A Különválás az AppleTV legnézettebb sorozatává nőtte ki magát. Szórakoztató, misztikus sztori, a vizuális palettája pedig különlegesen unikális. De vajon mit árul el a munkahelyi elvárásainkról a modern kori Twin Peaksnek is aposztrofált széria sikere?
A Különválás első évada 2022-ben került fel a streaming-szolgáltató kínálatába, és kis túlzással radar alatt rakta le az asztalra az elmúlt évtizedek legérdekfeszítőbb pszichothrillerét. A második etap épp most fut – az ügyes gerillamerketingnek és természetesen a stabilan növekvő színvonalnak köszönhetően pedig egyre lendületesebben dübörög az a bizonyos szekér. A tévéshow atyja Dan Erickson, a kamerák mögött pedig Ben Stiller brillírozik, aki a sorozatért 2022-ben bezsebelte a legjobb rendezőnek járó Emmy-díjat.
Röviden a szinopszis: Mark Scout csapatvezető egy olyan multicéges brigád élén áll, akiknek műtéti úton kettéválasztották a tudatát. A kinti énjüknek nincs tudomásuk a munkahelyi életükről, és vice versa. A sztori két szálon fut, az egyes karakterek belső és külső, merőben eltérő személyiségei mentén. A feszes karakterdráma közepette aggasztó rejtélyek merülnek fel a cég alapelveivel, működésével, illetve a saját munkakörükkel kapcsolatban. Ugyanis fogalmuk sincs arról, mit is csinálnak pontosan.
Mielőtt csapot-papot otthagynál, és lebingelnéd az összes részt, álljunk meg egy szóra, és vizsgáljuk meg, miért találta szíven a sorozat a karrierjüket egyengető milleniálok mellett a Z generációs nézőket is. Bár az AppleTV nem tette nyilvánossá a fogyasztók demográfiai adatait, a komplex, tematikus narratíva, illetve az online trendeket figyelembe véve, a core közönség egyértelműen a 23-50 év közti, karrierjük idusán lévő, dolgozó értelmiségiek.
Munkaidő vége, céges teló kikapcs
A Különválás mondanivalójának esszenciája a munka-magánélet egyensúlyának dilemmáján nyugszik. Képzeld csak el, milyen érzés lenne, ha a munkaidő végén távoznál, és fogalmad sem lenne, mi történt az elmúlt 8 órában. Nem forgolódnál az ágyban vészesen közelgő határidő, a munka monotonitása, egy kolléga kommentje, netán a főnök csípős beszólása okán, és nem morfondíroznál a napi teendők hasznossági faktorán sem. Elsőre vonzónak tűnhet, de biztos, hogy ez jó lenne?
REFRESHER-TESZT: Milyen karrier vár rád?
2025.2.22 8:35
Oroszné Dr. Perger Mónika és Óvári Virág tanulmánya felidézi Bokros Attila és munkatársai kutatását, mely arra mutat rá, hogy a fiatalok a munkáról már nem önmagában vélekednek; nem a munkáltatóhoz, hanem saját magukhoz, a magánéletükhöz lojálisak. Az önmegvalósítás, a szabadság-érzet, ahogy változnak a generációk, egyre feljebb kúszik a Maslow-piramis fokain.
Elődjeink számára előbbre való volt a biztonságérzet, a stabilitás, míg napjainkban épp annyira számít, mennyire megterhelő, stresszes a meló, és mekkora esély mutatkozik utána a tartalmas időtöltésre, feltöltődésre. Egyszóval: a magánéletre. Az biztos, hogy nem félünk váltani, a milleniálokat egyenesen a „job-hopping” generációnak szokták nevezni, és ez feltehetően az alfát illetően sem lesz másként.
A Különválás rávilágít, hogy az optimális munka-magánélet egyensúly fenntartása az egészséges kommunikáción és céges működési elveken alapszik. Ha a munkavállaló úgy érzi, kiszámítható a munkaideje, melyet a felettesei tiszteletben tartanak, ezenkívül szabadnak, kiegyensúlyozottnak érzi magát a 8 óra lejárta után, a bokros teendőinek árnyékában is, akkor minden bizonnyal jó úton jár.
A fizu nem minden, hasznosak is szeretnénk lenni
Érdemes kivesézni, mely szempontok a legfontosabbak ma a szorgos munkavállalók esetében. A fizu? Netán a jófej kollégák, a kedves főnök, a hasznos, értékteremtő meló? Valószínűleg ez így mind egyben, egyénenként eltérő fontossági sorrendben. Ami változott az elmúlt évtizedekben, hogy az önmegvalósítási faktor bekúszott a munkaköri leírások hasábjaira is. Az kiteljesedést eredményező, értéket képviselő munkákat jobban megbecsüljük, mint valaha.
