ma 2025.5.1 8:49
Olvasási idő 4:01
Kazár Zalán Kristóf

„Aggódva figyelem a magyar politikai helyzetet" – Interjú a Goebbels-film német rendezőjével, Joachim Langgal

„Aggódva figyelem a magyar politikai helyzetet
Forrás ADS Service
FILMEK + SOROZATOK INTERJÚ JOACHIM LANG JOSEPH GOEBBELS

Május elsején került a hazai mozik kínálatába a Goebbels – A manipuláció művészete című életrajzi dráma. A rendezővel, Joachim Langgal beszélgettünk, szóba került többek közt a film 2025-ös relevanciája mellett a magyar politikai helyzet is.

Az író-rendező, Joachim Lang, eredeti címén Führer und Verführer című, 135 perces filmje a náci párt propagandaminiszterének Adolf Hitlerhez fűződő viszonyrendszerét veszi górcső alá, az 1938-as ausztriai bevonulástól (Anschluss) az 1945. május 1-jei öngyilkosságáig. A gátlástalan propagandatevékenységéről, szélsőséges antiszemitizmusáról hírhedt Joseph Goebbels ugyanis a végsőkig kitartott a bunkerben Hitler mellett.

A második világháborút követően a neve eggyé vált a politikai gyűlöletkeltéssel, a populista hazugságkampányokkal. Kulcsszerepet játszott a holokauszt megvalósításában – nem közvetlenül a végrehajtásban, hanem a náci ideológia, zsidóellenes propaganda széleskörű elterjesztésében. Ő ágyazott meg annak, hogy különösebb társadalmi ellenállás nélkül vezényelhette le az NSDAP (Nemzetszocialista Német Munkáspárt) a holokausztot. 

A film unikális, ugyanis a bűnös nézőpontjából mutatja be a szóban forgó hét év eseménysorozatát, taglalva a magánéletét, döntéseinek, működési mechanizmusának hátterét, Hitlerhez fűződő turbulens viszonyát. Joachim Lang rendezőt kérdeztük.

A film bevezető felirata így szól: kockázatos, de szükséges Goebbels szemszögéből vizsgálni a történteket. Miért érezte kockázatos vállalásnak?

A legtöbb hasonló filmben üvöltöző viccfiguraként vagy démoni alakként ábrázolják a náci vezetőket. Jó szándék vezérli a készítőket: elejét veszik annak, hogy a néző azonosulni tudjon velük. Én ezt hibás hozzáállásnak tartom, ugyanis nem ad magyarázatot arra, miért állt a német lakosság többsége Hitler és pártja mögé. Goebbels szemüvegén keresztül, hús-vér emberként szerettem volna bemutatni a náci felső vezetőséget, hiszen emberek voltak, még úgy is, hogy a világtörténelem legsúlyosabb gaztevőiről beszélünk. 

A nézők azonosulását én úgy akadályoztam meg, hogy bemutattam a tettek következményét, a holokausztot, eredeti képekkel, bejátszókkal. Goebbels utolsó cselekedetére, saját gyermekeinek meggyilkolására is erőteljes hangsúlyt fektettem, ami hűen érzékelteti elvakult, beteges kötődését Hitlerhez.  

Robert Stadlober (Joseph Goebbels), Franziska Weisz (Magda Goebbels), Joachim Lang rendező és Fritz Lang (Adolf Hitler). Forrás Leonhard Simon/Getty Images

Elkerülhetetlen, hogy a filmet a Hitlert játszó Fritz Karl alakításának tükrében is megítélje a közvélemény. Tudatos a kimért, visszafogott performansz, ami szöges ellentéte Bruno Ganz megformálásának (A bukás – Hitler utolsó napjai c. filmben)? 

Meggyőződésem, hogy Hitler ilyen volt. Fritz Karl Braunauból, Hitler szülővárosa mellől származik, pontosan ismeri az ottani dialektust. Amikor először beszéltem vele a szerep kapcsán, azt mondta, hogy húsz éve vár erre a lehetőségre, mert szerinte ez idáig pontatlanul vitték vászonra Hitlert. Kizárólag a dühkitöréseire, abnormális személyiségjegyeire fókuszáltak, holott ismeretes, hogy a közvetlen környezete barátságosnak tartotta. Jól bánt az alkalmazottaival, nem tartották kellemetlen embernek, például szerette az állatokat, vegetáriánus volt.

Ez a rémisztő az egészben: a film figyelmeztetésként szolgál, hogy a felszín mögé kell nézni, mert az igazi gonosz ott rejtőzik.  

Goebbels, Hitler, Magda
Joseph Goebbels (Robert Stadlober) felesége, Magda (Franziska Weisz), és Adolf Hitler (Fritz Karl) oldalán a filmben. Forrás ADS Service

Kidomborítja Goebbels propagandatevékenységének a popkultúrát érintő elemeit, a filmipar és a sajtó leuralását. Van felelőssége egy filmes alkotónak az elnyomó rezsimek, az úgynevezett mephistói alkuk időszakában? 

