Lehet, hogy most úgy érezzük, nagyban leegyszerűsíti az életünket, hosszú távon viszont nem sok jót ígér, ha mindenre azt mondjuk, „majd GPT-vel megírom”.
Millenniálokból álló társaságokban néha fel szokott merülni, hogy mennyivel nehezebb dolgunk volt nekünk, amikor érettségiztünk, gimnáziumi vagy egyetemi projekteken dolgoztunk, beadandókat vagy éppen szakdolgozatot írtunk. Nem létezett ugyanis az a mesterséges intelligencia, ami helyettünk összegyűjtötte az infókat, megtette az összehasonlításokat, levonta a következtetéseket – és akár elejétől a végéig megírta nekünk a szövegeket. Sőt, vannak, akik egyenesen azt mondják, hogy fogalmuk sincs, ChatGPT nélkül hogyan tudták ezt az egészet végigcsinálni.
Ennek ellenére ezek a beszélgetések szinte kivétel nélkül arra futnak ki, hogy mégiscsak jobb volt így, hiszen „mi legalább megtanultuk, hogyan kell megdolgozni az eredményeinkért”, de legalábbis (többé-kevésbé) büszkék lehettünk arra a valamire, amit mi magunk tettünk le az asztalra.
Ma viszont azt láthatjuk, hogy mindez kevéssé érdekli a fiatalabb korosztályokat, és úgy használják a generatív AI-it, mintha nem lenne holnap. Erről egyébként az ENTR – egy európai témákkal foglalkozó, modern tartalomgyártó hálózat – is készített egy beszédes térképet az Eurobarométer 2024-es adatai alapján. Ezt már te is láthattad az Instagram-oldalunkon, és talán fel is figyeltél arra, hogy a fiatalok kontinensszerte előszeretettel dolgoznak ezzel a módszerrel, bár Magyarország egyelőre elmarad az átlagtól. Az adatok azt mutatták, hogy Európában a 16–30 évesek több mint fele, 56,6%-a használta már ezt a módszert kép vagy videó készítésére, Magyarországon ez a szám valamivel 45% fölött áll.
De miért is olyan problémás ez?
Egy friss kutatás szerint, amit az MIT (Massachusetts Institute of Technology) Media Laborja végzett, a generatív mesterséges intelligenciát – különösen a ChatGPT-t – használók agyi aktivitása jóval alacsonyabb, mint azoké, akik az eszköz nélkül dolgoznak. Meg kell jegyezni, hogy az eredmények még nem estek át szakértői lektoráláson, és valamelyest az is elveszi az eredmények élét, hogy viszonylag kicsi mintán dolgoztak – összesen 54 fő, 18 és 38 év közöttiek vettek részt a vizsgálatban –, a következtetések mégiscsak elgondolkodtatóak.
A Telekom 30 hús-vér nővel üzeni nőnap alkalmából: önmagunk legjobb verziója az, ami eredeti
2025.3.8 9:45
A kutatás során három csoportnak kellett SAT-esszéket írnia. Az SAT (amerikai sorozatokban gyakran hallhatjuk), vagyis a Scholastic Aptitude Test egyfajta felvételi vizsga az USA-ban, ami sztenderdizált, így országszerte tudják használni az egyetemek és a főiskolák a felvételi folyamatai során.
Az első csoport kizárólag a ChatGPT-t használhatta a munkához: náluk mérték a legalacsonyabb agyi aktivitást, és „következetesen gyengébben teljesítettek idegi, nyelvi és viselkedésbeli szinteken” – állítják a kutatók. Az esszék megfigyelése hónapokon át zajlott, így a kutatók azt is meg tudták figyelni, hogy a ChatGPT-használók idővel egyre lustábbak lettek: egyre sablonosabban, azonos kifejezésekkel és gondolatmenetekkel dolgoztak. Két angoltanár is véleményezte a szövegeket, és mindketten ugyanazt az ítéletet hozták, miszerint a szövegek „lélektelenek” lettek.
