújabb projektje magyar-német-francia koprodukcióban készült Csendes barát. Enyedi nem csupán a kamera mögött dirigált, ő jegyzi a forgatókönyvet is.
A magyar-német-francia-kínai koprodukcióban készült film szeptemberben debütált a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon, ahol egyből négy díjat is bezsebelt: elnyerte a FIPRESCI (Nemzetközi Filmkritikusok Szövetsége) díját, amit a vallások közötti párbeszéd előmozdításáért adnak, a diákzsűri díját a film kiemelkedő művészi értékéért, vizuális világáért, egyedi rendezői látásmódjáért. Ezenfelül a Green Drop-díjat is megkapta, amellyel az ökológia és a fenntarthatóság értékeit bemutató filmeket díjazzák, a legjobb feltörekvő színésznek járó Marcello Mastroianni-díjat pedig Luna Wedler vihette haza. Kapaszkodjatok meg, mert itt még nem ért véget a diadalmenet: a francia La Roche-sur-Yon Nemzetközi Filmfesztivál Ciné+ nagydíját, a Chicagói Nemzetközi Filmfesztiválon Pálos Gergely operatőrt jutalmazták, valamint a Valladolid Nemzetközi Filmfesztiválon Silver Spike Awardot nyert.
Íme a TOP 10 legnagyobb bevételt hozó mozifilm valaha – Van egy óriási meglepetés a listán
2 nappal ezelőtt
A Csendes barát antológikus jellegű története három szálon fut – amely szálakat a helyszín mellett egy ginkgo biloba, vagyis páfrányfenyő köti össze. Az 1908-as felvonásban Gretét (Luna Wedler) követjük, amint első női hallgatóként felvételt nyer egy nagy presztizsű német egyetem botanikai részlegére. 1972-ben az anti-establishment-hangulat közepébe csöppenünk, és két fiatal története bontakozik ki, akik egy muskátlit dédelgetnek otthonukban. A harmadik szál 2020-ban, a Covid-járvány idején zajlik. Egy hongkongi idegkutató a karantén időszakban az egyetemi campuson ragad, ahol egy neves botanikus segítségével kísérletezni kezd az ősrégi fán. Különleges felütés, az biztos – az előzetes után elmeséljük, hogyan sikerült a film.
Transzcendentális utazás három felvonásban
A Csendes barát egy elnyújtott meditációval felérő spirituális kaland, amelynek mindhárom epizódja fontos és aktuális életleckét közöl, és minden ízében demonstrálja Enyedi Ildikó személyiségét, világlátását. Enyedi a Testről és lélekről című filmjéhez hasonlóan emeli metafizikai síkra az üzenetét: páhuzamot von vele és összefonja az emberi természetet a növényvilág kifürkészhetetlennek tűnő rejtelmeivel. A növények érzelmi komplexitásának fenoménját Enyedi egyébként már pedzegette a Simon mágusban, ezúttal viszont egy egészestés filmet készített a számára meghatározó témakörben.
A Hamnet most akkor felületes művészkedés, vagy mélyreható gyásztörténet? – Kritika Chloé Zhao filmjéről
2026.1.22 11:18
Grete sztorija feltárja a kőkemény szexizmust, ami a huszadik század elején akadémiai körökben uralkodott. A lányt kaporszakállú professzorokból álló testület interjúztatja, ami inkább vallatásra hajaz. Incselkednek vele, szexualizálják, és fitogtatják pozíciójukból eredő hatalmukat – a film talán leghosszabb szekvenciájában a néző is Grete bőrében érezheti magát, miközben a lány próbál határozott maradni a fojtogató és idegtépő szituációban. Grete a szemináriumok szünetében a páfrányfenyő árnyékában pihen meg – a fához hasonlóan ő is elveszett, magányos lélek, de mindketten a végletekig kitartóak.
Színészi nívó tekintetében valóban Luna Wedler viszi a pálmát, és a karakterének lebilincselő története egészestés filmet érdemelne. Szűk hetven évvel később Gundula (Marlene Burow) és a szociálisan szorongó Hannes (Enzo Brumm) laknak a környéken, akik közt elfojtott szexuális vonzalom izzik. A fenyő árnyékában fejtegeti a fitalakori élet nagy kérdéseit. Gundula távollétében Hannesre bízza szeretett muskátliját, amelynek gondozása szigorú eljárásmódot követel – a fiú szinte megszállottan követi a lány instrukcióit. Ha szükséges, felkel hajnalban öntözni, és akár még a barátait is faképnél hagyja. A növény ápolása során kerülnek igazán közel egymáshoz, a fiú és a muskátli között pedig kivételes, szó szerint természetfeletti kötelék szövődik.
A nagy fogás legfőbb ellensége Matt Damon és Ben Affleck renoméja – Kritika a Netflix leghájpoltabb filmjéről
2026.1.20 15:26
A modern kort képviselő epizód Tony Wong (Tony Leung Chiu-wai) idegtudós megküzdését illusztrálja a Covid-járvány alatti elszigeteltséggel, magánnyal. Ő is békére és társaságra lel a páfrányfenyő ágai közt, és szöget üt a fejébe, hogy a fa is épp ugyanúgy figyelemmel kísérhet minket, mint mi őt. Tony összetűzésbe keveredik a botanikus kert német anyanyelvű gondozójával: a szerencsétlen körülményeknek köszönhetően összezártan élnek, de eltérő kulturális hátterük miatt nehézkes a kommunikációjuk.