Mindenki megtalálja a Mekiben azt a munkát, amiben kiteljesedhet – Interjú Henrikkel, a Meki dolgozójával
2024.9.9 10:32
A sorozatbéli brancs különös számadatok rendszerezésével foglalkozik, azonban vajmi kevés fogalmuk van arról, mi a munkájuk értelme. Vajon mit titkolnak előlük? Lehetséges, hogy az egész egy nagy kamu? A szériában ez a kérdéskör a misztérium részét képezi, de a valóságban világos válaszokat szeretnénk kapni.
Szombathelyi Csilla vizsgálata körülhatárolja a legjelentősebb tényezőket.
Az egyének különböző attitűddel viseltetnek a munka egyes összetevőivel szemben, mint például a munka változatossága, fizetés, előléptetés, kollégákkal való kapcsolat, a cég politikája, vagy a vezetők.
12 terminust fogalmaz meg a felmérés a munkahelyi boldogság eléréséhez: kontroll, lehetőség a készségek használatára, a külső környezetből fakadó célok, változatosság, a környezet egyértelműsége, másokkal való kapcsolat, jövedelem, fizikai biztonság, társas pozíció, támogató vezetés, karrier-lehetőség és méltányosság. Az ADP Research átfogó tavalyi kutatása alapján (5-6. oldal) is jól látható, hogy a fizetés és a biztonságérzet mellé felkúsztak az élvezettel, hasznossággal összeköthető aspektusok. Növekvő tendenciát mutat a munkaidőt illető flexibilitás és a Covid-időszak óta a home office kérdésköre is.
Egyre prominensebb helyet foglalnak el az önmegvalósításra vonatkozó kritériumok, és csökken az anyagiakra, biztonságra vonatkozók előnye. A szériában sem elégednek meg a csapattagok azzal, hogy „csinálnak valamit, aztán csókolom”. Ők is – akárcsak mi – szeretnék látni a munkájuk gyümölcsét, hatását, értékét is.
Ha lépni kell, lépünk. Ezt erősíti meg egy 2024-es kutatás is, melyben a válaszadók 28%-a tervezte, hogy egy éven belül munkahelyet vált. A legfőbb indok, melyre 62%-uk hivatkozott, valamely munkakörülmény megváltozása volt.
A hierarchikus berendezkedés már a múlté
A sztoriban taglalt Lumen nevezetű gigacég klasszikus alá-fölérendeltségi szisztémával operál. A főnököknek, részlegvezetőknek kiugró, már-már mindenható hatalmuk van, melynek a beosztottak kötelesek kötelességtudóan behódolni. A legfelsőbb vezetőket gyakorlatilag istenként kezelik, de itt érkezik be a sci-fi szál, amit nem spoilerezek el, jobban jársz, ha te magad, elsőkézből fedezed fel.
Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás: miért dolgozunk negyven órát egy munkahéten?
2024.8.26 13:28
A csapattagok kimért, óvatos attitűdjén keresztül visszaköszön a mérgező, kölcsönös bizalmatlanságon alapuló főnök-beosztott viszonyrendszer, a szorongás- és stresszkultúra, ezért is telik be szép fokozatosan az a bizonyos pohár náluk, már az első epizódtól kezdve. A munkaerőpiac mai tendenciáit elnézve, mi sem sokban különbözünk tőlük.
A Harvard Business Review tavalyi felmérése részletezte az okokat, amiért munkahelyet váltanak a dolgozók. Az első helyen egy támogató, asszertív vezető reményképe áll, olyanok mellett, mint a magasabb fejlődési potenciál, az egészségesebb munkahelyi légkör, vagy a biztonságérzet növelése.
Szeretjük, ha partnerként kezelnek minket és bármilyen, munkát érintő kérdéssel fordulhatunk a vezetőnkhöz. Akitől minél kevésbé impulzív, annál inkább asszertív reakcióra számítunk. A professzionális, kimért kommunikációval semmi gond nincs, de a fiatalabbak nem bánják, ha az némi emberséggel, empátiával is párosul.
Most, hogy ezt jól kidumáltuk, biztosítunk számodra néhány órát, hogy ledaráld a teljes sorozatot. Vigyázat, eszméletlenül bitang jó, én szóltam előre!