A második, úgynevezett „csak-agy” csoport tagjai semmilyen külső segítséget nem használhattak. Aligha meglepő módon náluk volt mérhető a legerősebb idegi kapcsolódás – különösen az alfa-, théta- és deltahullámokban. (Ezek azok, amelyek a kreativitáshoz, az emlékezeti terheléshez és a jelentésfeldolgozáshoz köthetők.) Az e csoportba tartozó résztvevők ráadásul jobban élvezték a munkát, és sokkal inkább sajátjuknak érezték az elkészült szövegeket.
A diabolikus január legfontosabb pillanatai: Zendaya eljegyzése, Jennifer Lopez válása és Dopeman humorérzéke
2025.2.10 13:39
A harmadik csoport számára pedig engedélyezett volt a Google használata, és velük kapcsolatban is azt mérték, hogy magas agyi aktivitást és elégedettséget mutattak.
Egy kicsit tovább is bonyolították a képletet
Az esszéírás után a résztvevőket arra kérték, hogy írják újra az egyik dolgozatukat – de ezúttal az első csoportnak ChatGPT nélkül kellett dolgoznia, míg a második (a már említett „csak-agy”) csoport használhatta a generatív AI eszközt.
Tehát a szerepek felcserélődtek. A szakemberek itt azt találták, hogy a ChatGPT-csoport tagjai alig emlékeztek saját írásukra, gyengébb alfa- és thétahullámokat mutattak, ami a mélyebb memóriafeldolgozás hiányára utalt. Ezzel szemben a csak-agy csoport ekkor is kiválóan teljesített, idegi aktivitásuk az összes EEG frekvenciasávban jelentősen megnőtt. Ez arra utal, hogy a ChatGPT – megfelelően használva – akár elő is segítheti a tanulást.
Már említettem, de még egyszer hangsúlyozom, hogy a kutatás még nem jelent meg lektorált folyóiratban – Kosmyna Nataliya, a tanulmány vezető szerzője ugyanakkor elmondta, hogy egyszerűen nem akartak várni az akár nyolc hónapig is eltartó folyamatra, mert annyira sürgetőnek érzik a kérdést.
Különösen a fiatalok kognitív fejlődésére gyakorolt hatások miatt jutottak erre: „Elengedhetetlen, hogy oktassuk az embereket ezen eszközök helyes használatára, és hangsúlyozzuk, hogy az agyunknak analóg módon is fejlődnie kell” – nyilatkozta Kosmyna a Time magazinnak. „Szükség van hatékony jogszabályokra és – ami még fontosabb – ezeknek az eszközöknek a tesztelésére, mielőtt széles körben bevezetnénk őket.”
Mesterséges intelligencia vs. pszichológus: lehet-e a ChatGPT terápiás eszköz?
2025.2.9 10:09
Az EU egyébként hozott már egy pár jogszabályt a témában, de kiadtak irányelv-csomagokat is. 2019-ben például az AI High-Level Expert Group – az Európai Bizottság független szakértői testülete – kiadta az Ethics Guidelines for Trustworthy AI nevű dokumentumot, amiben meghatározták azt a 7 követelményt, amit a „megbízható AI-hoz” kötnek. (Ezek egyébként az emberközpontúság, a működési átláthatóság, a technikai biztonság és megbízhatóság, az adatvédelem és adatkezelés, a társadalmi és környezeti jólét, a diszkriminációmentesség és méltányosság, valamint a felelősség és elszámoltathatóság.) 2024-ben pedig az EU elfogadta az AI Act-et, amely a világ első ilyen szabályozása, a fő céljai pedig a kockázatkezelés, valamint az átláthatóság biztosítása.
Ezek persze nem sokat segítenek neked vagy nekem, viszont már Magyarországon is vannak elérhető képzések, amelyek célja, hogy megtanítsák a hatékony és felelős generatív AI-használatot. Ilyenek például a Teahouse Consulting AI tanfolyamai, de a British Council is tart hasonlókat, amit ajánlok mindazoknak, akik nem szeretnék GPT-brainrottal végezni minden tanévet.