A hongkongi filmszcéna kiemelkedő alakja, a többek közt a Csunking expresszből, a Szerelemre hangolvából, az Édes2kettesből és a 2046-ból közismert Tony Leung Chiu-wai visszafogottan érzékeny, mégis sziklaszilárd alakítást nyújt legelső európai produkciójában. Apró szerepe erejéig a világhírű francia színésznő, Léa Seydoux is felbukkan, akivel A feleségem története után Enyedi már másodjára dolgozott együtt.
Mit üzen a Csendes barát?
A film feltérképezi és érzékelteti azt a különös, megfoghatatlan magányt, ami összeköt minket, a Föld nevű bolygó élőlényeit: a történetünkben a magukat kirekesztve érző embereket, és a társ nélkül tornyosuló ginkgo biloba fát. Mindkét fél kapcsolódásra vágyik, de szakadék tátong köztük – csakúgy mint Tony és a campus gondozója, Luna és tanulótársai, professzorai, valamint Gundula és Hannes esetében is. A szakadék azonban korántsem áthidalhatatlan, csupán egy kis szándék, nyitottság és odafigyelés szükséges hozzá.
A film címe természetesen a főszereplőre, a páfrányfenyőre utal, amely csendesen konstatálja a múló évszázadokat, és kíséri figyelemmel az újabb és újabb generációk épp aktuális megküzdéseit, kihívásait. Hogy mit gondol a szereplőkről, vagy egyáltalán gondol-e róluk bármit, az csupán sejthető, de egy biztos: hűséges társ bárki számára, aki elveszettnek érzi magát, vagy aki barátra, baráti jelenlétre vágyna.
A nagy kérdés: tényleg ennyire jó film?
A nemzetközi díjeső és az eddigi 100%-os Rotten Tomatoes-pontszám alapján hajlamos lehet túllőni a célon a néző elvárásait illetően. Ebben az esetben viszont szó sincs ilyesmiről: a Csendes barát valóban Enyedi Ildikó eddigi legszínvonalasabb, legérettebb filmje, amely magában hordozza és felvonultatja a rendezőnő expresszionizmusát, és absztrakciókkal tűzdelt ezerarcú, sajátos filmes kraftját.
Amellett, hogy abszolút kidomborítja szerzői, arthouse-művészfilmes és egy picit kísérleti jellegét, hatalmas erénye, hogy befogadható, egészen könnyed, és gyakran vicces is. Az a típusú film, amelynél az Ingmar Bergman-Andrej Tarkovszkij-David Lynch-vonalon mozgó filmenciklopédusok messzemenőkig értékelni fogják a mélyebb rétegeket és a technikai finomságokat, de a mezei néző számára is szórakoztató és emészthető formában tálalja a mondandóját. Enyedi Ildikó csillagos ötössel abszolválta azt, ami még a sokat látott filmesnek is gyakran döcögősen megy: hibátlanul lavírozik a nehézsúlyú költőiség és a fogyasztható, közönségbarát nyelvezet peremén. Gazdag és rétegzett projekt – annyit viszel haza belőle, amennyire nyitott vagy, de az tuti, hogy nem lesz kevés.
Szexuálisan túlfűtött, húsba vágó trip az anyaság horroráról – Dögölj meg, szerelmem-kritika
2026.1.15 10:35
Érdekes egyébként a többször említett Simon mágus című huszonhét éves film távlatában vizsgálni a Csendes barátot: a tartalom érzékenysége, spirituális jellege hasonló, ám időközben filmszakmai szempontból, rendezői nívó tekintetében rengeteget fejlődött Enyedi, friss filmjével pedig egyértelműen felért a csúcsra.
A Csendes barát történetvezetése, tempója lassú és meditatív, mégis valamennyi pillanata elementáris erejű. A 35 milliméteres filmszalagra rögzített snittek, a texturált küllem és a színpaletta is impozáns. Némelyik képkockánál konkrétan leesett az állunk – megérdemelten díjazták Pálos Gergely operatőrt. Egyébként nemcsak a címében csendes: javarészt halk zörejeket alkalmaz, temérdek üresjárattal és csenddel – és ha a közel százötven perces játékideje alatt még így is végig lebilincsel egy film, akkor ott valami egészen különleges dolog történik.
Enyedire amúgy is jellemző, hogy a Christopher Nolan-skála ellenkező végletén helyezkedik el, tehát nem fojtja bele zenekíséretbe a filmjeit, és az érzelmek kierőszakolása helyett municiózus atmoszférával, íves történettel és fajsúlyos üzenettel száll a ringbe – és ezúttal kiütéssel győzött.
Tényleg nem csinálnak már jó filmeket, és az égvilágon semmi értelme sincs moziba járni?
2026.1.14 11:04
A filmet a Tabán moziban volt lehetőségünk megtekinteni premier előtt. A vetítést megelőzően Enyedi Ildikó és a Mozinet csapata Viczián Zsófia kultúrtörténész kíséretében elkísért minket Budapest legikonikusabb idős fáihoz. Meglátogattuk a világháborúkat túlélő Rudas és a Döbrentei tér platánfáit, az 1848-49-es szabadságharcot is megért, Rondella tövében álló japán akácot, és a körülbelül 250 éves tabáni fekete eperfát is. A túrának köszönhetően a Csendes barát spirituális univerzuma még hatásosabb volt – a film megtekintése előtt érdemes lenyomni a körülbelül egy-másfél órás időutazással felérő sétát.
A rendező néhány szóval köszöntötte a moziteremben helyet foglaló közönséget, a mondatai pedig tökéletesen megágyaztak az előttünk álló tripnek. Veletek is megosztjuk őket:
Fennkölt dolgokat lehet olvasni a filmmel kapcsolatban, de elsősorban ez egy kedves film akar lenni, ami azért készült, hogy aki nézi, jól érezze magát. Úgyhogy ha véletlenül jól éreznétek magatokat, akkor az nem hiba.
