50 éves Steven Spielberg monumentális, időtálló horror- és szörnyfilmje, A cápa. Az első igazi nyári blockbuster volt, és a mai napig maradéktalanul megállja a helyét.
1975. június 20-án debütált a mozik kínálatában A cápa. Az a film, ami elhozta a mindössze 29 éves Steven Spielberg számára az áttörést – a szó szoros értelmében nyári blockbuster volt. Nagyszabású marketingkampány háttérszelével országos, majd globális sikert aratott: a mindössze 9 millió dolláros büdzsé közel 261 milliós bevételt eredményezett.
Az egy dolog, hogy csörgött a kassza, de filmtörténeti szempontból is jelentős mozgóképes alkotásról beszélünk, A cápa ugyanis zsánerteremtő horror- és szörnyfilm. A korábbi, tematikájukban hasonló projektek (pl. az 1954-es Godzilla) gyakran sci-fi-elemekkel dolgoztak, és inkább a bűnös élvezet fogalmát merítették ki. Spielberg viszont realizmussal és thrillerrel fűszerezte meg nagybetűs klasszikusát.
A főszereplő trió, Roy Scheider, Robert Shaw és Richard Dreyfuss kémiája tökéletes. A színészi kvalitásaik mellett ez természetesen az alapanyagnak, Peter Benchley 1974-es, azonos című regényének, illetve Carl Gottlieb forgatókönyvének is köszönhető. A 3 Oscar-díjat nyert film forradalmi volt abból a szempontból, hogy a karakterek építésére, elmélyítésére, nem pedig a cápára és a vérfürdőre helyezte a hangsúlyt.
Honnan ered a tükröktől való félelmünk?
2025.6.1 11:05
A csúcspont épp ezért mérföldekkel hatásosabb: az emberek tragédiájáról, gyarlóságáról, felsőbbrendűség-érzetéről rántja le a leplet a természeti erőkkel szemben. Nem a folyamatos sokkolás, ijesztgetés a célja, hanem a komplex üzenet átadása, a fajunk Isten-komplexusának feltárása. Hús-vér, azonosulható szereplők közreműködésével.
Az i-re a pontot természetesen a horrorelemek és a mesteri feszültségfokozás teszi fel. Az, hogy ritkán, vagy szinte egyáltalán nem kerül a kamera fókuszába a cápa, fokozatosan építi fel a sztori a már-már természetfeletti misztériumát, John Williams frenetikus, „lopakodó” soundtrackjének aláfestésében. Mivel praktikus effektekkel operált a számítógépes megoldások helyett, örökre időtálló marad. Most, hogy felelevenítettük a film zsenialitását, következzen néhány izgalmas fun fact, amikről sanszos, hogy még nem hallottál.
Fejhajtás Alfred Hitchcock előtt
A címadás is jól jelzi Spielberg aspirációit. Angolul ugyanis Jaws, ami omázs Alfred Hitchcock jellegzetes és rejtélyes, egyszavas címei előtt (Psycho, Szédülés, Madarak stb.). A filmnyelv is Hitchcockra hajaz – a fő feszültségforrást a karakterdráma mellett épp az okozza, amit nem lát a néző. A legendás direktorhoz hasonlóan nagy hangsúlyt fektet a sound designra, és ami kevésszer hangzik el, a megfelelő pillanatban a csend alkalmazására is. A Szédülés című, 10/10-es Hitchcock-filmben debütált az úgynevezett dolly zoom, avagy Vertigo effect, amit Spielberg is alkalmazott A cápa jól ismert, alábbi jelenetében.
Spielberg nem vette komolyan az ikonikus zenetémát
Amikor John Williams először lejátszotta Spielbergnek a mára legendásnak mondható tracket, az amerikai rendező jót röhögött rajta. Így szólt: „Ez jó, John, de most komolyan, mi legyen a film központi zenetémája?” Később azt nyilatkozta, hogy Williams zenéje nélkül – amely egyébként Oscar-díjban részesült – feleakkora sikert sem aratott volna. Számos zene- és filmtörténeti klasszikus fűződik még a páros nevéhez, többek közt az E.T., A földönkívüli, az Indiana Jones- és a Jurassic Park-filmek, illetve a Schindler listája.
Ráadásul eleinte a cápának szurkolt
Spielberg olyannyira antipatikusnak érezte a regénybeli karaktereket, hogy olvasás közben a cápának szurkolt. Ennek tükrében is megsüvegelendő a tehetsége, hiszen a filmben kontúrozott, emlékezetes, autentikus, és a maguk módján szerethető figurákat alkotott. A kissé zakkant, sokat látott cápavadász, Quint (Robert Shaw), a kimért, de szép lassan talajt vesztő rendőrfőnök, Brody (Roy Scheider), illetve a nagy tudású, szeleburdi Hooper (Richard Dreyfuss) hatalmas triót alkottak. Jelentős mértékben nekik köszönhető, hogy bármennyiszer újranézhető a film.
