A nemzetközi futball egyik legjobb formában lévő játékosa a kora alapján már túl kéne legyen a csúcson, Mohamed Szaláh azonban élete szezonját futja. Megnéztük, hogyan edz, étkezik, és milyen egyéb életmódtitkai vannak az egyiptomi focistának.
Közel 33 évesen, támadóként már rég túl kellene legyen a csúcson, Mohamed Szaláh mégis valószínűleg élete (és lehet, hogy a Premier League történetének) legeredményesebb szezonját futja. Persze, ebben segítségére van a Liverpool csapata, ami Arne Slot keze alatt igyekszik minél jobban kiszolgálni az egyiptomi focistát úgy, hogy sok terhet levesz a válláról. De nem lehet kizárólag taktikai elemzéssel magyarázni a jobbszélső űrszezonját, hiszen már évek óta pontosan tudjuk, hogy elit focistákhoz képest is kiugró az a fizikai és mentális állapot, amiben Szaláh évről évre visszatér a nyári szünetről. Ehhez nem is kell látnunk a pályán, elég ránézni a testére. Nem véletlen, hogy minden ember, aki ad az életmódjára, kíváncsi arra, hogy a Liverpool sztárja mit csinál magával, miért képes már-már a biológia törvényeit is meghazudtolni. Étkezés, edzés és mentális felkészültség – ezek mind-mind alappillérek ebben.
„Az hányadik szelet kenyered ma?”
Sokat elmond Szaláh mentalitásáról egy sztori, amit a Liverpool korábbi másodedzője, Pep Lijnders mesélt el a klub weboldalának.
„Tegnap hallottam egy történetet, miszerint Mo és Harvey Elliott együtt ültek az étkezőben. Harvey tányérján kenyér és gyümölcs volt, Mo megkérdezte tőle, hogy hány szelet kenyeret evett már aznap. Harvey válaszolt, hogy egyet, mire Mo azt mondta neki, hogy akkor már csak a gyümölcsöt egye meg!”
– mesélte Lijnders, amit később az akkor még tinédzser Elliott is megerősített. A fiatal játékos rengeteg útmutatást kap Szaláhtól, és a kenyérevésről való leszokása csak egy sokat idézett példa a sok közül.
Ami Szaláh fizikumát illeti, leginkább a kockáival tudja borzolni az idegeket, amik szerinte „a konyhában készülnek, nem az edzőteremben”. A Men In Blazers csatornának adott interjújában abba nem ment bele, hogy mit eszik, azt viszont szívesen elárulta, mi az, amit nem: ahogy említettük, az egyik a kenyér (vagy ha kenyeret eszel, szerinte egyél gluténmenteset), kevesebb tejtermék (sajtokból sajnos keveset) és – ha nem lett volna egyértelmű – a cukor abszolút no-go.
Habár a konkrétumokról viszonylag kevés infó kering, de ha hiszünk a Mirrornak, akkor valahogy így nézhet ki Szaláh étrendje egy nap:
- Reggelire parathát eszik, ami egy alacsony kalóriatartalmú keleti kenyérféle, egy pohár tejet iszik mellé, esetleg némi gyümölcsöt eszik utána, a cél, hogy valami könnyed, de tápláló étellel kezdje a napot.
- Ebédre csirkehúst vagy halat eszik, mellé rizst, esetleg quinoát, illetve salátát. Ebéd után egy joghurtot nyom be, hogy támogassa az emésztését.
- Vacsorára szintén valami könnyedebbet, levest vagy salátát eszik, és egy pohár friss gyümölcslevet gurít le utána.
Persze, néha ő is cheatel, a go-to csalókajája a gyerekkor élményét idézi meg, ugyanis ez a koshari, egy kiadós egyiptomi étel, ami tésztát, rizst, csicseriborsót és lencsét tartalmaz, mellé pedig paradicsomos szószt szolgálnak fel.
Szaláh állítása szerint alkoholt sem fogyaszt, amit nemcsak egészségügyi, de vallási okokból is kerül.
Nem elég a pályán edzeni
A labdás készségekben és technikai tudásban minden bizonnyal nagy szerepe van annak, hogy Szaláh már gyerekkorában is egész napokat töltött focizással. Ez minden későbbi profi esetében így van, a fenntartásában és fejlesztésében pedig a Liverpool edzőközpontjában végzett munka is segíthet.