Igyekeztem széles spektrumon bemutatni a különböző attitűdüket, a néző pedig eldöntheti, melyiket tartja helyesnek. Joachim Gottschalk német sztárszínész nem volt hajlandó elválni zsidó származású feleségétől, és öngyilkos lett a gyermekeivel együtt. A híres színésznő, Leni Riefenstahl lavírozott: elborzasztották a holokauszt szörnyűségei, de pályafutása során közel állt Hitlerhez. Veith Harlan rendező sem értett egyet a náci párt eszményrendszerével, ennek ellenére elvállalta Goebbels forgatókönyvét, így a propagandagépezet részévé vált. Néhányan elhagyták az országot, és Hollywoodban csináltak karriert, mint például az ismert rendező-producer-színész, Ernst Lubitsch is. 

Mi az, amit szeretne, hogy hazavigyenek a nézők a filmjéből; mi Goebbels történetének a fő tanulsága?

A múltról szól, de remélem, érezhető, hogy a jelennek címeztem.

A holokauszt borzalmait emberek követték el, emberek is tudták volna megakadályozni, és a jövőben is az emberek felelőssége, hogy ilyesmi soha többé ne fordulhasson elő. Ez a filmem fő mondanivalója.

Lerántom a maszkot, igyekszem láthatóvá tenni Goebbels hazugságait. Felhívást szeretnék intézni a tényeket nélkülöző hazugságok, a megvezetés, a fake news ellen. A Harmadik Birodalom bűntetteit napjainkban egyesek hajlamosak elbagatellizálni. Régebben ezt propagandának nevezték, ma már azt mondják: manipuláció, dezinformáció. 

Meggyőződésem, hogy dezinformációs világháború zajlik körülöttünk. Goebbels minden rendelkezésére álló lehetőséget kiaknázott, legyen szó tévéről, rádióról, sajtóról. Rémisztő belegondolni, ma mennyi eszköze lenne a befolyásolásra, elég, ha csak a mesterséges intelligenciáról vagy a TikTokról beszélünk. 

Magda Goebbels - Joseph Goebbels
Goebbels és felesége pártszimpatizánsok körében. Forrás ADS Service

Elismert, világhírű német filmek készültek második világháborús témában, többek közt A bukás - Hitler utolsó napjai és a Das Boot. Vannak kedvencei, amikből inspirációt merített?

Az abszolút favoritom Claude Lanzmann Shoah című, megrendítő, 9 órás dokumentumfilmje, amely túlélőkkel készült interjúkat gyűjt egy csokorba. Fiatalkorom óta foglalkoztat a téma, és az, hogyan lehetséges, hogy a német nép beállt a nácik mögé. Erre a kérdésre sosem kaptam kielégítő választ a felsorolt alkotásokban, így úgy éreztem, hogy ez az a perspektíva, amiről nekem kell filmet készítenem. A bukásban például egy árva szó sem esik a holokausztról. Fontos, remek film, de ez az aspektus nekem mindig hiányzott belőle. 

Látott magyar filmeket a témában?

Koltai Lajostól a Sorstalanságot, és Szabó István munkásságát, a Mephistót és A napfény ízét is szeretem, de a kedvencem Szabótól a Szembesítés (2001) című film. 

Ha már itt tartunk, Magyarországról kérdezném. Rogán Antal, akit propagandaminiszternek titulál a kormánykritikus közvélemény, néhány napja került le az amerikai szankciós listáról. A Fidesz kommunikációs módszereit rogáni, avagy goebbelsi propagandának is szokták nevezni, a független film állapota pedig finoman szólva is elkeserítő. Fellelhetők tehát aggasztó hasonlóságok. Mi a véleménye a magyar politikai helyzetről? 

Nem ismerem minden részletében a magyar viszonyokat, de elmondható, hogy a szélsőjobboldali, populista, antiszemita hangok egyre erősebbek, szerte Európában. Németországban jelentős az AfD (szélsőjobboldali, populista, euroszkeptikus párt) térhódítása, de ez alól Magyarország sem kivétel. Hallom, hogy napirenden van a melegek ellehetetlenítése, a gyülekezési jog korlátozása

Aggódva figyelem a magyar politikai helyzetet, és a demokratikus jogok fokozatos csorbulását. 

Margot Friedlander, holokauszt-túlélő
A film végén felszólaló holokauszt-túlélő, Margot Friedländer. Forrás DW

Az epilógusban elhangzik Margot Friedländer, 103 éves holokauszt-túlélő monológja, melynek fő üzenete: „Maradjunk emberek!" Mi volt a célja a Schindler listájához és az Érdekvédelmi területhez hasonló lezárással? 

Az áldozatok emlékére készítettem a filmet. Feladatomnak éreztem, hogy hangsúlyosan foglalkozzon a holokauszttal, folyamatosan egyeztettem a túlélőkkel, szervezetekkel a forgatás során. Németországban azonban negatív kritika is ért az eredeti felvételek, az akasztásokat, tömegsírokat bemutató bejátszók miatt. Úgy gondolom, nem egy újságíró, hanem az alkotó, a rendező feladata dönteni erről, de kíváncsi voltam Margot Friedländer véleményére, aki megnyugtatott álláspontomban:

De hát ezt nekünk meg kellett élni! Az a legkevesebb, hogy megnézik, milyen szörnyűségeket kellett elviselnünk.

A film utolsó mondata, a „Maradjunk emberek!" felhívás, figyelmeztetés a nézők felé, és azt hiszem, remek végszó.

Kövessétek a REFRESHER-t, iratkozzatok fel közösségi csatornáinkra is, hogy ne maradjatok le a folyamatosan frissülő tartalmainkról: @refresherhu néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on, a Spotifyon és a Facebookon is!