Quint nem csak a filmben nézett a pohár fenekére
Robert Shaw, az akkoriban széles körben respektált színész alkoholproblémákkal küzdött, ami a forgatás során is tetten érhető volt. Roy Scheider később azt mondta róla, hogy a ritka józan pillanataiban igazi gentleman volt. Amint lecsúszott az első ital, átváltozott egy kevésbé barátságos figurává. Richard Dreyfuss egyszer megfogta Shaw poharát, és a stáb teljes döbbenetére, az óceánba hajította. A kettejük kapcsolata turbulens volt: egy alkalommal lelocsolta slaggal a fiatal színészt, aki azután kiviharzott a forgatásról.
REFRESHER-KVÍZ: Te felismersz tíz olyan zombis filmet és sorozatot, amelyek bele mertek nyúlni a klasszikus receptbe?
2025.5.24 8:12
A jelenetben, amikor hármasban sztoriznak egy éjjel a himbálózó hajón, Quint elmondja hosszú, mára ikonikus monológját, amivel meglehetősen küszködött a spicces állapotban lévő színész. Még aznap este felhívta Spielberget, bocsánatot kért tőle, majd másnap elsőre, profin lenyomta – ez a felvétel került bele a végleges filmbe.
Hooper meghal a könyvben, és ez még nem minden
Sokakat meglephet a tény, hogy Hooper életét veszíti a regény tetőpontjában, a ketreces szekvenciában. Ezt megelőzi ráadásul az is, hogy szexuális viszonyba kezdenek Brody feleségével, Ellennel (Lorraine Gary). A filmkészítők ezt felesleges mellékvágánynak tartották, így Hooper kedvelhetőbb verziója került a vászonra, aki túléli a végső összecsapást.
Márta szőlőskertje
Egész pontosan a forgatási helyszínre gondolok, ami a különleges nevű, mindössze 250 négyzetkilométeres nagyságú, Massachusetts állambeli Martha's Vineyard-sziget volt. A filmben a fiktív Amity-sziget elnevezést kapta. Nyaranta nagyjából 5 ezer turista fordult meg a térségben, A cápa világszenzációja után ez a szám 15 ezer környékére ugrott fel.
9 nappal a forgatás megkezdése előtt még két főszereplő hiányzott
Spielberg elmeséli az önéletrajzában, hogy sokat vacillált, megfilmesítse-e a könyvet. A már akkoriban is elismert színész, Robert Duvall bátorítására vágott bele, akinek a rendező felajánlotta Brody szerepét, ő azonban elutasította a felkérést. Meglepő módon attól tartott, hogy túlságosan híressé válhat, ezért inkább Quint szerepére vágyott, ahhoz azonban túl fiatalnak bizonyult az akkor még csak 44 éves Duvall. A főszereplőkkel kapcsolatban egyébként is nagy volt a kapkodás: mindössze 9 nappal a forgatás előtt még sem Quint, sem Hooper karakterét nem castingolták.
Bruce, a cápa
Spielberg az ügyvédje után Bruce névre keresztelte a filmbeli cápát, aki mindössze négy perc erejéig látható a végső vágatban. Három mechanikus ragadozó készült a felvételekhez, darabonként 250 ezer dollárba kerültek, felemésztve a büdzsé jelentős részét. A forgatást megelőzően az Universal Studiosban tesztelték, ott tökéletesen működött, ám élesben, a helyszínen meggyűlt a baja a stábnak, a berendezésnek ugyanis nem ízlett a sós víz. Spielberg olykor a „nagy fehér szar” névvel is illette, amikor épp elveszítette a türelmét a mechanikus bestia irányítása közben. Érdekesség még, hogy innen kapta a Némó nyomában (2003) cápája a Bruce nevet.
A csattanós pofon
Roy Scheider egy interjúban elmesélte, hogy Mrs. Kintner (Lee Fierro) a filmben ténylegesen pofon vágta őt. A színésznő képtelen volt arra, hogy elcsalja a sallert, és nem kevesebb, mint tizenhétszer vették fel, ahogy arcon csapja Scheidert. Karrierje legfájdalmasabb felvételeként hivatkozott rá. Egy alkalommal akkora taslit kapott, hogy még Fierro szemüvege is leesett közben.
Tömeghisztéria a premier után
Akkora hatással volt a publikumra a film, hogy a Amerika-szerte hisztérikus incidensekről számoltak be a premiert követően. Egy dél-kaliforniai strandot például cápajelzés miatt ürítettek ki, ám végül kiderült, hogy csupán delfinek úszkáltak a part közelében. Floridában már szomorúbb eset történt: egy ártatlan ámbráscetet szó szerint halálra vertek strandolók, mert összetévesztették egy cápával.
Új életet lehelt a halál az eltemetett horrorszériába – Végső állomás: Vérvonalak kritika
2025.5.16 11:14
Három folytatása készült, amikben Spielberg már nem működött közre. Részről részre egyre rosszabbul sültek el a sequelek: A cápa 2. (1978), A cápa 3. (1983), illetve a tragikomikus címmel ellátott Cápa 4. – A cápa bosszúja (1987). Az eredeti, 1975-ös film nemrég került le a Netflix palettájáról, de jelenleg is elérhető a SkyShowtime kínálatában, és kikölcsönözhető AppleTV-n.