A fizikai adottságaihoz és ahhoz, ahogy kinéz, biztosan nem lenne elég a meló, amit a klub edzőpályáin vagy edzőtermében elvégez. Nem véletlen, hogy – mint ahogy ma már a focisták jelentős részének – saját konditerme van otthonában, ahol szinte minden egyes nap megfordul, függetlenül attól, hogy mennyi időt tölt a munkahelyén.
Ahogy az Instagramra feltöltött videóból is látszik, Szaláh több különböző edzésformát vegyít. A kardió, a súlyzós és saját testsúlyos edzés egyaránt terítéken van nála, ráadásul nagyon nagy jelentőséget tulajdonít a piláteszszerű, core izomzatot fejlesztő gyakorlatoknak, ami rendkívül fontos a focisták számára, és nagy jelentősége van abban, hogy Szaláht nehéz elnyomni a pályán annak ellenére, hogy egyébként nem egy nagy termetű játékos.
Ramadán, imák és köpölyözés
Mohamed Szaláh a világ egyik legnagyobb muszlim ikonja, sokan a valláshoz való közeledésüket is neki tulajdonítják. Semmiképpen nem szeretnénk vallási propagandát folytatni, vagy úgy csinálni, mintha a fanatizmusnak és önsanyargatásnak ne lennének negatív vagy akár tragikus árnyoldalai, ugyanakkor egy sportoló életében és céljainak elérésében óriási szerepet tud játszani a hit. Ez igaz nagyon sok keresztény kultúrkörből származó élsportolóra is.
Az alkohol megvonásának pozitív hatása csak egy ezek közül, de az a rigid elkötelezettség, az a kitartás és alázat, amivel a muszlim sportolók rendelkeznek, az egy nagyon értékes emberi tényező tud lenni. A keleti vagy afrikai focisták megérkezése rengeteg morális erényt hozott az európai labdarúgásba, és ennek Szaláh a kirakatpéldája.
Akaraterejének legszélsőségesebb megmutatkozása a Ramadán, aminek hetei alatt napkeltétől napnyugtáig nem eszik és nem iszik, még akkor sem, ha fontos meccsei vannak. Ezzel nincs egyedül az európai topfociban, mégis rengeteg kritikát kap, egy-egy csendesebb meccse után rendre megjelennek azok a hangok, amik a Ramadánnak tulajdonítják, hogy a Liverpool sztárja épp nem olyan eredményes. Szinte lehetetlen ebben egyértelmű állást foglalni, ugyanakkor egy, a PoolBarátok hírlevelében közölt statisztika rámutat, hogy Szaláh 31 meccset játszott a Liverpoolban Ramadán ideje alatt, ezeken összesen 25 gólban játszott szerepet (G+A). Ezek a számok azért rendesen zárójelbe teszik az (olykor már-már rasszizmusba hajló) elméleteket, hogy az egyiptomi jobbszélső vallásos életmódja rossz hatással lenne a teljesítményére.
Hogyan él az, aki az anyatejjel szívta magába a gyúrást? – Minden, amit Patrick Schwarzenegger életmódjáról tudni lehet
2025.3.11 15:24
Szintén vallási okokhoz köthető, hogy a lassan 33 éves focista alkalmazza az úgynevezett köpölyözés (cupping) terápiát, amiről ugyan megoszlik a tudomány álláspontja, de az alkalmazói szerint fokozza a vérkeringést, elősegíti az izmok regenerációját, csillapítja a fájdalmat és csökkenti a gyulladást, ami a sportteljesítményt is javíthatja, ha és amennyiben hiszünk az ősi gyógyászati technika alkalmazóinak.
A valóság tehát az, hogy objektíven kijelenthető, Szaláh mentális és fizikális felkészültségében is óriási szerepe van a vallásának, és az az alázat, ami őt globális példaképpé teszi, annak egy része a hitéből jön. Egyáltalán nem azért mondjuk ezt, mert meg szeretnénk téríteni bárkit, pusztán arról van szó, hogy abból a kultúrkörből, amiben a vallás fontosabb tényező, mint nálunk, tök sokat lehet tanulni az emberek hozzáállásából. Szaláh ékes példája ennek, és nem csak a kockák miatt.
